2010. december 29., szerda

Én is szánkóztam!









Most nem jártam úgy mint vasárnap, amikor a nagyok kihagytak a szánkózásból.. Na jó, mentségükre szolgáljon, hogy a nagylejten voltak csúszni és én még aludtam mikor elmentek. Na meg nem is kerestem őket, nem is nagyon izgatott hogy hova lettek. :D


De tegnap csak mi hárman mentünk papáékhoz,mert apa dolgozott, és hát anya meg papa nem volt olyan bátor hogy szánkózni vigyen minket a paplejtre. Így maradt az udvar, az is csak délután, pedig semmivel nem volt ám melegebb mint délelőtt, csak anya hitte azt.. :D


Reggel nagyon hidegre ébredtünk, nem is mentünk semerre, csak egyből mamáékhoz, ahol már Lilike is ott volt. JÓt játszottunk bent, elvittem az új autómat a babával és szinte egy vita sem volt egész délelőtt.. A délutánra már ez nem volt jellemző,mert akkorra sikeresen túlpörögtünk és még Lili Kristóf állára is ráesett térddel. Este apának el is meséltem.. :p


A szánkózás nagyon jó volt.. azt leszámítva, hogy papa mikor rátett a szánkóra, az én pehely súlyomat tervezte a hókupacon keresztülhúzni.. na az eredmény egy borulás lett és az egész arcomat beborította a hó.. Nem is vettem levegőt pár pillanatig annyira hideg volt.. Lett is szép pirospozsgás pofim.. De aztán már nem is a szánk kellett, hanem az a bob szerű kis járgány amit apa guberált nemrégen a vastelepen. Ő mindig ilyen jó kis dolgokkal jön haza onnan. :D Nagyon tetszett mind a hármunknak. Anya felváltva húzogatott rajta bennünket... :p
Hóembert építeni és hógolyózni sajnos nem lehetett mert a hó nem tapadt csak a kesztyűkhöz. Viszont nem sokkal aztuán hogy bementünk hatalmas pelyhekben kezdett el szakadni, anya meg apa aggódott is hogy hogyan jutunk haza. Apa még azt is felvetette,hogy maradjunk kint mamáéknál aludni. Anya azért nem ennyire ilyedős, úgyhogy szépen lassan, komótosan bekocsiztunk Vácra. :D Itthon örültem apának nagyon, onnantól csak ő csinálhatott mindent. Tőle kértem a tejet, hogy rakjon be az ülésbe, elmeséltem hogy Lili ráesett Kristófra, aztán vele fürödtünk és meséztünk is. Az elalvás nehezen ment, nem tudni miért,mert mamáéknál is jóval kevesebbet aludtam mint máskor szoktam. Forogtam, motyogtam és énekeltem. De azért csak sikerült elaludnom egy idő után.
Ma pedig a szokásos reggeli ténykedés után egy piacozással kezdtük a napot. Én sikeresen "nem akarom" kedvemben voltam ébredéstől, úgyhogy egy élmény volt velem az út. Odafele végig nyafogtam hogy vegyen fel anya.. de persze nem vett. Mondjuk túl meleg sem volt, de ez is inkább anyát zavarta,mert bármennyi hacikát is vett magára, fázott már a lába hazafele... JÓl be is vásároltunk, voltunk keresztanyunál is a piacon, aztán jöttünk haza hogy a húsos-zöldséges rakott tészta is elkészüljön ebédre.
Itthon egy hang nélkül szépen eljátszottunk még anya befejezte az ebédet. Holnap pedig már apa is itthon lesz és délután megyünk Lívihez is Lacihoz hogy újra találkozhassunk Melindával!

2010. december 27., hétfő

December 25-26-a - Megjött a nagy hó!

A 25-ét délelőtt itthon töltöttük. Játszottunk az új játékokkal, gyönyörködtünk a fában. Anya fini kacsamellett sütött párolt káposztával és kukoricás rizzsel ebédre, és újra előkerült a diplomataszelet is, na meg a maradék beigli. :)
Délután viszont mikor elindultunk Simák papáékhoz már mintha a csúnya eső helyett hó kezdett volna el szállingózni. És így is volt,mert mire a házból kiléptünk fél 7-kor addigra fehér volt minden és nagyon csúszott. Fújt a szél és folyamatosan reggelig szakad a hó!

Papáéknál mi érkeztünk meg elsőnek, de aztán befutottak Lacusék és Robcsiék is, apa két testvére és a családja. Sajnos Enikő huga ezúttal sem jelent meg. Én nem is ismerem, mert talán 2x találkoztam vele az utcán életében, Kristóf pedig már kezd nem is emlékezni rá, annyira régen volt... Ennek ellenére a pici fa alá alig fértek az ajándékok és utána mindenki lázas bontogatásba kezdett.. Kaptam egy puha macit, egy képeskönyvet, egy nagy fűzőkészletet és egy szabadidőruhát.
Volt fini süti,meg sültek és rizs, saláta. Így meg is vacsoráztunk, úgy indultunk el haza fél 7kor.
Itthon már csak egy pohár tej csúszott le, aztán a szokásos menetben következett minden.

26-án pedig mamáékhoz mentünk már reggel.. Azaz 8 óra is elmúlt mire engem felébresztettek de addigra már mindenki fel volt öltözve és a reggelin is túl volt, csak engem kellett anyának rendbe tennie.
Mamáéknál már vártak Liliék is bennünket, és amint a fa alá kerültek az ajándékok megkezdődött az ajándékozás, ami aztán egészen ebédig el is tarott.










Kaptam mesekönyveket, egy malac perselyt, egy éneklő pónit, egy mese dvd-t, egy babát és egy csodás pulóvert is.



Maja fini gesztenyés és mogyorós sütit sütött és az ebéd is nagyon fini volt. Én krumplipürét ettem töltelékkel,meg előtte tyúkhúslevest.
Aztán délután ment a játék, aludtunk is egy nagyot, és mikor besötétedett, nagy éneklésbe és csillagszórózásba kezdtünk.
7 óra is elmúlt mire hazaértünk. Kipakoltuk a fa alá az új szerzeményeket, aztán egy gyors vacsi következett. Anya olvasott karácsonyi meséket az új mesekönyvemből. Az elalvás nem sikerült olyan gyorsra, viszont hála a savas vizes borogatásnak a torkomon, már 2. éjszaka tudtam aludni, és csak néhányszor köhögtem fel.


2010. december 25., szombat

A csodák estéje..

Bár nálunk is már az egész nap a csodáról, a közös készülődésről szólt. Kezdve azzal hogy reggel fél 9-ig aludtunk, ami nálunk óriásian ritka.. Na jó, Persze Kristóf a szokásos 6 órai ébredésével most is hódított, de lent a nappaliban a takarók alatt folytattuk a szunyát tovább mi ketten is. :) Aztán egy finom, minden földi jóval megrakott kalács és egy pohár habos kakaó/ kávé (kinek mi dukált) mellett megreggeliztünk közösen..

Aztán pedig kezdődött a csoda. A gyerekek játszottak békességben még mi a konyhában rendet varázsoltunk és a halászlé odakerült a tűzhelyre. Aztán pedig előkerültek az égők, a díszek és belekezdtünk a fa díszítésébe közösen, együtt..


A végeredmény pedig ez lett!

Itt még a folyamat elején, egy sor égővel..


Itt pedig ébredés után, mikor már csiniben rácsodálkoztak a csomagokra. Maja még mindig nem érti pontsan,hogy miért maradtak csomagok a fa alatt, amiket nem bontottunk ki. :) Ma is szeretett volna bontogatni egy kicsit. :)
Aztán húztuk egy kicsit a kedélyeket. Ettünk némi gyümit, sütit, Kristóf kérésére gyújtottunk csillagszórót, és csak utána vetettük bele magunkat az ajándékkupacba. :)





Egy baba és egy rózsaszín autócsoda, na meg kiegészítők voltak a csomagban.





Volt még mesefilm, egy Kipp-kopp mesekönyv ...



És végére hagytuk a nagy dobozt, melynek az oldalán ott virított hogy Maja és Kristóf ajándéka! :)




Ezt rejtette...

Aztán az est hátra lévő részében volt közös főzőcskézés, autózás, babázás. És mivel kaptunk egy közös ajándékot is a jézuskától, egy dvd lejátszót, így volt nagy mesenézés is.
Aztán vacsorára elkészült a rántott hal hasábkrumplival és tartármártással (az ebéd halászlé volt). Aki pedig bírta nassolhatott még csokit és sütikéket is. :D

2010. december 23., csütörtök

A csillag vezet, ha hiszel benne, akkor ma is...


„…amit a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk, mert az angyalok minden karácsony éjjel fent lebegnek az égben, csak észre kell vennünk őket.
És nem a gyertyáktól, nem a lámpáktól függ, nem a holdvilágtól, avagy a napfénytől függ, hanem az a legfontosabb, hogy olyan szemünk legyen, amely meglátja az Úr dicsőségét.”

(Selma Lagerlöf)

2010. december 20., hétfő

Hóforduló

MÁr csak 1 hónap és 2 éves leszek! Döbbenet! Nagyon gyorsan rohan az idő! Ma anyáék Zingót játszottak Kristóffal. Anya pedig olyan jókat nevetett rajtam,mert én is magam elé vettem egy táblát és ahogy Kristóf sorolta a rajta lévő képek nevét én is mutogattam és amit tudtam mondtam, aztán ahogy ők mondogatták a szavakat én is ismételtem őket. :D Rengeteget fejlődik a szókincsem napról napra. Új szavaim: hív, deje=gyere, néz, vigyázz, tej, máj, dino, fa, illa=villa.. és a ragozás.. házba, Majáé, anyáék, vaunak.. hogy csak néhányat említsünk..


Bejgliből diós és gesztenyés készült az idén. A gesztenyés töltelékébe áfonyát tett még anya, nagyon fini lett! És túlméretezte a tölteléket. Így tegnap délután még nekiálltunk muffint készíteni, amit megtöltöttük a maradék töltelékkel.. Kristóf segített a tészta összeállításában, aztán pedig felváltva kavartuk hogy szép hólyagos tésztája legyen anyának.. :d Este pedig másfelet is megettem belőle és leöblítettem egy nagy pohár tejecskével, ez volt a vacsink.




Ma délután pedig befogtam a bátyámat, hogy legyen az én lovacskám! :D JÓ játék, csak fejre ne essek.. mert a kezeimet az esés során mindig a hátam mögé teszem és a bucim látja kárát a hancúrnak.

2010. december 18., szombat

Hóesés és mézeskalács illat












... száll a szélben. :)

Ma gyönyörű hóesésre ébredtünk. Apa lelépett,mert a tejüzembe ment tejért meg a patikába, de hamar megjárta. Aztán reggelizett és anyával úgy döntöttek,hogy mivel szegény a konyha rabja lesz ma délelőtt - karácsonyi zene hallgatása mellett, gyerekek kerülgetése nélkül, nem volt az olyan rabság. :D - mi elmegyünk felderítjük a várost és élvezzük a havat.. Nagyon tetszett az ötlet. Amint anya kérdezte megyünk-e ki, és Kristóf kérdezte megyünk-e hógolyózni,már húztam is le a fotelbe előkészített overáll alsómat és vettem volna fel.. :d Nagyon önálló vagyok mostanában. Mindent egyedül szeretnék csinálni, de sok minden megy is.. Cipő, le-fel kis segítséggel.. nadrág le-fel, zokni le-fel, a harisznyát is tolom le és húzom lefele a lábamról, a sapkát akárhogy de a fejembe gyömöszölöm. :D


Láttunk élő betlehemet, hallottuk a Sajtkukac együttest énekelni. Szaladtunk a hóban, és dobálództunk. Nagyon jó volt.. Kis piros pofikával jöttem haza. (na meg a lába között totál szétszakad overállal.. :@ 4000ft.. ennyit ér!)

Tegnap délután pedig mézeskalácsot sütöttünk anyával és Kristóffal. Nagyon élveztem. Anya egész délelőtt ki se jött a konyhából, mert dolga volt, én meg gyepáltam Kristófot mert senki nem foglalkozott velem. Rossz passzban voltam nagyon.. folyton makrancoskodtam, hajtogattam hogy nem... :S Délben semmit nem vettem észre abból hogy Anikó vigyáz ránk,mert engem még anya tett le, és mire felkeltem apa votl már csak itthon.


Este jött még a mézes készítés. Én a deszkám mellett ténykedtem apával, meg persze jöttem-mentem és dumáltam folyamatosan..


A szemecském már jól van, de még tegnap meg ma is 1x tett bele anya a krémből. A náthám is minimális, de azért minden kelésnél meg evésnél nyaggatnak azzal a porszívóval... :s Anya szerint biztos ami biztos, mert az oviban is sok gyerek azért hiányzott mert fáj a füle, és Lili is lerobbant csütörtökön, ő is fülfájással. :(

2010. december 15., szerda

Kötőhártya...



Vasárnap reggel pedig beigazolódott anya előző délutáni félelme, beragadt bal szemecskével ébredtem. Kaptam tovább a homeopátiás bogyókat, és délelőtt úgy nézett ki mintha szebb is lenne, de hétfő reggelre sajnos mindkét szemem össze volt tapadva... :( anya vett a gyógyszertárba szemkrémet és azzal kezdett el kezelni, majd kedden a dokinéninek is megmutattuk. De ő is csak egy másik antibiotikumos szemcseppett írt fel, amit végül anya ki sem váltott,mert hát a krémnek is ilyen a hatása és fizetett érte, így azt használjuk. A kinti nagy hidegben viszont nagyon sajnált anya hogy magával kell rángatnia.. :( Tegnap még piacoznunk és vásároltunk is muszály volt. Beleültetett a babakocsiba és azzal mentünk,hogy legalább ne kelljen végigmásznom a -7 fokban a várost, és ne fújjon a szemembe a szél. Ma reggel viszont már csak picikét voltam csípás, így úgy látszik a krém meg a homeopátiás bogyók segítenek. Nagyon reméljük így lesz...

Ennek ellenére a holnapi ovis játszódélutánról le fogok maradni. Apa siet haza és vele töltöm majd a délutánt mert anya nem akar a sok gyerek közé odavinni, biztos ami biztos.


A tegnap délutánt is apával töltöttem. Kristóf zeneoviban volt, így anya később indult érte, addigra pedig apa is befutott. Így megemenkültem attól hogy abban a hidegben mégegyszer keresztülvonszoljanak a városon. Anya és Kristóf pedig a zeneovi után még közös programot szervezett és én már régen túl voltam a vacsorán mire befutottak. :)


Ma délután pedig megyünk dédit megnézni,mert a múlt héten csak egy röpke pillanatra tudtunk beugrani hozzá.


A vasárnap egyébként a szemecském ellenére kellemesen telt. Ugyanis délután keresztanyuék voltak itt vendégségben, felköszöntötték anyát. Meg Laci bátyja futott be, de sajnos a gyerekeket otthon hagyta mert ők is betegek, lázasak voltak. Ettünk fini sütit és játszottunk is...


És megtanultam a nevemet! 2 napja lelkesen mondom ha kérdezik,hogy hívnak: Ma-ja :D Így mondom tagolva, de anya szerint nagyon édes vagyok. a szókincsem pedig napról napra bővül, néha már a mondatokban megpróbálok toldalékokat is használni. Mondtam anyának tegnap hogy a ház-ba csücs baba. :D