Vihar a magyar tavon és a kisoroszlán

PÉNTEKEN délelőtt megérdeklődtük hol és mikor indul a Spongya Bob nevű sétahajó.. Sajnos a hajóról nem készült kép kívülről ,mert nem volt rá alkalmunk. Ugyanis olyan viharba keveredtünk,hogy a kapitány alig bírt velünk kikötni aztán..

Na de délelőtt csak érdeklődtünk,mert nem volt még utasa a kapitánynak, így megadtuk a telefonszámunkat hogy hívjon bennünket, ha lesz más hajókázni vágyó is. Hazafele kipróbáltuk a játszóteret Abádszalókon. És megálltunk egy háznál ahol pónik és szép hátasló is volt az udvarban. A bácsi azt tanácsolta fél 3-ra menjünk vissza és akkor lesz lehetőségünk egy kis lovaglásra.



Így hát ebéd és alvás után vissza is mentünk. Kristóf volt az első és legbátrabb, de aztán én is tettem pár kört a lekaszált szántón a ló hátán. Persze nem egyedül ültem meg a nagy paripát hanem egy bácsi vett az ölébe és vele. De aztán a fotó erejéig egyedül is felültem rá gond nélkül. :D



Utána pedig hívtuk a bácsit, hogy lesz-e lehetőség arra a hajókázásra. Ő pedig mondta,hogy fél órán belül indul mert a Hercegnő szállodahajón is vannak jelentkezők akik hajókázni szeretnének. Anya persze összepakolt mindent és 5 perc múlva már a kikötőben voltunk.


Na aztán az eső eleredt, ami bezavart bennünket a fedélzetről, ami a kisebb baj volt. A nagyobb az, hogy olyan szél kerekedett ami hatalmas hullámokat korbácsolt a Tisza-tavon. A kikötőbe nem is bírt a kapitány bácsi visszamenni, hanem a Hercegnő és a part takarásában tudott csak kikötni. MI élveztük, mert a Hotelhajó játszószobájában tölthettük az időt még az autó megjött értünk,hogy visszavigyen a kikötőbe az autónkhoz.


És hogy megkoronázzuk a nyaralást, még újra elmentünk a Szőlőszem farmra és megvacsiztunk, miközben tényleg szakadni kezdett az eső és lehült a levegő.. Hazafele még tejcsit is vittünk, hogy másnap finom tejecskét ihassunk a búcsóreggelinkhez..


SZOMBATON pedig anya arról is gondoskodott,hogy ne legyen unalmas a hazautazás. Abony fele indultunk haza, így az utat is két részletben tettük meg, ami elviselhetőbb volt. Egy óra után meg is érkeztünk Abonyba, ahol az állatkeret néztük meg, sok érdekes és izgalmas állatot látva. Voltak szürkemarhák, sok féle majom, egy viziló, akit Buboréknak hívtak. Oroszlánok, tigrisek is voltak. Apával megsímogattam a lovacskákat és lovagoltunk is ismét egyet.







És izgalomban is volt részünk. Részt vehettünk Buborék etetésében. Én is dobtam almát és répát a szájába. Aztán pedig megnézhettünk testközelből és meg is símogathattunk egy igazi kis oroszlánt. A kölyök 8 hetes volt és nagyon barátságos, kis finom puha. Birkózott ott a bácsikkal, ami nekem nagyon tetszett.


A parkban voltak asztalok, túzrakó hely is. Így apa behozta az elemózsiánkat és ott fogyasztottuk el az ebédet. Aztán pedig az autóban némi nyafi után sikerült elaludnom és még mikor anya kiszállt a Lidl-ben itthon bevásárolni akkor is aludtam. Így kipihenten indultam neki a délutánnak. Fél 4-re értünk haza, onnantól estig pedig a játéké volt a főszerep.