Vihar a magyar tavon és a kisoroszlán

PÉNTEKEN délelőtt megérdeklődtük hol és mikor indul a Spongya Bob nevű sétahajó.. Sajnos a hajóról nem készült kép kívülről ,mert nem volt rá alkalmunk. Ugyanis olyan viharba keveredtünk,hogy a kapitány alig bírt velünk kikötni aztán..

Na de délelőtt csak érdeklődtünk,mert nem volt még utasa a kapitánynak, így megadtuk a telefonszámunkat hogy hívjon bennünket, ha lesz más hajókázni vágyó is. Hazafele kipróbáltuk a játszóteret Abádszalókon. És megálltunk egy háznál ahol pónik és szép hátasló is volt az udvarban. A bácsi azt tanácsolta fél 3-ra menjünk vissza és akkor lesz lehetőségünk egy kis lovaglásra.



Így hát ebéd és alvás után vissza is mentünk. Kristóf volt az első és legbátrabb, de aztán én is tettem pár kört a lekaszált szántón a ló hátán. Persze nem egyedül ültem meg a nagy paripát hanem egy bácsi vett az ölébe és vele. De aztán a fotó erejéig egyedül is felültem rá gond nélkül. :D



Utána pedig hívtuk a bácsit, hogy lesz-e lehetőség arra a hajókázásra. Ő pedig mondta,hogy fél órán belül indul mert a Hercegnő szállodahajón is vannak jelentkezők akik hajókázni szeretnének. Anya persze összepakolt mindent és 5 perc múlva már a kikötőben voltunk.


Na aztán az eső eleredt, ami bezavart bennünket a fedélzetről, ami a kisebb baj volt. A nagyobb az, hogy olyan szél kerekedett ami hatalmas hullámokat korbácsolt a Tisza-tavon. A kikötőbe nem is bírt a kapitány bácsi visszamenni, hanem a Hercegnő és a part takarásában tudott csak kikötni. MI élveztük, mert a Hotelhajó játszószobájában tölthettük az időt még az autó megjött értünk,hogy visszavigyen a kikötőbe az autónkhoz.


És hogy megkoronázzuk a nyaralást, még újra elmentünk a Szőlőszem farmra és megvacsiztunk, miközben tényleg szakadni kezdett az eső és lehült a levegő.. Hazafele még tejcsit is vittünk, hogy másnap finom tejecskét ihassunk a búcsóreggelinkhez..


SZOMBATON pedig anya arról is gondoskodott,hogy ne legyen unalmas a hazautazás. Abony fele indultunk haza, így az utat is két részletben tettük meg, ami elviselhetőbb volt. Egy óra után meg is érkeztünk Abonyba, ahol az állatkeret néztük meg, sok érdekes és izgalmas állatot látva. Voltak szürkemarhák, sok féle majom, egy viziló, akit Buboréknak hívtak. Oroszlánok, tigrisek is voltak. Apával megsímogattam a lovacskákat és lovagoltunk is ismét egyet.







És izgalomban is volt részünk. Részt vehettünk Buborék etetésében. Én is dobtam almát és répát a szájába. Aztán pedig megnézhettünk testközelből és meg is símogathattunk egy igazi kis oroszlánt. A kölyök 8 hetes volt és nagyon barátságos, kis finom puha. Birkózott ott a bácsikkal, ami nekem nagyon tetszett.


A parkban voltak asztalok, túzrakó hely is. Így apa behozta az elemózsiánkat és ott fogyasztottuk el az ebédet. Aztán pedig az autóban némi nyafi után sikerült elaludnom és még mikor anya kiszállt a Lidl-ben itthon bevásárolni akkor is aludtam. Így kipihenten indultam neki a délutánnak. Fél 4-re értünk haza, onnantól estig pedig a játéké volt a főszerep.

Kánikulában élni tudni kell...

SZERDÁN pedig beköszöntött a kánikula, így Tiszaszőlősre vettük az irányt a Szőlőszem farmra. Hét közepe lévén nagyon kevesen voltak. Mi voltunk az egyetlen külsős vendég, csupán az ott lakó néhány család lubickolt még a meseszép feszített tükrű medencékbe. A játszótér egész nap a miénk volt szinte, mert amikor mi ott voltunk, senki más nem akarta birtokba venni.



Végigsétáltam a pallókon fent a magasban, a virágok és fedett kis házikók között többször is, nagyon élveztem.


Nagyon finit ebédeltünk, ami a belépő jegy árában benne volt. Degeszre ettük magunkat.


Utána pedig még anyának azt is sikerült elérnie ,hogy aludjak 1 órácskát. Nem volt könnyű eset, 2 óra is volt mire elaludtam, de így a délután gond nélkül telt.


A víz bár kényes anyának hideg volt, én nagyon élveztem a csodás festett (ez épp egy delfin) képeken a szaladgálás a mély medence sekélyre épített végén.


Aztán - bár csak egy fotó erejéig - de a quad-ot is kipróbáltuk.



És a játszótér is jó móka volt. Indulás előtt még betértünk az étterembe 1-1 somlóira, és még arra vártunk hogy a bácsik a bocikat megfejjék, addig játszottunk még egy nagyot a játszótéren Kristóffal. A farmon voltak még lovak, egy emu, láma, kacsák, nyulak, kecskék és 3 ormányos maci is. És egy csodás halastó, benne hatalmas aranyhalakkal, a közepén pedig egy kis pagodával..


CSÜTÖRTÖKÖN is folytatódott a kánikula, így egy másik települést vettünk célba, ami szintén tizenvalahány km-re volt csak a szállásunktól. Kunhegyesre a termál strandra mentünk. Az egész délelőtt a medencében telt. Alig tudott anya negyed 11 fele kicsalogatni bennünket egy banán elfogyasztása és némi vízivás erejéig.



Ebédelni és aludni ezúttal visszamentünk a szállásra, aztán még a gumishoz is volt egy utunk, de fél 5-kor már megint a medencében lubickoltunk. A meleg termálban is megmártóztunk néhányszor,mert anyának az jobban bejött.. de főleg a kellemes hőmérsékletű gyerek medencében voltunk, ahol Kristófnak leért végig a lába.

Vacsizni a szálláson vacsiztunk és a szokásos esti mese után háromnegyed 9 fele tértünk nyugovóra.

Utazás és Tiszafüred

Mellénk állt az időjárás és a jószerencse is, így kellemes 6 napot töltöttünk el együtt.. A hétfő délelőtt az utazásról, nyekergésről, "mikor érünk már oda" nyafogásról szólt.. Aztán egy kis csalódásról,mert a szállás tisztasága hagyott némi kivetnivalót maga után, így anya mosogatással, wc és mosogató fertőtlenítéssel kezdett, hogy meg tudja melegíteni a lencsefőzit és a fasírtot. Aztán egy kiadós alvás után Tiszafüredre vettük az irányt, hogy nagybevásároljunk, mielőtt megkezdődik igazán a nyaralás. Előtte persze sétáltunk egyet a városban, a Tisza-tó partján. Megnéztük a kikötőt, gyűjtöttünk információkat és körvonalazódott is a másnapi program.. A szél nagyon fújt, de tökéletes sétálós-kirándulós idő volt egy zacsi ropi kiséretében. Aztán az autót felpakolva tértünk vissza a szállásra. Hazaérve belakmároztunk, meséztünk, aztán aludni tértünk..

A keddi nap már valamivel izgalmasabb volt. Lustán indult, de aztán apával kint megraktuk a tüzet és a bográcsba belekerültek a hozzávalók. Az ebéd egy nagyon fini marhapörkölt lett, utána pedig egy jó kis pihenés.

Délután pedig célba vettük az Ártéri Tanösvényt Tiszafüreden. Elmentünk a kikötőhöz, ahol átvittek bennünket csónakkal a kis szigetre. Itt pedig végigsétáltuk a tanösvényt, megtudunk sokat a Tiszavirág életéről és fejlődéséről. Egy zacsi cseresznye kiséretében jól éreztük magunkat.


A tábláknál megálltunk és igyekeztünk megfejteni a rejtvényeket.


Aztán megérkeztünk a Göbéhez, ahol csónakok és evezők vártak ránk. Mi pedig bele is ültünk egy ladikba, és apa evező szaktudásával beeveztünk a csodálatosan virágba borult tó közepére.



Utána még a kilátót is megmásztuk és a halászkunyhót is megnéztük, ami már a sétaút végállomása volt. Aztán pedig visszabattyogtunk a kiindulóponthoz. CSak az út utolsó 10 percben vett fel apa a nyakában, amúgy a közel 3km-es távot teljesen a saját lábamon tettem meg, és nem nyafogtam, élveztem.. CSak a bogarak zavartak időközönként. Viszont a szúnyogcsípésből is csak egyet sikerült begyűjtenem, köszönet anya kencéjének.

És mivel kellően fáradtak voltunk, megcéloztuk Tiszafüred pizzériáját. Előtte pedig még a piacon bevásároltunk gyümölcsből ami az egész hét folyamán ki is tartott..

Vége a magánynak...

Csak a fotó kedvéért ám.. amúgy nem ettem meg a cseresznyét..



Pancsi-pancsi mamáéknál... aztán meg egy focibajnokság..



Hinta.. még a városligetben..


A szó azon értelmében, hogy jövő héttől már Kristóf is itthon lesz egész nap, hiszen az ovinak vége.. Ez a hét pedig a készülődésről szólt. Szerdán pl. anyával készítettünk linzert az útra, finoman meg is puhult már másnapra. Ma raktuk be szép nagy fém dobozba, de már alig várjuk hogy megdézsmálhassuk.

Amúgy elég magányosan telnek a napjaim, mert hiába van itt Lili vagy vagyunk a mamáéknál, a nagyok nem nagyon játszanak velem, mindig magamra maradok.
Hétfőn viszont rendeztünk egy jó nagy pancsololást. Apáék a bojlert szerelték így le kellett engedni a vizet belőle. Na meg az ért az idő is elég meleg volt, úgyhogy mamáék belehordták 3 kiskádba és mi meg mielőtt bementünk ebédelni, megmártóztunk, játszottunk benne egyet.. Aztán persze délután is pancsoltunk, de addigra kihült a víz és a napocska nem tudta eléggé felmelegíteni, így anya egy idő után véget vetett neki.

Mostanába a gyümölcsökkel, vagy is inkább az idénygyümölcsökkel haragban vagyok.. A cseresznye, málna egyáltalán nem kell. Tegnap anya összeveszett velem mire a barackot megettem, pedig tényleg finomat sikerült dédinek vennie.. Az eper is csak egy kis csellel csúszik le a torkomon. Reméli anya hogy csak a meleg az oka, és elmúlik majd ez a válogatásom,mert a gyümölcs egészséges és szüksége van rá az ember gyerekének.. Az ebéddel és a reggelivel is hákliskodom mostanság, hogyha nem péksüti, pizza vagy tésztaféle, akkor jönnek a nyafogások. Bár azért többségében elfogy..

És a meleget is egyre nehezebben viseli a kis bőröm. Kipattogok tőle. Hétfőn úgy jártam hogy a fenekem is tiszta pötty és hólyag volt. A sudocrem segített neki szerencsére, most már majdnem tökéletesen szép.

És ha már a héten nem lenne anyának jelenése hogy írjon a naplómba, akkor jövünk a beszámolókkal amint a nyaralásból hazaérünk. Hétfőn indulunk. Anya kicsit aggódik hogy fogom az utat bírni,mert jelenleg a mamáékig is előjön a hiszti, pedig az 10km, nem pedig 200.. :o
De reménykedjünk a legjobbakban..

Dupláztunk, de még így sem láttunk mindent..

Bizony, végül ma reggel is bementünk a Városligetbe. Egy játszótéren kezdtünk, kicsit bemelegítve, aztán megnéztük a kacsákat a tavon, na meg az alkotásokat is amit a vállalkozó szelleműek csónakból is megcsodáltak. Elsétáltunk a Hősök teréhez is, majd vissza a híd másik oldalán az árnyat adó hűs fák közé..





És ismét belevetettük magunkat a forgatagba. Sokkal többen voltak mint tegnap, de még így sem volt hatalmas a tömeg. Találtunk egy szupi termet, ahol több szőnyegen is folyt több féle játék. Na én persze nem a barbikhoz és a lányokhoz telepedtem le, hanem Kristóf után mentem és autóval,meg vonatokkal játszottam. Aztán szereztem egy kis kendőcskét, és abba csomagoltam ajándékokat. Ez alatt anya is lelépett és zacsikba csomagolt ajándékokkal tér vissza. Engem annyira nem izgatott a zacsik tartalma, de szerencsére Kristófot sem, akinek rejtett 1-2 névnapi meglepit a csomag.



Majd 1 óra fele anyáék elfáradtak és így a tó mellett sétálva visszaindultunk az autónkhoz és hazafele vettük az irányt. Itthon várt a lencsegulyás és a tarhonyás-zöldbabos husi amit befaltunk mind a kovi ubival.. Bár én nem..mert ez már anya észre vette hogy a savanyúságok és a savanyú dolgok nekem nem jönnek be, de a többi nekem is ízlett. És 2 órára már aludtam is.

Ma ismét 4-ig tartott a csendes pihenő, anya akkor vetett véget neki.. De ennek örömére még háromnegyed 9kor kuvikkoltunk..

Holnap pedig mamáéknál folytatjuk a pünkösdölést és dédi fini lángosával fogunk megtelni ebédkor! :D

A hét történései..

Hétfőn Kosdon voltunk a mamáéknál már reggeltől és együtt,mert Kristófnak nem volt ovi. Viszont az időjárás nagyon gonosz volt,egész nap csak esett, így az udvari játékot nem volt alkalmunk élvezni. Helyette bent játszottunk,meg rosszalkodtunk. Mert délutánra, mikor is anya meghozta Lilit, nagyon elevenek lettünk, és alig bírtak velünk az ősök. De azért játszottunk egy jót. Anyával legóztunk is, főzőcskéztünk, dominóztunk, babáztunk.

Kedden a sószobában voltam anyával délután, délelőtt pedig a szokásos piaci körünket ejtettük meg. A sóból hazafele viszont jól bőrig is áztunk, pedig kb. 5 percre lakunk csak. Anya még szerencse hogy betette az esőkabátomat, így csak ő ázott meg szegény, nekem kutya bajom sem lett.. :) A hét többi napját, délutánját nagyjából itthon töltöttük,mert elég vacak időjárás volt, és mindig esett valamikor, így minden vizes volt. Pénteken anyával elmentünk a magyar utcába vásárolni miután Kristófot elvittük az oviba,mert esett az eső és autóval kellett mennünk úgy is.

Ma pedig kezdetét vette a hosszú hétvége, és apa is velünk van 3 napig aminek nagyon örülünk. Így a reggeli kényelmes ébredés és készülődés után elindultunk Pestre a Vajdahunyad várába, hogy játszunk egy jót... Bár én még kicsi voltam sok játékhoz amit kínáltak nekünk, de Kristóf nagyon élvezte, sok játékkal játszott. Így szét is váltunk, anya ment Kristóffal én meg kint az udvaron az ugráló és játszó birodalomban kötöttem ki apával. Meg szerettünk volna nézni még sok mindent, de már nem maradt rá idő,mert így is elmúlt 1 óra mire haza indultunk.

Itthon aztán egy nagy tányér lencsegulyás után aludni is tértem két óra körül és 4 órakor ébresztettek anyáék.
A délutánt már itthon töltöttük, anya megsütötte a fini cseresznyés lepént. Ettünk gyümit, aztán vacsira a lepényből egy nagy pohár tejcsivel, nagyon fini volt. Néztünk Thomast, játszottunk anyákkal a Beszélő Monopoly játékkal, és én is segíthettem és részt vehettem a játékban ami nagyon tetszett. Közben meg azt tervezgettük,hogy holnap újra bemegyünk, és bár már nem hajlandók anyáék újra az ugráló várra borsos összeget kifizetni, de Várat a sok játékkal, a parkot, a csónakázótavat érdemes lenne felfedezni és birtokba venni újra... Hát majd még reggelig elválik,,hogy megvalósulnak-e a tervek.

Budakeszi vadaspark

Pénteken délután végül mamáéknál kötöttünk ki és milyen jól is tettük. Két hatalmas vödör epret szedett mama mire odaértünk és mi is kimentünk a kertbe cseresznyét meg meggyet szedni.. Sajnos gyümölcsök terén sokkal válogatósabb vagyok mint Kristóf, és a savanyú dolgokat meg egyáltalán nem is szeretem.. A meggyet azzal a lendülettel köptem ki ahogy szétharaptam.. A cseresznyéből is csak pár szem csúszik le.. Az eper sem a kedvencem, pedig ami a mama kertjében van már elég jó édes, a piacon anyának nem sikerült túl édeseket venni eddig. De azért az epret kis ráhatással megeszem. Úgyhogy feltankoltuk a pocakunkat meg az autót is gyümölccsel és egy jót játszottunk az udvaron. Kell-e ennél több..

Szombaton pedig reggel 8 órakor már úton voltunk a Budakeszi vadaspark irányában. Anya fél 8kor keltett engem, felöltöztünk, reggeliztünk fini kalácsot joghurttal, ittunk kakaót és irány.. Az utazást mostanában megint nem jól tűröm, de persze csak a táv utolsó 10 percénél kezdtem cirkuszolni, amikor anya egy kicsit apunak szeretett volna segíteni hogy merre is menjen.
De azért megérkeztünk és mivel mi voltunk a 3. autó, így árnyékos helyet is találtunk. Megnéztük a parasztudvart az állatokkal aztán besétáltunk a vadasparkba.


Szépen kényelmes végigsétáltunk a parkon. Vettünk a boltba Zoo csemegét és megetettük vele a patás állatokat, már amelyik hajlandó volt elfogadni. Az őzikék inkább a frissen szedett lombokat csemegézték, amit a gondozó néni vitt be nekik amikor odaértünk.



A kilátó volt ami kimaradt a kirándulásunkból mert 11 órakor kezdődött egy előadás a színpadon, ahol egy néni sokféle állatról mesélt nekünk. Ki is hozta a karjában és bemutatta ezeket az állatokat.



Láttunk vadászgörényt


meg mosómedvét is. Ez már kicsit hosszú volt nekem,meg már közeledett a dél is, úgyhogy a felétől nem nagyon találtam a helyem, apuval el is mentünk 2x sétálni,mert Kristófot és anyát viszont nagyon érdekelte amiket a néni mesélt az állatokról.
Aztán már kifele vettük az irányt a vadasparkból. Megittuk még a maradék limonádénkat és indultunk is hazafele.

Na ez az út nagyon nehezen ment, ordítottam egy vagy kétszer 10 percig... fáradt voltam és nem lehetett sehogyan sem szót érteni velem. Természetesen a táv utolsó 10 percét olyan vígan tettem meg, mint aki most ébredt 3 órás délutáni szunyájából, és a belvároshoz érve azért kezdtem hisztizni,hogy nem akarok haza menni és aludni..

Na azért az késői ebéd után fél 2-kor mint egy darab fa dőltem ki és 4 órakor amikor anya felébredt mindenkit úgy kellett ébresztenie, szóval elfáradtunk rendesen.
Délután már semerre nem mentünk és 9 óra előtt mindketten aludtunk már Kristóffal, a késői déli alvás ellenére.

KORONA és Pumukli

Bizony anya, jó régen nem jártál már a naplóm felé.. na de ilyet!!!

Pedig azért történnek dolgok. Leginkább ami a kis életemet érinti, hogy valóban úgy néz ki, még nem kerülök oviba, anya itthon marad velem. Voltak más verziók is, de egyrészt nem talált anya eddig még munkát, másrészt pedig nem tudná az én elhelyezésemet megoldani ha nem Vácon talál állást magának... A másik nagy dolog, hogy a héten megtörtént az első szülői értekezlet is az óvodában, ahova januárban várnak szeretettel Klári óvónéni és Szilvi óvónéni. A dadusnénim pedig Erzsike néni lesznek. Egyenlőre a csoport 18 főből áll, belőlük sokan előfelvételisek (7-8 gyerek) mint én, akik majd csak év közben fognak csatlakozni. Viszont a jelem már meg van. Anya egy KORONÁT választott ki a számomra, és a Pumukli csoport lesz az én csoportom. :) Anya izgatottabb mint én, de már én is sokat emlegetem, hogy ha 3 éves leszek megyek óvodába. Hát nagy várakozással tekintünk elébe.. de addig még igyekszünk kihasználni ezeket a ritka pillanatokat, heteket és hónapokat, amik nem térnek vissza már soha többé!

A múlt héten 2x is voltam mamáéknál, ahol jókat játszottam és nagyokat aludtam délben. JÁrtunk játszótéren, voltunk fagyizni is, meg vittünk a temetőbe virágot mamáék kertjéből. Apa sokat dolgozott, kevesebbet láttuk mint az elmúlt hetekben, de azért volt ideje mesélni és hancúrozni velünk 1-1 estén.

Ma pedig megkaptam a 2. kullancs elleni oltásomat is. Jövő márciusban kell egy emlékeztető oltás még, de már mehetünk nyaralni, mert a védettség adott.. A bárányhimlő ellenit pedig eldöntötte anya,hogy januárig be fogja adatni nekem. Kristófra is vár még egy szuri ez ügyben.