2011. február 27., vasárnap

Vegyesfelvágott



Valahogy így nézett ki ez a hét.. Voltak benne oviba induló reggelek, voltak itthon töltött napok. Volt zenés előadás, Lilivel való közös játék és apával való bevásárlás is.
Hétfőn reggel megfagyva mentünk az oviba. Azaz csak anya fagyott meg, rám elegendő ruhát aggatott, hogy ne fázzak.. Aztán nem is volt kedve már a piacra menni, úgyhogy befizettük az internetet, voltunk egy boltban és már mentünk is haza gyors iramban. Délután a nagy fagyban még egyszer lemerészkedtünk, Kristófért az oviba, de aztán már iparkodtunk is hazafele..

Kedden végül ovi helyett kényelmesen készültünk el a reggeli teendőkkel. Vettünk le pénzt, vettünk nekem harisnyákat aztán a művházba ettük az irányt.. Nagy kaland volt,mert végül anya nem is kapott jegyet a koncertre, de azért csak kibulizta hogy bejussunk. És még én is élveztem az előadást. Volt hogy anya ölében ülve tapsikoltam meg ringattam magam. VAgy a székem előtt állva táncikoltam a pergősebb számokra. Majd ahogy az előadás véget ért még a színpadra is felmehettünk és én is megérinthettem egy hangszert, bár elég bátortalan voltam pedig a bácsi nekem is a kezembe adta volna. Itthon már csak ebéd és alvás várt ránk, délután pedig apával való közös játék.

Szerdán a délután alvás után összeszedtük az oviban Kristófot, apa pedig már Liliéknél várt bennünket. Uzsiztunk banánt és meséztünk egy kicsit, aztán pedig jót játszottunk Lili szobájában, a felnőttek pedig jót beszélgettek. Vacsira az anya által készített virslis croassonokat ettük meg és mire hazaértünk már csak egy gyors fürdésre és mesére maradt idő.

Aztán anyáéknak a szerda éjszaka kicsit érdekesen telt.. én fel sem ébredtem egyszer sem, pedig állítólag Kristóf többször is hányt, anyáék takarítottak, de én békésen aludtam közben. Így a csütörtöki nap itthon telt, sehova nem mentünk. Szenvedtünk meg játszottunk. Anya mesét olvasott, elővettük a legót és építettünk.. Mivel csütörtökön délután és éjszaka sem volt már Kristófnak semmi baja, így pénteken reggel mamáékhoz vettük az irányt. Ott töltöttük a napot. Jót játszottunk mamával és papával is, aki közben még az erődre is kiment fáért, de délelőttről volt egy kis ideje nekem verseket olvasni és hancúrozni velem egyet. Ebédre fini grízestésztát és grízgaluskalevest ettünk, délután pedig főzőcskéztem tovább és játszottam a legóházzal és autókkal amit anya meg Kristóf építettek. Aztán hamarabb történt az indulás,mert 5 órára be voltunk jelentve a fodrászhoz. Egy kicsit igazítottak az én hajamon is, de főleg Kristóf nagy loboncát kellett megigazítani. Aztán itthon már várt bennünket apa.

Szombaton apa dolgozott, mi játszottunk, anya pedig főzött. Aztán ébredés után elmentünk a tescoba meg a dm-be vásárolni. Kristófnak is akart anya papucsot venni, de abban nem járt szerencsével. Én viszont kaptam pelenkát és vettünk ajándékot, a közelgő babalátogatáshoz is.
Itthon anyával szenvedtünk egy kicsit még,mert nem érezte legrózsásabban magát. Aztán fini fánkot vacsiztunk, amit anya az alatt sütött még mi aludtunk délben.

A vasárnap pedig lustulással telt. Apa porszívózott, anya a konyhát tette rendben, azon kívül pedig inkább csak mesét olvastunk, társasoztunk, ahol én dobhattam apa helyett a dobókockával. :d Maszíroztam apa hátát, játszottam a kockákkal, építettem belőlük egészen magas tornyot. Meg dajkáltam és tologattam a babámat. :D

2011. február 20., vasárnap

Cápák, ráják és egyéb halacskák

A pénteki nap úgy kezdődött hogy Kristófot nem vittük oviba. És kivételesen nem azért ám mert beteg lett volna.. ( bár 1 napi oviba járás után újra köhögött éjszaka, amitől anya a haját tépte..) hanem mert anyának elege lett és kicsit úgy döntött,hogy akkor is elmegyünk már mamáékhoz egy kellemes napra, amikor nem prüszköl, vagy köhög valamelyikünk. A köhögésem nekem is megszűnt, az orrom az ami folyik még, de járunk sóba becsülettel, úgyhogy tisztul az arcüregem szépen. Így az orrszívás még napirenden van naponta párszor.
Így hát a napot mamáéknál töltöttük. Mama és papa is otthon voltak, és dédi is átjött párszor. Ő még elég gyengécske, de jött megnézni bennünket meg beszélgetni velünk. Főzőcskéztünk, játszottunk a dominóval, a nagy sakkal. Mesét olvastunk, babáztunk mamával. Kellemesen telt a nap, bár anya a fejét fogta,mert összesen 30 percet aludtam, utána énekeltem és dumáltam kedvemre. Apa is befutott 4 óra után, de nem sokat volt részünk benne,mert ment mamáéknak levágni egy anyanyuszit, aztán pedig még ki is csontozta mama kedvéért. Ebédre volt fini grízgaluska leves meg máglyarakás, vacsira pedig kaptam sóskafőzeléket husival.
Itthon pedig már csak a fürdés és mese volt hátra. Ezúttal anya is feljött így a hiszti legnagyobb részét megelőztük és viszonylag zökkenőmentesen zárult az este.

Szombat reggelre pedig anya fejéből egy újabb ötlet pattant ki. Kihasználva az alkalmat, hogy apa ezen a hétvégén sem dolgozott. Reggel mire mi felkeltünk apával már jóformán kész volt az ebéd is, csak a konyha rendberakása várt az ősökre. Addig mi lefoglaltuk magunkat reggeli után Kristóffal. Majd váltott műszak következett. Én mentem apával a sószobába, Kristóf pedig anyával a könyvtárba. Hoztak újabb érdekes mesekönyveket és visszavitték majdnem mindet az előző adagból. Végre pénteken az új vászoncipőink is megérkeztek, így a sóban már nem hajtogattam folyton, hogy kicsi a lábamra a cipő,mert az új még egy picit nagyra is sikeredett, így kényelmes volt. :D

És mire hazaértünk már Kristófék is itthon vártak, az asztal pedig megterítve elő volt készítve az ebédeléshez. Ebéd után ment mindenki aludni,mert anya még tartogatott meglepetéseket számunkra mára..

2kor én már vígan énekeltem odafent: "bódog, bódog, bódog szüli-napot... " :D Kristóf is ébredt, úgyhogy nagyon szépen kényelmesen össze is készültünk. 3kor pedig Lili is befutott keresztanyuékkal. És elindultunk a Camponába, hogy megnézzük a Tropicariumot anyával és apával mi hárman gyerekek. :D Nagyon érdekesek voltak a halacskák, bár a nagyobbakat azért jobban lekötötte a dolog. Nekem a fő nyűgöm az utazás volt.. azt nehezen viseltem, nyafogtam folyton és anyát nyaggattam, hogy: "anya ölelj meg". Ami anya szerint nem volt kivitelezhető, hiszen hátul a 3 gyerekülés közé már nem tudott belülni, így elöl utazott. :D:D

A halacskák között is volt 1-2 műsorszámom, amikor persze nem arra és akkor szerettem volna menni mint a többiek.. nehezen iránytható voltam.. na akkor ordítottam néhányszor, és kapálództam anyám kezébe aki felemelve próbált a megfelelő irány felé kényszeríteni.. De hamar átváltottam az "ededül" szövegre.. így amikor anya letett már mentem is amerre szerette volna, a lényeg az volt már csak hogy ne korlátozzák a mozgásomat.. :D Ettünk fini almásmuffint amit anya sütött, az autóban mandarnit. Mama küldött tejszeletet, azt hazafele faltuk be. És nagyon kellemes 2 órát :o töltöttünk el a halacskák, cápák, ráják csigák és kagylók között...






A madarak és a kis majmok is nagyon tetszettek. Aztán az ajándékboltban is rendeztem egy kis műsort, hogy mindenki jól szórakozzon és senki ne maradjon ki a mosolygásból.. :d Amúgy is néha jót mosolyogtak anyáékon mikor a 3 gyereket navigálták jobbra és balra.. :D:D

Hazafele már igen fáradt voltam az autóban, de itthon felélénkültem. Megettem majd egy szelet sajtos kenyeret, ittam tejecskét. Anya lemosdatott, megdajkált, felöltöztetett így a cirkusz is elmaradt és 1 Anna és Peti mese után 9 óra magasságában aludtunk el..

2011. február 16., szerda

Vásárlás apával, hüllőkiállítás anyával





Az elmúlt napok valamelyik estélyén jött rá anya, hogy ezer éve nem készített rólunk fürdőzős képeket. Azaz hogy főleg rólam! Még egészen pici voltam mikor törölközőbe bugyolálva lefotózott.. így itt volt az ideje újra.. :)
Meg mióta Anna Peti és Gergőt olvasunk, azóta a hajmosós történet az egyik kedvencünk. És minden hajmosásnál apának (vagy anyának) is szarvacskákat kell készítenie a hajunkból! :D


A héten eddig minden nap voltunk a sószobában. Tegnap még Kristóffal, ma már nélküle,mert előtte levittük őt az óvodába. Minden alkalommal nagyon jól eljátszom. Látni hogy imádom a homokozást. Nagyon gyorsan elröppen az az 50 perc. De minden alkalommal sikerül valahol koppannia a fejemnek,mert az ugráló csacsi újra és újra ledob.

Tegnap délután anyához jött megint Balázs bácsi,hogy megmaszírozza, így apával és Kristóffal elmentünk a Tescoba vásárolni egyet. Anyának volt egy kurta listája és azt végeztük ki. Utána még apának maszekja volt, de egy órácskát jól eltöltöttünk.. Na aztán hiszti itt is akadt,mert nem szerettem volna kabátot és sapkát venni mielőtt kijöttünk a boltból.

Ma délután pedig ovi után mentünk a művelődési házba. Keresztanyu és Lili jöttek az ovihoz hogy összeszedjenek bennünket. Együtt mentünk el,hogy a hüllőkiállítást megnézzük. A képekkel a fényképezőgép sajnos keresztanyunál maradt, de majd pótoljuk.. Én is végigsétáltam a terráriumok között,megnéztem mindet. A kajmán tetszett a legjobban, nem győzött anya győzködni,hogy az ujjamat azért mégse dugjam be a sűrű szövésű hálón túlra,mert aztán ki tudja,hogy a fadarabbá meredett krokodil mit gondol egyszer csak. A nyuszik nagyon tetszettek és az egerek.. De annyira nem kötött le a dolog. Ráadásul nagyon meleg is volt, úgyhogy én hamarabb meguntam mint a többiek. Kiérve a teremből ki is ittam a 2 dl ribizliitókámat az üvegből.

Hazaérve játszottunk egy keveset, aztán vacsi következett. A déli alvásom kb. 1 óra hosszára sikeredett így elég fáradt és hisztis voltam már.. A fürdésnél ki is akadtam , ami mostanában rendszeres. Ha máskor nem, amikor ki kell jönni, akkor eltörik a mécses és még dobálni is képes vagyok magamat apának, hogy a pelenkát sem tudja rámadni..
Néhány Anni és Peti mese után viszont már nem kellett ringatni és egy-kettőre elaludtam.


2011. február 13., vasárnap

Sószoba

Ismét itt kötöttünk ki. Bár ez nem is annyira rossz,mert anya talált egy új, szupi helyet, ahol játszani is lehet. Van egy nagy homokozó tele sóval. Kis edények, járművek, lapát, villa, kanál, építőkockák, figurák. Mesekönyv, lapok és színesceruzák is vannak a kisasztalon. VAn két felfújt lovacska amin ugrálni lehet. Kellemes a klíma és tényleg jó érzés eltölteni odabent 50 percet. Még bent vagyunk szinte nem is jön rám a köhögés, csak a vége fele amikorra megtelik az orrocskám a cuccossal.
Kihívtuk a doki nénit szerdán,mert anya szeretett volna nyugiban beszélgetni vele. Mert ez állapot tarthatatlan már! Hulla volt szegény de én is,mert a héten nem túl sokat aludtunk sem éjjel, sem délben.. Most sem tökéletes a helyzet de a kedd és szerda éjszakához képest sokkal jobb..
A doki néni megnézett és meghallgatott és azt mondat, hogy csak az arcüreg az orr a ludas a folyamatosan fennálló köhögésben és náthában. látta hogy a manduláim meg vannak duzzadva és szerinte az orrmanduláim is így néznek ki. És mivel nem tudnak tökéletesen kiürülni, pang a váladék ami fenttartja a köhögés és a taknyolást.. :( Két homeopátiás szer került így elő újra, amit egészen a jóidő beálltáig adni fog nekem anya. És innentől hetente 1x a sókamrába is megyünk majd, amint sikerül ezt sok sűrű váladékot kiszabadítani onnan. Addig pedig minden nap mikor csak tehetjük. Voltunk pénteken és szombaton - vasárnap és hétfőn nincsenek nyitva - de kedden, szerdán, csütörtökön biztos megyünk még. Reméljük ez így segít,mert a doktor néni szerint nem feltételen kell kivenni a mandulákat,mert Kristófnak is szépen az életkor előrehaladtálva visszahúzódtak normális méretűekre.

A hetünk tehát nagyon nehezen telt el, főleg hogy apa influenzás lett. Így anyára maradt minden,mert apát maszkkal és erőszakkal is igyekezett tőlünk távol tartani. Még aludni is a nappaliba lett száműzve apa, mi meg szenvedtünk fent az emeleten egész éjszaka...

Szombaton viszont mivel apa jól volt, anya megkockáztatta, hogy mamáék idegeire menjünk kicsit. Főleg hogy már dédi is hazaérkezett a kórházból és lassan 1 hónapja nem látott bennünket. Így a reggeli sókúra után mentünk is Kosdra. Örülünk egymásnak, játszottunk egy jót délelőtt. Aztán ebéd után ment a szenvedés alvás helyett... :( Anyáék közben leléptek, és nagyon jól érezték magukat. Egy szenzációs előadást láttak (mindenkinek ajánlani tudom aki jót akar nevetni és egy romantikus darabot sok zenével és zseniális alakítással szeretne látni. Centrál színház: Fekete Péter. :) )
Mire a vacsinak vége lett, haza is értek anyáék. Addig pedig egy jót sétáltunk is a faluban papával és mamával a fini napsütésben. Kellemes volt. Délután pedig építettünk, főztünk, dominóval játszottunk és babáztunk is. És még mama is rávette magát hogy kiszívja az orromat,mert látta hogy tényleg muszály. :)

Itthon már csak egy pohár tecsi és fürdés volt hátra és mentünk is az ágyikóba hulla fáradtan. Az éjszaka sem telt el sajnos orrszívás nélkül, de kevesebbszer kellett anyának felvernie, aminek igazán örültem. Fél 9kor jött reggel ébreszteni ami nem nagyon tetszett... De mostanában a déli alvások nagyon nem működnek rendesen, amit anya eddig a náthára fogott, de lassan úgy érzi, hogy a reggeli keléseket meg kell húznia fél 8kor, ha azt szeretné hogy délben pihenjek másfél, két óra hosszát még egy kicsit.

Délelőtt meséztünk, én is olvastam a mesekönyvet nagy átéléssel. :D Zenéltünk Kristóffal, segítettünk apának porszívózni, rajzotunk és kicsit egymás idegeire is mentünk. A szövegem több mint haláli már. HOsszú, összetett mondatok. Több mondat egymás után.. mesélek, mondom, kérdezek, kikövetelem a figyelmet és szövegelek ezerrel. Minden érdekel: MI ez?? És mindent tudni szeretnék a nevén nevezni. :) És egyre érthetőbben, szebben fejezem ki magamat. :D

2011. február 8., kedd

Hétvége


Repültem! :D


Sose lehet elég korán kezdeni.. :D KÉszülünk a sulira,mert hát nekem is az kell amivel Kristóf játszik ill. én is azt szeretném csinálni amit ő csinál.


Elsősorban a legfőbb jellemzője... "alvásmentes". Anyának legalább is még az éjszakák is.. nekem meg szenvedős, köhögős, így nem igazán pihentetős.. Ennek ellenére fullra jó a kedvem.. és az a minimális hiszti ami akadt, teljesen normálisnak tekinthető.. A köhögés nem áll odébb.. hiába kérjük.. Pedig a takonypócság már egész jól megszűnőben, csak persze fekvő helyzetben jön a horkolás, és a köhögés.. tök jó!! :(

Amúgy ezerrel fejlesztem szókincsem. Mi ez? a legkedvesebb kérdésem és minden érdekel, és mindent utána mondok az illetőnek ha elmond nekem valaki valamilyen szót. Ezerrel használom a mondotakat, akár összetett formában is.. Szombaton voltunk a Titanillákat köszönteni. Rengetegen voltunk,mert Titanilla anyának (Lacus, Domi és Titus anyuja) sok-sok testvére közül elég sok jelen volt, néhány pedig családostul. Szóval mindenki meg volt rökönyödve rajtam hogy 2 évesen így dumálok. Értek, tudok és elfogadom a nemet is. Pedig volt a társaságban egy másik "baba" is aki márciusban lesz 2.. igaz fiú.. Na az ő szókincse annyi mint Kristófnak volt ennyi idősen.. kb. 10 szó.. :D Én meg csak szövegeltem. Osztani csak itthon osztok mindenkit, de ma anyával közöltem: anya kapsz fejedre! :o :o Anya csak lesett... Lili szavajárása ez, bohóckodás közben százszor képes elmondani, hát eltanultam... :s Anya igyekezett megmagyarázni,hogy ez butaság. Ez az a szó, amivel felfogom,hogy ha rosszat csinálok, mondom és hogy azt nem szabad mert nem illik és mert rossz. A lépcsőn is kedvemre flangáltam tegnap. Többször, majdnem fel.. Anyura hoztam a frászt, aki szegény a konyhában mosogatott volna.. Estére már a popómra is kaptam, nyomaték gyanánt (vagy a pelus kapott) mert nem használt a figyelmeztetés, a csúnya nézés és a hangos szó sem..

Vasárnap pedig voltunk keresztanyuéknál. Ezt is megtanultam már, de anya nem tudja leírni ahogy mondom. Keresztanyu és keresztapu is van már a szókészletemben. Mindenkit meg tudok szólítai. És ma a tescos vásárlásnál anya rádöbbent, hogy a visszahúzódó természetem is a múltté. Odaköszöntem a néninek, a bácsinak aki tetszett nekem. Mondtam hogy szia.. és addig, még vissza nem köszöntek ám. :D Még anya fizetett, mentem az ofotért boltba a néninek dumálni aki állt a kassa mögött. Őrület lettem.. És mindez 1-2 hónap leforgása alatt. Kinyiltam, igazi bohóc és kis emberke lettem. Már nem kisbaba.. Annak ellenére hogy minden velem egymagas vagy kisebb gyerek kisbaba. Na az oviban a mini csoportosok tudnak jóóó rondán nézni rám, mikor mondom rájuk hogy baba! :)

Az ovit hivatalosan jövő januárban kezdem majd, bár anya reménykedik kicsit, hogy esetleg lehet kicsit előbb.. de ezt nem tudjuk. Hivatalosan a beiratások májusban vannak, de ezek szerint a tesóknak pl. meg 1-2 protekciósnak tartanak előbeiratást is.. :) Majd márciusban kiderül.

2011. február 4., péntek

Előzetes beiratás..


TEgnap az oviban járván megtudtuk az egyik dadusnénitől, akinek decemberben volt 2 éves az unokája, hogy március hónapban már lesz az előzetes beiratás az oviban. Megígérte hogy majd szól anyának, hiszen ez már engem is érint.. Apa erre itthon egyből rávágta, hogy na ne! már Maja is ovis lesz??? :) Fura, hogy nagyon szalad az idő..

És az elmúlt 1-2 hónap a szókincsemben is hatalmas változást hozott. Már nem lehet felsorolni az új szavaimat, mert szinte mindent igyekszem mondani. KÉrdezem, hogy "az mi?" és amikor anya mondja én mondom utána kérdő hangsúllyal. Akár többször is ha nem egyezik a hangkészlet azzal amit anya mond. És képes vagyok 5-6 szavas mondatokat is anya után mondani. Látom a dolgok között az összefüggéseket és ki is fejezem azokat.Mondom ha valami nem ízlik: "nem jó!", ha hideg, meleg. Amikor anya rosszkedvű volt hogy megkérdeztem, hogy "anya szomorú?". Értem ha valaki sír, mondom is pl. a mesekönyvben hogy "bohó (bohóc) sír".
Folyton segíteni akarok. Elpakolni, előpakolni, mosogatni, főzni, írni.. :) REttentő segítőkész csajszi vagyok. Leveszem a nadrágom, zoknim, cipőm, kesztyűm, kabátom. És a nadrágot, zoknit fel is veszem egyedül meg a cipőt, papucsot is. Önálóan jövök-megyek, úgyhogy a babakocsi már 2 hónapja szinte elő sem került a csomagtartóból, csak tényleg nagyon hideg reggeleken amikor anya sok helyre akart elmenni a városban és nem akart maga után vonszolni. Nekem úgy kényelmesebb volt. De már kinőttem, úgyhogy lassan száműzetésbe vonul, vagy eladásra kerül.

Mondom anyának hogy szeretem, megölelem Kristófot mikor elköszönünk. Tudok vicceskedni, viccelődni értem a humoros dolgokat. És ki is fejezem, hogy "aja ez vicces". Ha valami rosszat, butaságot csinálok, anya szokta mondani hogy Maja ez butaság!. És van hogy visszakérdezek, vagy egy szituációban rákérdezek anyánál, hogy "aja buta-ság?"

FEl sem lehet sorolni hogy mennyire kommunikatív, értelmes kis emberpalánta vagyok már. A szobatisztaság továbbra is ott tart,hogy a kakinál szólok , utólag. Bár tegnap délelőtt kétszer is mondtam hogy "jön, kaki" és mentem a fürdőszobába a bilihez. A másodiknál pedig gyönyörűen bele is kakáltam. De este szó nélkül belenyomtam a pelusba. Kérem a "tita pelust" ha már túl sok benne a cucc, és van hogy a babákra is ráadom a "tita pelust" :D
Van egy nagy fa táblán amin kis képek vannak, vagy 20 db. Ezeket eddig mindig Kristóffal vagy anyával közösen szedtük ki és raktuk a helyére. A héten egyszer teljesen egyedül játszottam vele. Minden darabnál megkérdeztem anyát hogy "hol helye?", anya mondta hogy nem tudja, keressem meg. Én meg odamentem a táblához és próbálgatás nélkül a helyére tettem. :D Anya csak ámult!