Kellemes kirándulós vasárnap

A tegnapi vacagságos időjárás után mára kikupálódott az idő és szépen sütött a nap. Az mellékes,hogy a szél hidegen fújt és éjjel már érződött hogy vége a nyárnak.
Reggel komótossan indultunk neki a napnak. Még a felnőttek ágyában is hancúroztunk egyet. Aztán anya gondolt egy nagyot, és mire a borjúpörkölt elkészült (9 óra) addigra mi is öltöztünk és két telepakolt (!) táskával elindultunk.
Pestre mentünk a várba. Az út kicsit tovább tartott mert apa megfeledkezett róla hogy a Margit-híd le van zárva, de végül csak odaértünk és a vár alatt még parkolót is találtunk. Mivel a siklóra sokan vártak, így gyalogosan - én a babakocsiban - mentünk fel a várba. Sétáltunk, megnéztük a kilátást - itt már gyalogosan - a lovas szobrot, a szökőkutakat, a díszes kaput. Aztán az egyik belső udvarban megtaláltuk azt a rendezvényt amit anya a neten talált.. Jó is lett volna, ha nem kapunk frászt mindketten attól hogy az ostrom "megkezdődött" (A vár elfoglalását elevenítették fel). Nem nagyon jött be.. Aztán az én számat befogta anya az ebédemmel, utána már nem volt sok bajam, főleg hogy kürtöskalácsot is kaptunk. Sátáltunk egy nagyot a vár körül aztán megindultunk a díszes kapu fele, kifele.

Onnan is megcsodáltuk a Parlamentet és a Lánchidat, majd a Siklóval lementünk a híd lábához. A legelső fülkében utaztunk, csak mi 4-en és nagyon szuper volt. Nekem nagyon tetszett. Mutogattam végig. A Margit siklón utaztunk lefele.

Lent az autóba beülve Kristóf kérésére a Lánchídon mentünk át ahol az oroszlánok tetszettek a legjobban. Utána viszont hamar elnyomott az álom, bár csak 1 órát sikerült aludnom Anya félt is a délutántól, de semmi oka nem volt. Örült,hogy ilyen stramm vagyok és ilyen programokat is be lehet mostmár vállalni 1-1x.

A délutánt itthon töltöttük. Uzsiztunk körtécskét, anya sütött kenyérkét. Játszottunk, meséztünk, apával hancúroztunk. Most pedig a pancsi után éppen diavetítésre várok, kivételesen szépen csendben..

Eltelt a hét

Az időjárás mára eléggé megkergült, nem is mentünk végül sehova, csak itthon voltunk. Délelőtt szenvedtem anyámnak, vártuk Kristófot, délután már jól elvoltunk. Szétbontottuk a járókámat :), porszívóztunk, port töröltünk - én is! - és rendezkedtünk kicsit. Este ismét ordítottam, mostanában csak így vagyok hajlandó fürdeni menni. Bár mit eszel is ki anya, a vége égtelen ordítás. A kádban aztán elvagyok kicsit, de mikor ki kell jönni akkor folytatom ahol abbahagytam. Anya nagyjából sejti az okát.. ami az,hogy apa visz fürdeni, mint mindig.. és persze én anya fenekében érzem a legjobban magam még mindig.. Aztán este diavetítőztünk.. anyáztam ismét 15 percet fentről.. Anya néhányszor felszólt, rámszólt aztán csend lett és elaludtam.

De mivel ennyire előreugrottunk azért a hetemet is meséljük el. Szerdán délelőtt piacoztunk, vásárolgattunk, aztán itthon játszottunk, ettünk és aludni mentünk. Délután apa csak enni ugrott haza,mert mennie kellett egy munkát befejezni, így már 4 óra előtt magunkra maradtunk. Anya pedig gondolt egyet és uzsonna majd öltözés után elindultunk. És felültünk a buszra, hogy felmenjük Deákvárra keresztanyuékhoz.. Na nekem nagyon nem jött be.. le akartam folyton szálni a buszról, nem tetszett az utazás. Aztán elsétáltunk a megállóból a fagyizóba. Kaptam egy tölcsért amit ügyesen elrágcsáltam, miközben találkoztunk Timivel és Gergővel és az ő pici fiúkkal Bencével. (Timi apa unokahuga) Egy asztalhoz ültünk velük és nekem nagyon tetszett a baba. A végén meg is puszikáltam és megsimiztem. Aztán elsétáltunk keresztanyuékhoz. Útközben viszont az utcájukban szembe jött velünk kereszetapu és Lili autóval. Ők éppen postára mentek és mamákhoz. De hát nem ilyedtünk meg. Azért bementünk keresztanyuékhoz és én nagyon jól eljátszottam Lili néhány játékával. Ismét főztem.. természetesen.. Mostanában ez a nagy sláger nálam. Jócskán a szokásos vacsiidőm után indult vissza a busz a városba, ahhoz lesétáltunk. Egy cicával is találkoztunk, aminek a neve szerintem igen érdekes. A nyelvemmel csattogok és ez jelenti nálam a cicát. :):)

Közben megjelentek keresztapuék és így a buszozás helyett ők vittek haza bennünket. Aztán anyának SÍRÁS NÉLKÜL sikerült megfürdetnie, csak a hajmosás nem volt a kedvencem akkor azért bőgtem egy sort. Mesét is olvasot és viszonylag hamar, 15 perc alatt az anyázást és sírást is befejeztem és elaludtam. Hogy ez mikor fog elmúlni??? Anya nem tudja, de már kezd a haja hullani tőle.

Csütörtökön mamáknál töltöttük a napot. Az idő is kellemes volt, az udvaron játszottunk végig. Segítettem a busikat etetni, homokoztam, motorozotam, Kristóf autóját is elkoboztam. Tologattam a babákat anya régi babakocsijában. És persze egész délután apának akartunk segíteni, aki már ott volt mamáéknál mire én felébredtem és a garázsban heggesztett. Én meg folyton ott sertepertéltem. Kellemes nap volt, jól éreztem magamat. Aludni is egy nagyot sikerült, ami azóta itthon nem megy,mert ma meg tegnap is másfél óra után felébredtem. De mamáéknál anya úgy keltet 3 órakor. Este már csak 3-asban jöttünk haza a mi ezúttal - most először - megzavart kissé,mert egész úton motogattam Kristóf hült helyére és nem értettem a dolgot. Nem is haza jöttünk, hanem elmentünk még a Lidl-be vásárolni egyet. Itthon már csak egy gyors alvázmosás volt és a tejcsi után mehettem is aludni.

Pénteken ketten voltunk anyával, mintegy előedzésként a jövő heti ovikezdésre. Hát a lába alatt voltam és egész délelőtt anyáztam. De ezt szó szerint kell érteni. "anya, anya, anya és anya, és anya, anya" És teljesen mindegy mit mond anya, én után folytatom tovább. Nincs mondanivalóm, csak jó kimondani hogy anya, csak ez anyát néha már az őrületbe kergeti... Nem értem miért??? :) Délben jó keveset aludtam, így még pénzt is le tudtunk venni és 3ra pont odaértünk apa elé, amikor ő kijött a gyár kapuján. Elmentünk Pestre a Pólusba és vettünk nekem egy szupcsi őszi kis cipőt szupcsi áron. Anya nagyon örült neki és én is szépen tipegtem benne. Aztán jártunk még 1-2 boltba, Lilinek vettünk felsőket a szülinapjára. Vacsira értünk éppen haza, és befaltuk az anya által délben sütött kakaós-kókuszos kalács felét. :) Fini volt! :)

Strandon

Hétfőn még alig ért véget a hosszú hétvége, anya újabb programmal rukkolt elő. CSak azért hogy apa ne érezze másfél hét szabadság után olyan rosszul magát hogy egész nap dolgozik. :)

Így hát 3-ra mentünk érte a munkahelyre és strandolás volt a délutáni program. Meg még az időjárás is 30 körül volt, a bolondos szél ellenére.

MIkor odaértünk én már mentem volna egyből a vízbe, semmi kedvem nem volt barackot enni. De azért csak eszegettem és mikor a kürtöskalácsot megláttam, persze egyből el is felejtettem a medencét és csak hammogtam meg tátogtam. :D Tudom én mi az igazán jó..

A meleg vizes nagy medencével kezdtük ahol anya kezében nem volt jó, kértem a gumimat,mert én mentem volna a saját fejem után. Nagy hancúrt, pörgés-forgást rendeztem le benne és nagyon élveztem. Anya csak azt leste mikor borulok ki belőle, annyira hancúroztam. Aztán anya húzott a lábamnál fogva, dobálgatott. Minden tetszett. DE csak anyát akartam és nem tetszett amikor Kristóf is odajött.. Mostanában féltékenyebb vagyok mint korábban. Megyek egyből ha Kristóf anyához túl közel kerül. És kiveszek mindent a másik a kezéből.. Sőt az elmúlt napokban elkezdtem csapkodni. Általában Kristóf az áldozat, de volt már hogy Lilinek is odacsaptam egyet hétvégén.. És amilyen fejet ehhez vágni tudok!! Igazi kis puffancs vagyok ilyenkor, anya szerint.

A víz kellemes volt, élveztem a strandolást. Egy kicsit a gyerekmedencében is voltunk, de bolond hűvös szél fújt, a 30 fok ellenére, így anya hamar riadót fújt. Belebújtunk a köntösökbe, megettünk vacsi gyanánt egy lángost és 6 órakor még visszamentünk a nagy meleg medencébe egy kicsikét. Hazaérkezés után már csak egy pohár tejcsi jutott mindenkinek, egy rövid mese a fürdés után és már mentünk is aludni.

Mostanában elmúlt az esti égtelen ordításom.. kb. 4-5 napja. Azóta egyfolytában beszélgetek. Szólongatom anyát, vagy apát.. de legtöbbször anyát. Anya már fel sem jön, csak lentről csitteg, vagy mondja,hogy "itt vagyok, aludjál". Én párszor megismétlem, van hogy kitartó vagyok és 20-25 percig piszkálom anyát mire bealszom.

És tegnap véglegessé vált,hogy a nappaliból a járókát le kell bontani. Szófogadatlan voltam már többedszer és anya miután a fenekemre csapott - mert a szép szó nem ért - beletett a járókába. Aztán kiment a konyhába a gombát megkeverni. Én meg egyszer csak megjelentem mellett... Csak állt és tátott szájjal lesett. A járóka a lépcső mellé volt tolva, így valószínű,hogy a lépcső segítségével másztam ki belőle.. Tehát már az sem biztonságos kelepce a számomra, úgyhogy mennie kell.... Helyette majd a jézuska hoz nagy tárolódobozokat, görgőseket nekünk, de persze ez még titok.. Úgy talán a játékok is el fognak férni végre..

2010 NOSZVAJ - Életem első nyaralása III.

LOVAGOLÁS ÉS ÁLLATNÉZŐBEN (augusztus 17-18)

Naralásunk utolsó előtti napján egy nagy kalandban volt részem. Egerbe menet, amikor is vásárolni indultunk, megálltunk a Mátyus-lovastanyán és felülhettem egy ló hátára. A Váci Vigalomban csak nézhettem ahogy Kristóf lovagol, de mivel most egy lány vezette a pónit és megállt nekem, így anya feltett Kristóf mögé és egyedül is a lóra. Szerinte úgy ültem rajta mint aki nyeregbe termett.. Én pedig élveztem, még ha az arcomon nem is látszott,mert amikor levett anya, már kéretszkedtem is vissza rá. :)

Délután az udvaron voltunk, tologattam a csigabigátam, sütkéreztünk anyával és sertepertéltem apa körül, aki tüzet rakott az esti szalonnasütéshez. Olyan boldog voltam pedig nem adtak a kezembe egy nyársat sem a gonoszok és folyton távol tartottak a tűztől, és én hiába álltam a tálca fölé hammogva amin a kenyér és a nyers szalonna volt, csak azt hajtogatták,hogy még nincs kész a vacsi.. :O Ki érti ezeket??? De aztán elkészült minden, felvonultunk a teraszra és megvacsiztunk. Az se zavart,hogy a hűtőből nekem előkerült a tökfőzi, mert anya mellé fini szalonnazsíros kenyérkét nyomkodott a számba, egy kis paradicsommal megspékelve. Fenséges csemege volt.. Ja és a hintában ültem közben,mert ősöm lusta volt bentről az etetőszéket kihozni... :D:D

Másnap reggel mikor anya felkeltett fél 8kor már egészen üres volt a lakás. Szinte csak a holmiaim voltak szanaszét, és a reggeli az asztalon. Aztán mire én elkészültem, nagyjából apa is, és már indultunk is.. persze nem haza.. Mert hát anyáék folyton kiötölnek valamit.. Az odaúton annyira nem voltam lelkes, bár így hogy anya köztem és Kristóf között utazott, mint idefele is, nem volt annyi nyafogás, jól elbeszélgettünk, de jobban bírtam volna ha inkább hazavisznek... De ahogy beléptünk a vadaspark kapuján, már jöttem is kifele a babakocsiból. Kell az a fenének. VEttünk almácskát meg szotyit az állatkáknak, és én csak hordtam anyának,hogy adja oda nekik és irdatlan hisztit lerendeztem amikor Kristóf nem hagyta. Mert hát ő be akarta osztani,hogy minden állatnak jusson, ne fogyjon el mindjárt az elején.. De hát ennyi cirkusz belefért.. Még az a jó,hogy ilyenkor anya felvesz, én a vállára hajtom a fejem és már csendben is vagyok.. Aztán 2 perc múlva letesz és megyek tovább mintha mi sem történt volna.. :):)

A hatalmas vadaspark nagy részét ügyesen gyalogosan tettem meg. A visszafele távon a meredek szakaszon tolt anya és apa felváltva, de hát akkor már elmúlt 1 óra és fáradt is voltam.

Itt fogyott el az almácska a kisvödörből, és éppen ezt mutatom anyának,hogy már nincs több. :)

Fáradtság ide vagy oda, a végén azért én is ráültem az óriásteknősre, a kijáratnál.. Na persze nem volt igazi ám! :D

Hazafele másfél órát aludtam az autóban és békésen, jókedvűen ébredtem. Így nem volt semmi gond, akkor sem amikor a defekt miatt a szerelőműhelyben álltunk. .Persze közben meg is uzsiztunk. Ettünk dinnyét és kismackót. :D

Hazaérve pedig örömmel tettem a babámat, aki egész úton velem utazott.. a babakocsiba és tologattam. Felfedeztem több játékot is, és békésen elvoltam velük. Játszott hogy hiányzotak. És a hazaúton tökéjre fejlesztettem beszéldemet is. Már nem csak azt mondogattam hogy mama és papa, hanem megtanultam a "dédi" szót is. :) És a hintára pedig ahányszor megláttam mondtam hogy "apta"

Nagy játék és lovacskák ..

.. azaz az autusztus 20-ai hétvége történései

Csütörtökön itthon voltunk, apa is, mert egész héten még szabadságon volt velünk. Nem is tudja anya mi lesz itt holnaptól, főleg hogy nem győzöm hajtogatni,hogy "apa", "anya", egész nap.. Na aztán apát a jövő héten nem túl sokat fogom látni.. talán már szombat délután és vasárnap a minék lesz.. talán..

De ne szaladjunk előre.. Pénteken reggeltől keresztanyuéknál töltöttük a napot. Én frankónk 6:10kor keltem.. anya nagyot lesett,mert ez azért nem jellemző rám.. na a hétvégén volt.. Én keltettem a családot, még ma reggel is, bár ma már emberibb időben, 7 órakor.. de anya csak pillázik,hogy mi történt velem, hogy reggeli kuvikk lettem.
Pénteken először bent játszottunk kicsit, aztán az udvaron homokoztam sokat. Tologattam a babát a babakocsiban, és megtanultam Lili rendes hintáján kapaszkodni és hintázni ;"hapta-hapta" így hívom a hintát. Délben kaptam fini krumplifőzit halacskával aztán nyammoghattam a pita tésztát amit anyáék készítettek és fini lett, nekem bejött.. Majd aludtam egy nagyot az alsó szinten, anya közben még egy adag tésztát megsütött mellettem (szobában csukott ajtó mögött aludtam), de meg sem kottyant. 3 órakor úgy kellett felkelteni.. :)
Délután kimentünk az utcára a ház elé és motoroztam sokat, meg a moszkvicsot is kipróbáltam .. volna.. Mert hát a lábam már oda tudom tenni a pedálra, amolyan lábtartóként, de hát hajtani még nem igazán, így keresztapu és apa kicsit tologattak benne engem is.. :)
Vacsizni is keresztanyuéknál vacsiztunk,meg ott is fürödtünk. Aztán hazaérve anya leszedte rólunk a ruhákat a konyhában, hogy mennek a mosásba, ami éppen a gép elé volt már készítve. ÉN pedig pucin csappogtam a konyhacsempén. Aztán megálltam Kristóf papucsa előtt és szépen belepisiltem. :):)
Az esti elalvások még mindig katasztrófálisak.. anyát akarom és nyafogok, sírok, nyűglődöm, ordítok.. felváltva valamelyiket.. Ma este már inkább magyarázásba kezdtem, de az tartott negyed óráig. Kiabáltam hogy anya, apa és mondtam hogy mama, papa és az új szavamat hogy "dédi". Szegény Kristóf hulla volt és beájult mellettem így is.


Szombaton délelőtt itthon voltunk, aztán apával elugrottunk a Lidlibe és a benzinkútra. Mire hazajöttünk anya megsütötte a krumplis pogit, ami úgy megtetszett,hogy csak cirkuszoltam a zöldbableves felett. De anyát annyira nem zavarta, alrébtolt etetőszékestől és nekifogott az ebédjének.. Aztán mire mindenki végzett én is megbékéltem és megértettem mit jelent az hogy majd leves után.. és szépen megettem a levest, aztán elnyammogtam 2 pogácsát is. :)
Ébredéskor barackot kaptam majd autóba ültünk és keresztapuékkal egyetemben Kóspallagig mentünk a szerpentines erdei úton. Egészen úgy nézett ki, mintha a Szalajka-völgy felé autóznánk. Sikeresen végignyifogtuk az utat mind a ketten, anya haja már hullott mire odaértünk.. kb. 20 perc.. Sajnos a lovas versenyek végére estünk be, már csak az elköszönés és a tisztelet kör volt hátra. De aztán még búcsúzóul a lovakat befogták egy szőnyeg elé amit húztak és az ügyes gyerekek rajta utazhattak ha nem estek le. De nekem a lovak tetszettek nagyon, mondtam is hogy "gyiá" egyfolytában. Majd anyával odamentünk a győztes ló pároshoz és meg is simiztem az orrukat. Volt egy nagy felfújt csúszda is ahova Lili és Kristóf felment, na hát anya azt hitte engem kihagyhat.. De hát mivel egyedül felmászni nem tudtam valakinek fel kellett áldoznia magát.. apa volt az áldozat. :D FEljött és lecsúszott velem 2x is, de mikor mondta,hogy neki elég volt a bohóc-parádéból akkor földhöz vetettem magam és bemutattam műsorszámom mindenkinek. De szerencsére ilyenkor elég ha anya nyújtja a kezét és felemel. A sírás abba is marad egyből.
Mivel én otthon uzsiztam így kekszikét kaptam, a többi gyerek gyümit és kekszet is evett. Aztán felmentünk autóval a Szent Orbán erdei hotelhez Nagyirtáspusztára, ami még 6km-t jelentett. 470m magason voltunk (Vác 120m magason van a tengerszinthez képest) és egy jót hintáztunk, libikókáztunk, sétáltunk az erdő egy részén. Aztán azt sajnos én csak nézhettem hogy a többiek a kötélpályán lecsúszkálnak, de anya is velem együtt nézte és fotózott.. EGyszer itt is bepróbálkoztam a hisztivel, de anya felvett és lehiggadtam, aztán letett újra és néztem békésen a bohóckodókat. Azt mondták jövőre kipróbálhatom..


Ma pedig ismét én voltam a vekker reggel.. Közöltem hogy "aja" :D ami annyit tesz anya, és így mindenkinek ébresztő lett.. bár már 7 óra után volt pár perccel. Végül is szokni kell,mert 30-ától már megy Kristóf oviba, úgy is korábban lesz az ébresztő, na meg nekem is.. nem alhatok már 8 óráig egyik reggel sem hétköznap.

Mamáéknál szupcsi idő volt, így egy kis reggeli hancúr után, amit bent töltöttünk a fű vizes volta miatt, egész nap kint játszottunk. Homokoztam, motorzotam, felültem a nagyok gokartjára, segítettem apának szerszámosládát pakolni (kép majd később,mert keresztanyuék gépével készült), hintáztam...
Délben dédinél kissé kevesebbet aludtam, de közben be is kakiltam, ez lehetett az ébredés oka. Délután folytattuk kint a játékot. Ebédre és vacsira is fini vadas volt, amit mama készített nyuszihusiból. Délután barackot és pogácsát ettünk. Mamával és dédivel a kertet is megjártam és szedtünk anyának zöldséget meg tököcskét, Kristóffal hordtuk be, nagyon tetszett főleg nekem. :)





Ezeket a robosztus pacikat simiztem meg.

Ez a kép pedig még a nyaralásunk előtt készült mikor Melindát voltunk meglátogatni Lívinél és Lacinál.

2010 NOSZVAJ - Életem első nyaralása II.

KÖRHINTA ÉS ERDEI SÉTA (augusztus 15-16)


Vasárnap reggel jó sokáig aludtam, anya ébresztett 8 órakor. Délelőtt az udvaron voltunk. Az előző éjszakai eső ellenére kimerészkedtünk. Láttunk csigákat is és próbáltunk tüzet rakni, ami aztán apának nem sikerült. Anya viszont nagyon fini pisztrángot készített ebédre, nekem nagyon ízelett. Nem győztem tátogni és nyammogni hozzá. A paradicsom is szépen csúszik már, nem ökledezem rajta. Sőt, egyre több mindent ügyesen megeszek, bár rágni még annyira nem vagyok hajlandó, de már van hogy próbálkozom vele. Alul és felül is megvan a 4-4 fogam és a nagy rágófogaim is mind a 4. Tehát már lenne azért mivel rágicsálni.




A déli alvásom kicsit rövidebb lett ma, de nem estünk kétségbe hanem elindultunk egyből hogy Egerbe jussunk és fel tudjunk ülni a kisvonatra, amivel aztán a végén nem jutottunk el a Szépasszony-völgybe,mert aznap nem járt.. :( Én annyira még nem értettem, bár mostmár amint sínt látok mondogatom hogy "sssss". EGyre több szót és több mindent megtanultam. Amint egy kutyát látok mondom hogy "vau-vau" és már mutatom is anyának hogy a fenekembe harap és mondom hozzá hogy "hamm-hamm". Anya szerint meg kell zabálni. Anya és apa szavaimat is tökéletesítettem a nyaralás alatt. Már nem egyszerűsítem le és hívom apát "ap"-nak, hanem édesen mondom neki hogy "apa", na de ezt egész nap, felváltva.. És ha babát látok, akkor mutatom hogy baba, ha alszik akkor azt is hozzáteszem hogy búva.. A lovacskára mondom hogy "gyiá", a kacsának hogy "háp-háp".
Szóval vonatozás helyett autóval mentünk el a Szépasszony-völgyébe. Aztán én babakocsiba kerültem és mentünk egy kört a pincék körül.



De a legboldogabb akkor voltam amikor Kristóf mondta hogy ő szeretne körhintázni és persze mivel én sem maradhatok ki már semmiből, egyből mutatok magamra és mondom "én", így mellé ültem, apa mögénk és ment a hinta.. 2-3 körig csak néztem, de aztán ahogy anya integetett és bohóckodott, nevettem és integettem neki. Nagyon tetszett. Mikor leszálltunk már nyúltam is egy másik után és mentem volna vissza..
Aztán a délután többi részét az eső húzta keresztül és otthon kötöttünk ki. Játszottunk, vacsiztunk, meséztünk, tv-ztünk és pancsi után mentünk aludni. Éjjel egyszer sem keltem fel, sőt az első napon, érkezés után úgy aludtam 2,5 órát mintha a saját ágyamban lennék. Végig a baba volt a hálótársam, kerestem mikor aludni mentem és hason fekve ölelve aludtam el. Mikor felkeltem pedig mindig megkerestem, ölelgettem, a kezét rágtam. Anya örült,hogy elvittük magunkkal,mert nagy játszótárs volt a guruló csigával együtt amit tolni lehetett..


Aztán hétfőn reggel újra felkerekedtünk és megindultunk a Szalajka-völgy irányába, Szilvásvárad felé. Először az idő megilyesztett bennünket, de mikor a vonatot megláttuk mi már boldogok voltunk Kristóffal. Vittük a babakocsit is, de a végén nem is az én fenekemet, hanem az anya álltal megpakolt irdatlan nehéz hátizsákot cipelte.. :) Én bírtam a terepezést! Viszont az oda-vissza vonatúton jó szolgálatot tett. És biztonságosabbnak éreztem én is,mert felfele menet anya kivett,hogy nézzem kicsit a tájat, de hamar visszakéretszkedtem a babakocsiba, mivel így csak tényleg annyira zötyögtem, mint ha autóba ülnék.

Felérve a végállomásra felsétáltunk a tóhoz aztán az ősember-barlang felé is megindultunk, de rám és persze a babakocsira való tekintettel - vagy a lusta ősök csak erre hivatkoztak? :) - nem mentünk fel. Anyáék azt mondták néhány év múlva majd eljövünk újra és akkor már mind a ketten érteni és élvezni fogjuk a barlangot és annak történelmi jelentőségét. De a forrást megnéztük.

Utána pedig lefele indultunk meg a túristaúton. Egészen a fátyol vízesésig. A cél előtt nem sokkal egy meredekebb szakasz jött, ahol anya leparkolt a babakocsit egy nagy fa mögött és anélkül mentünk lejebb.

És jó kedvemben is találtak az ősök,mert hajlandó voltam Kristófot ölelgetni. Így anya kedvére készíthetett rólunk közös képet. Ez azért nem mindig szokott sikerülni ilyen simán. :)

Aztán apa eredeti tervét anya megvétózta és a fátyol vízeséstől visszafele vettük az utunkat ahogy megláttuk a vonatot, ami éppen a tisztásra érkezett és 10 perc múlva indult vissza. Így ismét vonatoztunk egyet, mostmár nyitott kocsikon utazva.

fél 2 is elmúlt már mire hazaértünk. Anya gyorsan megmelegítette nekem a tökfőzit, belémkanalazta és már mentem is aludni. Fél 4kor ébredtem meg akkor már anya segítségével,mert félt, hogy az esténk így nagyon el fog csúszni. Kint töltöttük a délutánt is. HIntáztunk, jót játszottunk Kristóffal.

Aztán még elsétáltunk a háztól 5 percre lévő sziklalakásokat is megnézni. Egy néni beengedett bennünket és megnéztük a domboldalban kivájt üregeket, amik lakásként szolgáltak régen, most pedig egy alkotótelep működik itt néha. Én örömmel bújkáltam az üregekben, lyukakban és persze minden kőre fel kellett azonnal másznom ahova Kristóf felment. Megálltam, jajgattam és nyögtem még valaki nem segített rajtam. :)

Aztán este folytatódott a kaland. Esett már az eső mire visszértünk a szállásra, szerencsére langyos nyári esőként indult, de égzengés lett belőle, és jég is esett. Na meg áramszünet is lett. Ezeken a képeken éppen annyi világosságunk volt, ami a sötétedő udvarról beszűrődött. Nekem pedig nagyon tetszett az elemlámpa, főleg amikor rájöttem hogy is kell tekergetni. A fotók teljes sötétségben készültek, áramszünet alatt...

De azért nem kellett hideg vízben fürdenünk és vacsi nélkül sem maradtunk, minden megoldódott mire eljött a 7 óra. :)

2010 NOSZVAJ - Életem első nyaralása I.

VÁRLÁTOGATÁS ÉS STRANDOLÁS (augusztus 13-14.)


Pénteken indultunk útnak fél 9 magasságában. Anyáék még előző este mindent elhelyeztek az autóban miután mi elaludtunk, így reggel már csak az öltözés, reggeli és némi rendrakás volt hátra.
Anya beült közénk a hátsó ülésre és így teljesen jól viseltem a közel 2 óra hosszás utat, sőt élveztem is. Mert hát anyával beszélgetni is lehetett így hogy mellettem ült és látta is amit mondani akarok. Így válaszolni is tudott nekem. :)
Megérkezvén Mira néni már várt bennünket a két kislányával. Megmutatta a házat, anyáék behordták a bőröndöket és elő is került az ebéd. Befaltuk a fini lencsefőzeléket és a fasírozotat, aztán pedig gyorsan és egyszerűen nyugovóra tértem. Aludtam 2,5 óra hosszát akár csak otthon, mintha nem egy kölcsönkapott utazóágyban lettem volna. Na de természetesen ott volt velem a babám és a kispárnám. Na meg az elmardhatatlan hálózsák. A ház egy régi parasztház volt ami kellemesen tartotta a hűvöset,mert hát hatalmas vastag vályogfalai voltak.

Ébredés után meguzsiztunk, aztán felkerekedtünk. Az első utunk az egri várba vezetett. Végigsétáltunk a várudvarban, a várfalakon

.

Találtunk egy játszóteret, ahol ilyen fa lovacskák és lovaskocsik voltak, azon idéztünk és hancúroztunk egy nagyot.

A vár kiállításait nem néztük meg belül, csupán egy terembe mentünk be ahol ékeszerek, és népviseleti ruhák voltak kiállítva. Illetve a toronyba lementünk lifttel a föld alá, ahol egy játék kiállítás volt. Ez nagyon tetszett mind a kettőnkek. Anya meg apa pedig rácsodálkozta,hogy mennyi olyan dolog volt kiállítva amivel ők még gyerekként játszottak. Kristóf a bejáratban rögtön felismerte a retro moszkvicsot és odabent pedig Böbe baba és Mazsola kesztyűbábját. De voltak nagyon szép babák, babaszobák, autók, vonatok és sok érdekes játék. Mikor visszajöttünk a lifttel minden vizes volt. Megúsztunk egy esőt még a kiállításon tartózkodtunk. A fülledt meleg miatt viszont nem kellett sietnünk az autóhoz, hanem még sétáltunk egyet, és megettünk a nálunk lévő madárlátta krumplispogácsákat amit még anya itthon készített.

A várból az utunk a tescoba vezetett hogy feltankoljuk a hűtűt vacsira és reggelire valókkal. Este mesézés és fürdés után békésen tértünk nyugovóra a háló szobában. Én az utazóágyban, Kristóf a gyerekágyon. Anyáék pedig a nappaliban aludtak. Éjszaka hatalmas vihar volt, nagyon esett és villámlott, de erre csak a szülők ébredtek fel, mi békésen végigaludtuk az egészet.

Másnap délelőtt autóba ültünk. FElmentünk Síkfőkútra, megnéztük a tavat, az erdőt, de végül nem szálltunk ki, hanem bementünk Egerbe ismét. Elsétáltunk a vár alatti sétáló utcában. Megnéztük a felduzzadt patakot ahogy hömpölygött át a híd alatt. A Dobó-téren sétáltunk. Vettünk két képeslapot, amiket aztán a postán megírtunk és feladtunk mamáéknak és keresztanyuéknak. és még megbeszéltük,hogy következő nap a Dobó-térről induló kisvasúttal elmegyünk a Szépasszony-völgybe.

A szállásra visszaérve megebédeltünk, aludtunk mindketten Kristóffal. A délutáni program pedig strandolás volt,mert az idő most kezdvezőbbnek tűnt.

Elmentünk Demjénbe, ami egy nem régen átadott aquapark és fürdőkomplexum. Megérkezve rávetettük magunkat az uzsira és barackot, dinnyét csemegétünk, aztán pedig elindultunk felderíteni a strandot. Nagyon szupre meleg termálvízzel, többféle medencéve, 2 gyerekmedencével, gyerekeknek való csúszdával ami aztán nekem nagyon bejött. És a fürdés is. Úgy látszik a bánki tó volt a vízválasztó, mert ezúttal is rettenetesen élveztem a starndolást. Az sem számított ha elmerültem a víz alatt, néha nem kaptam levegőt pár másodpercig, de utána másztam le anya öléből és már kapaszkodtam is fel a csúszdára.

Árnyékos helyben volt hiány,mert hát a fák még nem nőttek meg elég nagyra, de bár meleg volt, a napocska folyton a felhők fölé bújt. A nagymedencébe is bementünk, ahol csak a felnőttek lába ért le, és vacsora gyanánt fini lángost,meg a megmaradt krumplis pogácsákat ettük meg.

Hazaérve már csak egy pohár tejet gördítettünk le mind a ketten, amit a két házzal lejjebb lévő bácsitól vettünk egész nyaralás alatt. 4 nagy anyatehene is volt meg 6 kisbocija és nagyon fincsi meleg tejecskét ittunk minden reggel és este.

Altatni egyikünket sem kellett, kellően elfáradtunk estére.