Maja névnap

Minden és mindenki összeesküszik ellenünk de mi nem hagytuk magunkat és megtartottuk ma Maja névnapot. Sajnos Kristóf pénteken már köhécselt délután és az orrát is fújta, ami tegnap délutánra durvább formát öltött. Ma viszont picit csendesedett a dolog és így még sem mondtuk le a vendégeskedést.. És sajnos az én náthám is hígabb és szebb lett, de ennek az eredménye, hogy folyamatosan csorog hátra és most sem tudok tőle aludni. Anya 8 óra óta már 5x szívta és csak köhögtet és kínoz.. :(
Szóval ilyen körülmények között névnapoztunk ma. De nagyon jó volt ! Mindenki eljött, Laci bátyja hiányzott csak, mert ő Szegeden volt munka ügyben és így apa hozta le Titát a gyerkőcökkel. De megdajkálhattam a pici Titust és Dominikkel meg Lacusal együtt megpróbáltuk az új kirakómat is kirakni, amit anyuéktól kaptunk. Mamától egy nagyon szép rucit és egy felsőt kaptam. Simák papa is egy csodás plüss ruhát hozott nekem, és nagyon vártam,mert már reggel is emlegettem, kérdeztem mikor jön. De sajnos nagyon hamar elszaladt és rövid ideig volt csak itt nálunk. :( Keresztanyuék egy szép fehér csipkés pulcsival leptek meg, és kaptam egy verses könyvecskét, amiben egy cd is van. Anyáéktól a kirakó mellé 2 diafilmet kaptam még. Titáék pedig hoztak egy szépséges rózsaszín pulicskát nekem és egy fa órás játékot, amibe a formákat bele kell illeszteni a helyére. A színeket is lehet vele gyakorolni és hát a számokat is. JÓ kis játék, Kristóf egyből ki is sajátította és egész délután szinte azzal játszott. :D







Mikor mamáék és keresztanyuék elmentek már negyed 8 volt, de mi nagyon jól éreztük magunkat!

És a szombati napunk sem volt unalmas, bár anya egész délelőtt sütötte a somlóihoz a lapokat, meg készítette a krémeket hozzá. Viszont Kristóffal nagyon jól megértettük egymást, a reggeli marakodás után és szépen el is játszottunk néhány kisebb vitát leszámítva elég sokáig. Aztán a déli alvás után - ami már ekkor is elég nehezen ment a buta köhögés miatt - alig vártuk hogy apa befusson, aki dolgozott, és megebédeljen, mert mentünk a művelődési házba a Kaláka együttes gyerekkoncerjére.
A 2. sorból hallgathattuk a talpalá való zenéket, aminek a nagy részét én is élveztem. Az utolsó 3-4 számnál kérdezgettem meg mindig hogy "vége van?", de igazából akkor sem volt gond velem. Hazaérve játszottunk, rajzoltunk, festettünk, aztán pedig jött a vacsi, a mese és az alvás.

Holnaptól lesz 3 napig a beiratás az oviban. Anya azt tervezte, hogy hétfőn reggel fog beiratni, de sajnos Kristóf mivel nincs a legjobban, ezért valószínű, hogy nem megy oviba a hét elején. És mivel az eső is esik, valószínűleg a holnap beiratásom kicsit el fog tolódni.

Kitavaszodott

Végre anya végérvényesen elpakolta a bundás csizmát, cipőt és a vastag téli kabimat is. :) És mostmár ő sem annyira nyűgös minden reggel amikor el kell indulunk az oviba,mert nem fázik és nincs hideg.. :p Én meg végre megszereztem a motromat. Kedden mamáéknál egész nap motorozotam.. majdnem.. Na jó mást is játszottam, de a motor volt a sláger. Délután bent kezdtünk el játszani amikor anyáék elköszöntek és leléptek, hogy kettesben töltsék az estét. Mi meg mamáztunk. Semmi gond nem volt. Nem hisztiztem nem rosszalkodtam mamának. Eljátszottunk papával estig, aztán vacsiztunk, fürödtünk, meséztünk. Csak az elalvás nem akart sehogy sem sikerülni. Mikor mama jött be 10 órakor aludni én még mindig az ágyikómban feküdtem nagyra kerekített szemekkel és közöltem mamával hogy nem jó ágyikó. Nem sírtam semmi baj nem volt. Mama kivett, bújtam hozzá, élveztem hogy símogat, beszélget nekem. Forgolódtam mellette,meg az arcát símogattam. De nem találtam a helyemet. Volt éjfél is mire végre a saját ágyikómban elaludtam. Másnap aztán adtam mindenkinek. A világ legrigolyásabb, leghisztisebb hercegnőjét játszottam. Anyáék délbe jöttek meg és onnantól egész délután azt hallgatták hogy minden kérésre és megjegyzésre földhöz vágom magam, fetrengek és eszeveszett ordításba kezdek.. :( De anyu tudta hogy a fáradtság a legfőbb ok. Hiába aludtam délben 3 óra hosszát, az éjszakából kimaradt 4 órát nem lehetett pótolni. Csütörtökön már semmi gond nem volt egész nap. Éjjel jól kipihentem magam.

Úgyhogy összességében jól éreztem magam mamáéknál és nem volt gond az elválás. Pedig utoljára egy éve nyáron aludtam úgy el, hogy anyáék nem voltak ott. Reméli anya az idei nyáron párszor sor kerülhet majd erre. Csütörtökön és pénteken Kristóf oviba ment, így vittük őt reggel. Jól megáztunk, a ronda esős, szmötyi időt néztük aztán bentről és apát küldtük délután Kristófért..





Így hát itthon alkottunk. Pózoltam a gép előtt és mostmár én is tudom, hogy ha valamit csinálok, akkor szóljak anyának hogy fotózza le. Ez Kristóf szokása.
Csütörtökön voltunk a sóban is és szombaton is, akkor már Kristóffal kibővülve,mert apa dolgozott. A vasárnapot itthon töltöttük, némi szenvedés kíséretében játékkal, rendrakással, főzőcskézéssel.

Hétfőn is mamáztam. Már reggel kimentünk anyuval, miután Kristófot oviba vittük. Aztán anya járt fogorvosnál, nekem addig mama mesét olvasott és rajzoltunk. Délután pedig anya ment Kristófért és együtt játszottunk az udvaron. Megetettük a szomszéd néni pipijeit, hintáztunk, motoroztunk/bicikliztünk.

Ma örültünk hogy még kellemesebb volt a reggel. Így kényelmese, elég korán elindultunk és az ovi után megjártuk a piacot, a hobbyboltot, aztán játszottunk egyet a sóbarlangban, ahol ezúttal két másik kislány is volt rajtam kívül. Voltunk internetet fizetni és a védőnénihez is be szerettünk volna pofátlankodni (terhestanácsadásos napja van ma), de sajnos az új védőnéni nagyon bejelentkezéspárti, így egy lyukas 10 perce sem volt... :S Sose lesz már meg ez az egy éves státuszvizsgálat nekem, azt hiszem!

Így hát hazajöttünk. Én babáztam, vonatoztam, mesét olvastam, főztem, még anya elkészítette apa ebédjét. Az én brokkolifőzim már tegnap elkészült, és a leves is tegnapi maradék volt.

'Anya, nézd! Sáros.."

Ez így nem is tűnik olyan viccesnek, ahogy a címben szerepel. A történet lényege az,hogy ma este már sötét volt mikor kiléptünk a Pólus ajtaján. Kristóf az eget fürkészte, a holdat nézte és mondta hogy már nincs is beborulva. Az égen nem volt összefüggő felhő, hanem kicsi felhők úsztak, több is. ÉN is felnéztem és ekkor hangzott el ez a mondat! :D " Anya, nézd, sáros!" Mert hát az égen az úszó kicsi felhők valóban a sötétben úgy néztek ki mintha sárkupacok lennének! Anyának nagyon tetszett! :D

Ma a délelőttünk egyébként úgy indult, hogy anya azt tervezte összecsomagol és bebújik egy barlangba valami magas hegyen.. Mindenért hisztiztem! Folyamatosan ordítottam.. Hol azért mert fel kellett ülni az ágyra hogy apa porszívózzon, hol azért mert beküldtek a küszöbön túlra a szőnyegre,mert apa fúrt két lyukat a konyhában a biciklim vázán, hogy egy másik merevítőt odacsavarozzon,mert az előző eltört.. Hol azért mert enni kellett, hol azért mert azt mondták akkor menjek aludni ha nem vagyok éhes! HOl azért mert anya azt mondta nem állhatok fel az ágyon! Az őrületbe kergettem őket.. Azt hitték az alvás után jobb lesz, de utána meg azért cirkuszoltam hogy bár szívesen elmegyek pancsizni, de nem akarom a pulcsit felvenni, aztán meg ne apa hanem anya adja rám a cipőmet... ááááááááááááááááá Anya már sikítani tudott volna, na de apa is tépkedte a maradék pár szál haját!!
Aztán végre elindultunk, de voltunk olyan szerencsétlenek, hogy 14-én márciusban mindenki úgy tervezte csobban egyet!!! :( Így mi nem tudtunk,mert a sorban is több mint 100 embert állt, be meg már csak 100-at engedte és kitették a megtelt táblát! :( ÉN annyira nem, Kristóf jobban el volt kenődve! Aztán a Pólusban kötöttünk ki, ahol minden autót, repülőt, azt a pénzdobálós fajtát ki akartam próbálni.. Arról még viszonylag hamar és hang nélkül lebeszéltek az ősök. A játszóház meg kimondottan nagyon bejött nekem is! Csúszdáztam, másztam, még egy magasabban lévő csúszdát is kinéztem magamnak és ahhoz is simán felmentem és lecsúsztam. Volt egy kislány aki segített és megfogott meg vigyázott rám! Azaz csak akart,mert én inkább egyedül szerettem volna. Aztán autóztam,meg motoroztam, meg ugráló csacsiztam, aztán felfedeztem a babakonyhát.. Na itt történt a szívszaggató eset, amikor éktelen rugdosásba és ordításba kellett kezdenem, ugyanis anyám próbált kicsit győzködni, de aztán mivel csak hajtogattam hogy én még nem megyek sehova, felkapott és vitt! Botor mód!!!! Ordítottam úgy, hogy a bácsi mellettünk nem tudott telefonálni.. Pirult is jóanyám! Aztán egy kis szendvics, tea, és az hogy letettek és mehettem jobb belátásra térített.. Utána még egy cipőboltban is jártunk, ahol eredetileg semmit nem akartak az ősök nekem, de a végén mégis kaptam egy pár cipőt.. Hazafele tartva még leragadtunk a jéghoki pályánál, ahol 6 bácsi lökdöste a korongot.. Na onnan anya már cselesebben rángatott el. Elkezdett öltöztetni és mondta hogy hideg van itt, fel kell venni.. aztán felkapott és már ment is vele a kijárat felé! :D:D






És ha már időrendben hátrafele haladok, a vasárnapunk mamáéknál is nagyon jól sikerült. Délelőtt végre motorzohattam kint az udvaron. Labdáztam is, meg hintáztam is, nagyon jó volt.. Sőt a távirányítós nagy autóval is próbálkoztam Liliével és Krsitóféval is. Innen okosan megértettük mind a hárman hogy ebédidő, és be kell menni és szépen rendbehagytunk az udvaron mindent. Aztán délután már bent játszottunk, legóztunk, bohóckodtunk, főztünk, babáztunk, zenét hallgattunk. Fini vacsit rittyentettek a felnőttek, amiből én csak a tojáskából kaptam,mert anya a sóskafőzit vette elő nekem.. Annyira nem is jött be, de azért éhen nem maradtam. A tejcsi már itthon csúszott és az alvás is hamar ment!

Sok apás program és fényképeszkedés

A héten apa csak szerdáig dolgozott, onnantól egészen jövő csütörtökig itthon lesz velünk. Úgyhogy ezt kihasználva csütörtökön máris vele mentem a sóba játszani, és élveztem nagyon,mert apa együtt játszott velem a somokozóban :) A néni meg is jegyezte,hogy milyen szuper apuka mert együtt játszik a kicsi lányával.. Na azért ízelítőt apának is adtam a reggeli műsorszámból.. Valószínűleg ő nem ecsetelte egyből ébredésem után - mint anya szokta - hogy megyünk valahova, mert így neki odafent nem hisztiztem. Angyal módra öltöztem, megreggeliztem, és semmi gond nem volt, még ki nem ejtette a száján hogy indulunk a sóba.. Na akkor földhöz csaptam magam.. De ez ám visszafele is ér.. Ha megyünk, valahol vagyunk és közlik,hogy na mostmár haza, akkor is jön a hiszti.. Ezalatt anya iskolát látogatott, csak úgy ízelítőnek, ha már nem dobták ki, ott maradt. Utána viszont átvett apától - aki tej és autó alkatrész körútra indult - és elsétáltunk az oviba, ahol már a fotós bácsi javában kattogtatta a gépét. Nem sokkal azután hogy megkérkeztünk és csinibe öltöztünk, következett is Kristóf csoportja. Így készítettek rólunk tesós képeket.. bár én a legmegszeppentebb formámat hoztam, meg egyedit is csinált rólam a bácsi, bár sok reményt anya nem fűz hozzá,mert egyáltalán nem olyan vagyon amilyen azokon a képeken lettem. De jó volt.. Aztán egy jó nagy cirkusz is volt, mikor anya kiejtette hogy indulunk hazafele.. De még mekkora... :o Klári néni, a nagycsoportos óvónéni összecsapta a két kezét mikor megtudta, hogy ez az én hangom volt.. ÁÁÁÁ nem is igaz!!! De még mennyire az... 1-2 anyuka és apuka, akik jelen voltak, na azok is megrökönyödtek rendesen.
Aztán délben alig mentem el aludni, jóanyám ismét lelépett, és mikor felkeltem még akkor sem volt itthon. Ment relaxálni.. :o Nélkülem.. aztán meg összeszedte Kristófot és jöttek együtt haza.

Na és itt lett egy fantasztikus éjszakánk. A mai napig foggalma sincs senkinek mi a jó fene volt az.. A tervek szerint péntek délután csobbantunk volna egyet a pesti aquaparkban.. de a tervek dugába dőltek. Ugyan is én egész éjjel forgolódtam, sírtam, dobáltam magam és mondogattam hogy fáj a hasam. Anya lázasnak is érzett, de nem akart még a lázméréssel is macerálni,mert nem tüzeltem azért.. Csinált egy gyenge kamilla teát azzal itatott mikor felkeltem és szomjas voltam.. A végén kettőjük között kötöttem ki - ami nem nagyon fordult elő anya 5 éves anyai pályafutása alatt, de egyszerűen máshogy nem lehetett még 1-2 órára sem megnyugtatni. Így aztán anya egész éjjel sikeresen semmit nem aludt.. De hát mindent a cél érdekében..

Pénteken anya vitte Kristófot az oviba, ismét apára maradtam. Aztán még vásárolt is kicsikét és később ért csak haza. Én azon felül hogy sápadtka voltam, és nem valami sokat ettem aznap, semmi más tünetet nem produkáltam. Anya azért vett probiotikumot és eldöntötte, hogy 4 napig kapom is, a biztonság kedvéért.. De délután itthon maradtunk.
Viszont még a délelőtt folyamán elmentünk azért a váci tescoba 3-asba,mert volt 1-2 venni valónk, és a dm-ben pelenkát is kaptam.

A szombat megint csak úgy kezdődött hogy a közös reggeli, és némi ténykedés után anya lelépett Kristóffal és én maradtam apámra. Elmentek a könyvtárba meg a piacra anyáék, és 11 körül futottak be csak, amikor már neki kellett kezdeni a túrógombóc kifőzésének. Az ebéd így igen finire sikerült a borsóleveske is csúszott, nem volt semmi gond.. CSak a délutáni banánnal, ami ma nem kellett.. De a végén kénytelen voltam megenni vacsi előtt ha pizzát akartam enni... Hát ez van.. Anya már csak ilyen kemény..

Aztán a déli alvás után tettünk még egy kiruccanást, mostmár 4-esben, ugyanis anyáék hoztak virágokat a piacról, azt ültettük el a temetőben. Utána még elugrottunk a lidl-be,mert anya kitalálta hogy csinál pizzát vacsira, de a tészta elkészítéséhez már nem lett volna ideje... Hááát.. egyszer meg lehetett enni, de fel sem ért anya tésztájával.. :p :d Azért a banánom elfogyott annak érdekében hogy pizzázhassam.. :p

Holnap pedig mamáéknál töltjük a napot, és amilyen kellemes időt mondanak, lehet hogy még az udvaron is motorozhatok végre egy nagyot!!! DE jó is lesz!!!

Megajátszóház és Zoltán névnap

Szóval a szombatunk hagyományosan indult, reggeli.. aztán anya kitalálta hogy irány a város mert a sósrúdhoz nincs itthon elegendő margarin.. De végül a legutolsó kis boltba vettük meg a vajat,mert ahol vásárolni szoktunk annyian voltak, hogy szabad kosár sem volt a bejáratnál, de kosárra váró ember annál több...
Így gyors kört róttunk, aztán még benéztünk egy cipőboltba is, de a d.d.step cipők még nem érkeztek meg.. úgyhogy anya már úgy érzi megint Pestre kell mennünk cipőt venni. Mert hát mi reméljük,hogy hamarosan itt a tavasz..
Aztán hazaérve egy kicsi játékra volt még idő, anya belefogott a sós összeállításába is, így csak délben került sor az ebédre, aztán pedig az alvásra. Ébredés után pedig újra öltöztünk. Mert a Megajátszóház ezen a napon Vácon a sportcsarnokban volt és mi elindultunk, hogy játszunk egy nagyot. Keresztapu odahozta Lilit is, így hárman voltunk gyerekek már anyának és apának. Másfél órát töltöttünk bent és meg sem álltunk végig. Kipróbáltam mindent amire egy 2 éves fel tud mászni és nagyon élveztem. A kis járgányokon is vidáman tepertem és még a 3 ds- mozira is bekukkantottam a hatalmas szemüveggel a szememen. :D


Ez volt az egyik kedvencem. Sokféle alagút, csúszda, játék volt rajta, ahova én is fel tudtam menni, a nagyok meg csúsztak a krokodil száján kifele. :D


Ez egy Thomasos csúszda volt, ahova már a 4. alkalommal anya segítsége nélkül másztam fel, aztán lecsúszás után kerültem meg az egészet és másztam újra. Nem zavart hogy a felfújt lépcsők besüppednek, billegnek, én felmentem és nagyon élveztem, eleven voltam. :D


Aztán pedig hazavittük Lilit és cserében keresztanyuék lekváros, gesztenyés és kakaós palacsintával vártak meg egy nagy pohár tejjel vacsorára. Nagyon finom volt, még játszottunk is vacsi előtt meg után is, így nagyon nehezen kezdtek el anyuék is csak szedelődzködni. 8 óra volt már majdnem mire hazaérkeztünk. Fürdés és utána már senki hangját nem lehetett hallani..

Ma pedig Zoltán napot ünnepeltünk, így az egész napot mamáéknál töltöttük. Volt fini tyúkpaprikás, pampuska és anya vitte a sajtosrudakat. Minden elfogyott, minden fini volt. Jót játszottunk Lilivel, meg egyedül is. Papa üldözött.. :D egész nap a szeretetével, ami egy idő után már terhes volt és kifejeztem nemtetszésemet is. :D
Aludni is szépen aludtunk délben és délután folytatódhatott a játék tovább.

Jó is a tavasz... jó lenne ha már jönne..

De nagyon! Mert az örökös takonykórság meg ami utána jön, már mindenkinek a bugyra tele vele, de főleg anyáé meg az enyém... :S 3 napja megint köhögök. Az este újra csak többszörös orrszívás,meg ezre praktika bevetése után sikerült aludnom. Úgyhogy a keddi sószoba után ma is mentünk 9kor anyával. Reggel ovi, aztán piacozás és után irány a sószoba. Ott egy kis játék, majd pedig fél 11 fele haza is vánszorogtunk. A héten szerettünk volna mamáékhoz is menni szerdán, de szerencsétlenségemre Lili beteg lett, és mamáéknál vendégeskedik szerda óta, így ez a programunk is kilőve. Ezért a hét elég egyhangúan telt. Kedden is ovi, piac és sószoba.. a többi napon meg tényleg semmi extra nem történt velünk. Hétvégi programok vannak, csak hát ki tudja a takonykórom és a köhögésem hova fajul addigra, így képlékeny minden. Ma délután apával megyek az oviba Kristófért, mert anyát jön Balázs bácsi masszírozni.

Ja és hát a hét fénypontja minden egyes nap amikor megérkezünk a hazafele út során a lenti rácsos kapuhoz.. Majácska akkor beveti a durcát és elkezdi hangoztatni, hogy "nem fel" "nem haza" és innentől vonyítva, vinnyogva, ordítva vontatom fel magam az 5. emeletre, ahol még egy lapáttal rádobok hogy tényleg a földszint is hallja sanyarú sorsomat még anyám az ajtóban elforgatja 4x a kulcsot.. :S Ma délelőtt a konyhában is sikerült egy hasonló műszorszám, amit a nappaliban folytatva a földhöz vagdostam magam, forogtam, rugdostam. CSak azért,mert anya kért, a babakocsit ne a konyhában a hűtő elé parkoljam már le,mert ő főzne és szeretne kivenni onnan néhány dolgot.. Na ne már!!!!!!!! MÉg a kocsit is csapkodtam a végén a földhöz, úgyhogy anya elkoboztam amitől ordítottam még hangosabban is mint ahogy kinézné bárki belőlem.. Fantasztikus! :D Ilyenkor anya örül hogy elmúltam 2 éves... De a többiek szerint a lányok ilyenek és ez csak rosszabb lesz.. MÁrmint az önirányítási és önállósági törekvéseim kifejezése..