Mamázós hét

Kristóffal együtt a héten végig köhögtem minden éjszakát.. A legrosszabb,hogy már 2x is voltunk a gégészeten, de igazából semmi okosat nem mondott a doktor néni. Anya már a tejes homeos repertoárt kipróbálta rajta, de ennek ellenére köhögök, semmi más bajom, és az orromból egyáltalán semmit nem lehet kiszívni.. A doktornő adott tippeket is anyának,hogy hogyan szívja,mert szerinte (röntgenre nem küldött!) az arcüregben lehet a cuccos.. Anya csak lesett,mert hogy ez a nő nem látott még 1 éves gyereket, az tuti!!! :@ (Toljam fel az orrcsúcsot és úgy szívjam az orrát mert akkor nyílik meg a járat az orr és az arcüreg között.. Persze, a gyerek meg ordít és dobálja magát orrszívás közben, old meg! :( Jó nem???) Doktornőnk pedig még a jövő héten sincs.. a helyettesítés meg kész káosz! :(

Amúgy tegnap az sztk-s várakozás és látogatás után 10-re értünk ki mamáékhoz, amikorra én kínomba beájultam az autóban. Cumi nélkül minden nélkül ott alutam 11 óráig,mert anya úgy döntött nem kelt fel. Így legalább nem köhintettem egyet sem. Aztán pedig bent játszottunk mamával,papával, dédivel. A végén már olyan kis eleven voltam. Dédi mondta hogy nekem hogy "had ölejjem meg a Majácskát!" és széttártaa karját, én meg szaladtam hozzá és túrtam a kis fejem oda.. És ha azt mondják "kérek puszikát" akkor cuppogva megyek feléjek és aztán tartom vagy az arcom vagy a homlokom.. :D:D

A déli alvásom ismételten csak egy óra volt, ami miatt 5kor nyűglődtem kicsit, de hát ez van.. pedig minden körülmény adott volt egy pihentető alváshoz.

Ma pedig ismét szakad a hó, ahogyan csütörtökön is. Lehet hogy délután lemegyünk együtt is,hogy egy kicsit én is élvezzem,mert tegnap a mamáéknál én nem voltam kint csak Kristóf. Szerdán is mikor esett, anya csak egymaga ment le vásáronli, addig pedig Anikóra hagyott mindkettőnket. Csütörtökön meg az ablakban állva csodáltuk a hóesést, de akkor sem mentünk le. Így nem sokat voltam levegőn a héten, csak még A-ból eljutottunk B-be.

Most viszont annyira szakad, hogy ahogy vastag réteget képez a tetőablakon, szinte teljesen sötét van odafent most is,hogy alszom. :)

Egy kupac egészség

Na ez kimaradt a szülinapi köszöntők ajándékkosarából... :( Semmi más bajom nincs - egyenlőre, bár remélem így is marad (a szerk.) - csak alvásnál köhögök. De már nem kicsit hanem nagyon.. Tegnap anya fel is nyalábolt,mivel ennek örömére a délelőtti alvásom még egy óra sem volt és már 10 óra után nem sokkal felkeltem, és elvitt a doktor nénihez. Aki persze, naná hogy hétfőtől 2 hét szabira ment.. Anya feje eldurrant.. hazajöttünk. Hogy mi mindig így járunk!!!!!!

Aztán kitalálta mára,hogy felvisz az sztk-ba a gyerek orr-fül-gégészeti rendelésre. És mivel az éjjel Kristófra is rájött egy köhögés roham aminek hányás lett a vége (1 hete köhög, de csak minimálisan, eddig az alvásban nem zavarta) így ma ő sem ment oviba, hanem jött velünk.

A doktornéni egyből szimpi lett anyának,mert homeos cuccokat írt fel nekünk. Az egy részét már anya amúgy is adja néhány napja. Reméljük tényleg segítenek és megússzuk ennyivel. Amúgy tényleg semmi más tünetem nincs.

A kórházban meg felavattam a bakancsot. Úgy hogy lekerült a zsák rólam már egész hamar rákaptam a menés.. mit menés, szaladás ízére.. De anya egyre határozottabban látja,hogy igencsak fejnehéz típus vagyok.. 2x sikerült is fejre esnem,mert nekem a lassú menet nem menet.. csak gyorsan jó... :( annak meg bukás a vége. És a kezeimet nem teszem le, mintha nem is lennének.. így folyton a fejem és az orrom az első ami a földet éri. Aztán miután anyám megunta a kórház folyosóját oda-vissza teljes hosszába bejárni velem 100x is, és 2x fejreestem, így az ölében landoltam. Nagyon nem tetszett! Nyekeregtem, tekeregtem, sztárjkoltam, de végül csak kiböjtöltük még azt a 15 percet, amíg szólítottak.

Hazafele még a gyógyszertárat is kivártam ügyesen az autóban Kristóffal, ordítás nélkül. Bár ez a délutáni elalvás ma nem akar összejönni,mert már fél 2 és még mindig dalolok magamnak...

Hétfőn reggel pedig az történt velem,hogy Anikó volt itt nálam reggel és vigyázott rám, még anya Kristófot az oviba vitte. Ugyanis -14 fok volt kint, és anyának - főleg így köhögősen - nem volt szive engem is kivonszolni. Ha holnap megy Kristóf az oviba, akkor holnap is itthon maradok Anikóval majd. Pénteken pedig megyünk mamáékhoz. Reméljük hó is fog esni ahogy ígérik...

Születésnap

Már reggel kezdetét vette a buli szombaton, ugyanis anyáék előző este feldíszítették nekem a nappalit és a konyhát, ahogy októberben Kristóf szülinapjára is. A falon pedig ott állt szép színes betűkkel a járókám felett,hogy " Maja 1 éves". Nagyon tetszettek a girlandok, lufik, papírcsengők. Járkáltam és mutogattam fél délelőtt hogy óóóó meg őőőőőő... :) Anyáék el is énekelték a "Boldog születésnapot" c. dalt nekem. :)
Reggelről porszívóztunk apával, meg játszottunk is együtt, aztán én nehezen, de végül aludtam 1 óra hosszát. Utána megkaptam a fini ebédemet (zöldséges burgonya pannónia sajttal) és még jutott idő egy kis játékra. Karácsony óta nagyon tetszik a formabedobós vonatom, meg az elefántom. De a slágerek az apró dolgok. A kicsi gumi állatok, a tápszeres dobozból a mérőkanál, a kindertojás műanyag sárga tojása... na meg ilyenek. Ezekkel mászkálok és pakolászom őket. És tologatom az autókat, elvégre bátyám van és ezt is megtanította nekem. :D
A déli elalvás is nehezebben ment a kelleténél. Közben ebéd alatt jött kereszapu és hozott valami dobozt, de hogy mi volt benne, azt nem mutatták meg... De anya csokitekercse kikerült az asztalra ebéd után és egy gyertya is került rá, amit csak néztem, és hiába győzködött Kristóf hogy fújjam el, nem igazán értettem mit akarnak vele. De azért lefotózkodtunk, és ebéd utáni desszert gyanánt én is kaptam a piskótájából.
Amikor felkeltem már mindneki ébren volt és anyával mama is jött fel az emeletre. Kaptam szép rucikát és lementünk,mert már dédi és papa is itt voltak és rám vártak. Kicsit meg voltam illetődve és csak anyába bújtam, de azért hamar megbarátkoztam. Kaptam fini uzsit (almapré fahéjjal és mézzel), közben pedig az asztalra kitett tortákat néztem és mutogattam bőszen, hogy mi minden van itt! :)
Mikor befutottak keresztanyuék is, akkor rákerültek a tortákra a gyertyák a tüzijáték. Anya pedig beleültetett az etetőszékbe és odatolt az asztalhoz engem. Bele is markoltam egyből kuzinom (Maja a méhecske) sérójába.. :) Na de a tömény vajat nem engedték botor módon hogy lenyaljam a kezemről. Helyette kaptam piskótát a tányérkámba. De a számba rakásnál még segítségre van szükségem. Anya már néhányszor tett elém katonákat, de valahogy nem hiszem el,hogy az azért van ott hogy én megegyem. Nyújtom, mondom hogy eeeee.. de csak ha a kezem odairányítják akkor teszem a számba.. :) Nem baj, finom volt! :D

Volt családi fotózkodás, és mindenkivel meg lettem örökítve az első születésnapomon, aminek anya nagyon örül, hogy nem feletkezett meg róla.

Utána pedig kezdetét vette az ajándékosztogatás. Azért persze ezt sem igazán értettem, de a csomagolópapírok nagyon tetszettek. Mamáéktól kaptam egy kicsi gyékény kosárkát, amit azóta is szeretettel hurcolok és pakolok bele mindent; meg pénzt. Déditől is pénzt kaptam, de hozott nekem gyümölcskét is, meg sütött fini sajtostallért, amit Kristóf nagyon szeret, na meg a többiek is. Anyáéktól egy puha ölelnivaló macikát kaptam és egy házikót, aminek nyílik a teteje, ajtaja, lehet vinni és építőkockák vannak benne.. Na ezen azóta is rendszeresen összeveszünk tesóval. Neki is nagyon tetszik...

Keresztanyuéktól kaptunk anyával közösen egy váltáskát,mert én már a 2. pelenkázótáskát amortizálom le. Amiből igaz az első Kristófé volt, de azóta már anya vett még egyet, és nem bírják a starpát. De most kaptunk egy szuperságosat, amit közösen fogunk használni anyával. :) Meg egy édes kis mesekönyvet is kaptam amibe erdei állatok vannak. Szeretem lapozgatni és mutogatom hogy mondja el valaki, milyen állat is van a képen.

A délután folyamán befutottak még Lacusék és Simák papa is. Lacuséktól egy édes kis fürdőköntöst kaptam és egy tortát. Sajnos kevés ideig voltak nálunk, Lacus sírt is mikor haza kellett mennie. Simák papát meg továbbra is messziről szemléltem. Kaptam tőle egy pihe-puha kutyuskát meg sok-sok banánt! :)

Már 7 óra volt mire minden vendég elment,mert a végén annyira jól éreztük magunkat, hogy nem akaródzott senkinek sem felállnia... Na jó, bevallom azért, hogy nem sikerült felhőtlenre ez a nap. Kristóf nagyon nehezen fogadta el,hogy ezek az én ajándékaim, én bontanám ki, én szeretnék vele játszani. Egyből elszedte a házikót is, és teljesen fel volt pörögve, anya sokat veszekedett vele,mert szerette volna, ha én is élvezhetem kicsit az ajándékaimat. De azért utána lehiggadtunk és Lili meg Kristóf is jól eljátszottak együtt, én pedig jöttem-mentem és matattam. Anya készített rólam egy dvd-felvételt. Összevágta szép zenével az elmúlt 1 év legfontosabb képeit (vagy 120db lett :)). Ezt is megnéztük, utána meg Kristófét is,mert régebben anya neki is készített egy ilyet.

Az este további része a szokott mederben történt nekem, és a tápinak már a felénél beájultam, annyira fáradt voltam.

A héten készültek

Ma reggel óta buli van, de a részleteket majd a következő bejegyzésbe. Hiszen a vendégsereget délutánra várjuk. De anya tesz fel néhány képet amit a héten készített. Csütörtökön egyedül fürdetett bennünket és csinált fotókat is. MErt a fürdőhab nekem nagyon bejön és annyira szeretek vele játszani. Teljesen belemerülve bíbelődöm a habbal a vízen.

Megsimiztem Kristóf hátát..

Látjátok, habos a kezem! Anya,mit csináljak vele??? :)

Az utolsó 2 képen pedig lovacsáztam. Már odamegyek és felkéreckedek rá, ha hintázni akarok. Bár általában azonnal jönnék is le, de anya ilyekor mindig énekelget, magyaráz és nem hagyja hogy azonnal leszáljak. :) De tetszik, és lököm magam ügyesen ahogy a videón is láttátok régebben :)

Már nem pici baba

.. anya ezt nap mint nap megállapítja mostanában. Hiszen egyre több mindent értek, megcsinálok és kifejezem amit szeretnék. Ma vittem anyának az előkét és mondtam hozzá amit szoktam ha kérek valamit vagy várom a megerősítést,hogy szabad-e vagy sem; és nyújtottam felé. Majd vártam,hogy a nyakamba kösse. Aztán pedig mentem az asztalhoz és mutattam a poharamat. :) Anya kérdezte kérek-e inni, én pedig mosolyogva odaáltam és kortyoltam a vizet. Már nagyon ügyesen megy ez is. Tudom hogy hol a kis fejem, hogy hol a lábam. Próbálom a zoknit felhúzni rá ahányszor csak a kezembe kerül. Ha valamit csinálni szeretnék de nem vagyok benne biztos,hogy szabad e, mindig anyára nézek és mondom hozzá "hö,hö" és addig hajtogatom még anya nem reagál rá. Igen kitartó tudok lenni. Ma a konyhában pakolt anya én meg bent a szobában hajtogattam egyre hangosabban. Anya az 5. után rájött,hogy akarhatok valamit, és mivel mérges volt a hangom, sejtette,hogy valami nem sikerül. Jött be, és hát az elefántomon elől nem tudtam az ajtót kinyitni és így nem esett ki a kocka amit bedobtam. :) És mindent mutatok és mondom "hö". Ha elmondják mi az akkor pedig önelégült vigyort vágok. :)

Ettem már tojásfehérjét és tejcsit is. Anya csak apránként és egyszerre keveset ad belőlük, de ma reggel is a zabpelyhet forró tejjel öntötte le és aztán kaptam bele még őszibarackpürét. Ez volt a reggelim. A főzelékeket is tejjel habarja már. És csinált nekem a múlt héten túrógombócot, amibe ugye benne volt a tojásfehérje. Ill. piskótából is kaptam már. Így mostmár teljes a repertoár, mindent ehetek. CSak hát növeszteni kellene még fogakat hozzá. De hétfőn a banános túrókrémem mellé anya adott kalácska belsejét, nagyon ízlett az is. :) A 3. fogam már félig kint van, és a negyedien csak egy vékony kis hártya van már. (bal felső középső) Mellette pedig mind a két oldalon nagyon dudorodik a fogacskám. Nem is hagyom hogy anya a számba nyúljon, úgyhogy nálam is csak addig tartott a dentinox gél mint tesónál. Ő is csak az első 4 fog kibújásáig tűrte, aztán nem hagyta hogy a szájába nyúljon anyu. Szerencsére az éjszakáinkkal nincs gond. Nappal néha hisztisebb vagyok és jobban behergelem magam, meg a székletem olykor lazább, de ennyi.

2010 JANUÁR 20-A

Hogy is telt első születésnapom?
Reggel a szokásosan indult minden. Elvittük Kristófot az oviba, voltunk boltban és majdnem 9 óra volt mire hazaérkeztünk. Itthon jöttem-mentem még anya ki és össze pakolászot. Aztán fogott egy almát és beleszúrt egy gyertyát.. én csak néztem. Majd meggyújtotta a gyertyát és az ölébe ültetve elkezdte a "Boldog születésnapot" énekelni. :) 9 óra 5 perckor. :) És mellette könnyes volt a szeme. Nekem tetszett a gyertya és bár nagyon szépen tudok fújni, csak néztem, meg nyúkáltam felé, de elfújni nem akartam. Így anya elfújta nekem. Aztán pedig mentem tentikézni. Ebédre gesztenyés csirkemellett kaptam krumplicskával, nagyon fini volt. Aztán játszottunk anyával,meg játszadoztam egyedül. A délutáni alvásból nem kellett kapkodva kelnünk,mert apa ment Kristófért az oviba. Mikor meghallottam Kristóf hangját a lépcsőházba izgatottam kezdtem rohangálni a konyhaajtó és anya között. Majd elfordult a kulcs és még nagyon sokáig csak azt láttam hogy az előszobában ég a lámba, és hallottam a hangjukat de nem akartak bejönni.. Én meg olyan izgatottan mutogattam, őőőő-ztem és szaladgáltam ide-oda. Aztán Kristóf bejött és hozott nekem egy szál csodaszép rózsát! :) Még a kezembe is adták és "játszhattam" vele egy kicsit. Aztán anya betette nekem vízbe és az asztalra tette. Sütit is hozott apa és miközben ők sütiztek, a piskótából nekem is adtak egy keveset. Nagyon fini volt és csak nyitottam a szám, meg tudtam volna enni az egészet! :)

A délután hátra lévő része játékkal telt. Apával fa-kirakóztunk, anya meg Kristóf rajzoltak. Aztán autót tologattam, a babámat puszilgattam és a dobozokat meg a gumi állatkákat hordtam ide-oda a lakásban.

Az este a szokásos menetben telt.. Így lettem én egy évvel öregebb! :)

Szombaton pedig jönnek mamáék, keresztanyuék és talán a többiek is,hogy megünnepeljük ezt a napot.

MAJA KINCSÜNK 1 ÉVES LETT

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.


Köszönöm neked kicsi kincsünk,hogy másodszor is anyává tettél! Hogy itt vagy köztünk, szeretsz feltétel nélkül, mosolyogsz, ölelsz és örömmel töltöd be a házat. Azt,hogy teljessé tetted ezt a családot az érkezéseddel, a lényeddel, szereteteddel.. Hogy testvér lettél, ami nem kis feladat. Formálsz, nevelsz bennünket, a szüleidet, ahogyan mi is igyekszünk a jóra nevelni, a jó irányba terelni amellett,hogy hagyjuk te TE lehess, és kibonthasd kicsi személyiségedet...


SZERETÜNK:

KRISTÓF, ANYA, APA

VISSZAEMLÉKEZÉS: 2009 január 18. - Anya írja

Kétségekkel teli nap volt ez. Egy vasárnapi nap. Itthon voltunk apa, anya és Kristóf. Maja babánk pedig a pocakban a szokásos virgonckodással jelezte egész nap, hogy nem kell ám valami hirtelne dologtól tartani, minden szépen a tervezett menetben fog történni velünk. Én izgultam, aggódtam. Igyekeztünk a legtöbbet játszani, együtt lenni Kristóffal, talán még sétálni is voltunk -bár erre már nem emlékszem - mert tudtam,hogy egy hétig nem láthatom. És azt is tudtam, hogy utána minden nagyon más lesz. De nagyon vártunk már. Izgultunk,hogy itt lehess végre közöttünk, hogy megfoghassunk, hogy érezzük az illatod, halljuk a hangod. És féltem,mert sejtettem, hogy a kórházban mi vár rám.. Mert hiába reméltem és álltam végig pozitívan a szoptatás, mint a legnagyobb csoda és lehetőség elé.. féltem,hogy ez most sem adatik meg majd nekünk. De ezeket a gondolatokat igyekeztem elhessegetni, és amikor az ágyon feküdtem, és egy kis csöndesség volt körülöttem téged figyeltelek. Rád koncentrálva, a kezem a hasamra téve figyeltem a jelzéseid és élveztem minden percét annak,hogy még néhány órát odabent tudhatlak. És ismét megállapítottam, hogy rettentő nehéz elengedni.. hogy annyira furcsa elképzelni, hogy nem leszel már odabent hamarosan és nem rúgkapálsz, gyengéden vagy erőteljesen nem bögdösöl, ami folyton egy-egy szeretethullámot vált ki belőlem.. Nem lesz már ez az érzés.. többet nem.. De lesz helyette más.. egy új lény, aki új csodákkal, új érzésekkel ajándékoz majd meg. Engem, bennünket...
Kétségekkel és várakozással telt ez az utolsó nap itthon, veled a hasamban pici lányom.

Névnapozás

Pénteken már minden visszatért a régi kerékvágásba,mert mi vittük Kristófot és hoztuk is el az oviból. Apa Csabi bácsival dolgozott még utoljára,ma pedig már az új munkahelyén.

Szombaton itthon voltunk, együtt játszottunk.. Bár anyáék elég sokat bosszankodtak Kristóf miatt, aztán össze is zördültek valamin, ami egy kicsit az én viselkedésemet is megzavarta. De az egész hetes hisztikhez képest szuper napom volt. Vidám voltam, jöttem mentem, "rendet" raktam, játszottam. Sőt, hagytam hogy Kristóf nyúzzon nagyon sokáig és egészen nyugodtan.. :) Anya csak lesett,mert ez nem jellemző rám. De ma élveztem. :)

És rákaptam a vízre. Tudom melyik a poharam (egy aventes kis fedeles tároló, amibe korábban a hamijait tettem a hűtőbe nagyon bevált, abból iszik). Megyek az asztalhoz és mutatom anyának hogy azt szeretném. Ő megkérdezi kérek-e inni, mire én már nyitom is a szám.. :) Ha meg csak éppen humoros kedvemben vagyok, akkor már menekülök is hogy nehogy inni adjon. Ha meg elég, akkor nekikezdek a bal kezemmel csapkodni, így anyának nagyon résen kell lennie. :) A frissen facsart gyümölcsleveket még mindig szeretem, meg az üveges bébiket is, de iszom szépen 4 napja a vizet is, így anya ritkábban ad édes dolgokat,mert szerinte a víz oltja a szomját az embernek igazán.

És megtanultam hol van a "kis okos fejem". Ha figyelek anyára, akkor amikor kérdezi tőlem, megmutatom neki . :)

A hétvégén megszületett Lujzi barátnőnk kiöccse is, aki majdnem a szülinapomon érkezett (16-án). :) Hatalmas baba! Anyáék megígérték hogy néhány hét múlva ha már nagyobb lesz és megjön a jó idő, elmegyünk és meglátogatjuk őt és a nővérét.

Vasárnap pedig mamát és dédit köszöntöttük a névnapjuk alkalmából. Ott töltöttük a napot. Én egész jól elvoltam, jöttem mentem, aztán vacsi előtt cirkuszoltam, mert hát én már éheztem és egyre mentem a konyhába, anya meg csak azt hajtogatta hogy még melegszik a főzelék. Na ordítottam is rendesen, hogy mindenki lássa mennyire botor mód éheztetnek engem a szüleim.. Látszik is, nem? :):):) Meg egy kis nyafogosó, duzzogós, járkálós műsorszámot is leadtam, mert hát így teljes a dolog. Hazafele szépen ültem az autóba és nem szirénáztam végig a 15 perces utat anyám legnagyobb örömére. Este viszont az elalvás nem ment egyből, kellett vagy 15 perc.. na persze ez sem tragédia. :)