Mamáékkal, mamáéknál

Csütörtökön voltunk délben a sószobában.. Kicsit halálra untam magam az 5 négyzetméteren, de azért végül anyának sikerült megúsznia a dolgot. Sajnos a hordozható dvd lejátszó is bedöglött így Kristóf is unatkozott kissé, pedig vittünk néhány könyvet meg egy kicsi kirakót és játékot nekem is..

Délután feljöttek mamáék,mert már múlt hét péntek óta nem láttak bennünket. Játszottunk, fa kockával építettünk.

Tegnap pedig az egész napot mamáéknál töltöttük. Nagyon jó volt, főleg hogy Lilike is megjelent ebéd után, és apa is oda jött a munkából. Liliért papa ment az oviba,mert keresztanyunak dolga volt és mamáéknál aludt velünk együtt.. Hát a nagyok nem túl sokat szunyáltak, én sokáig dumáltam, de végül fél 4kor ébresztettek fel. Apa is befutott így végén vele is játszottunk. Jól éreztem magam ismét, csak anya volt szomorú,mert a szép tavaszi napok után tegnap egy igazán ronda esős napunk volt, így a tervezett séta elmaradt.

Ma reggelről is összeszedett anya bennünket és elmentünk a sószobába.. Lassan, de azért sikeresen letelt az egy óra és hazafele sem aludtam be a babakocsiba.. Pedig reggel 6kor már dumáltam, és miután Kristóf is felkelt 6:22-kor és anya nem tudta rávenni,hogy csendben legyen, így lehozta.. én pedig kicsit visszalaudhattam fél 8ig.

Hazaérve ismét szunyáltam egy szűk órát, még a fiúk játszottak, anya pedig elugrott bevásárolni. Most a déli alvás után pedig a sportcsarnokba megyünk,mert itt van Vácon a megajátszóház, és anya ezúttal szeretné kipróbálni. Főleg hogy Kristóf energiáival sem nagyon lehet bírni.. Az majd kiderül,hogy nekem hogy jön be a dolog..

Bátyjám gonoszkodós lett

Hol is kezdjem.. A kedvem változó.. Van hogy földhöz verem magam, nyígok és hisztizek.. van hogy szépen megértek mindent. Főleg leszedném a dolgokat amiket nem lehet, és amikor rossz pazban vagyok, akkor folyton ezzel foglalatoskodom. Anya mondja nem, elvisz onnan, vagy elveszi, én megyek keressek mást.. Na ilyekor kerülök a járókába egy idő után ha anyánál elszakad a cérna, vagy úgy gondolja,hogy az aznapi "nem" adagot már elmondta.

Amúgy a felső fogsorom dolgozik ezerrel. Kint vannak a középső fogaim, lent és fent is a 2, már teljesen az ínyből. Most a felső két szemfog és a kisrágók vannak bedurranva de rendesen... :o Ennek köszönhető anya szerint hogy a taknyolásom még tart valamilyen szinten. Bár már nem kell annyit szívni az orrom mint eddig.. És ennek köszönhető az biztos - mivel az antibiotikumom szombat reggel elfogyott - hogy a hétvégén irdatlan ronda volt a popóm. De a bepanten és a neogranorman segített, mostmár szép újra. Pedig nem híg a székletem és max. 2-3x van egy nap..

Alszom mint a mormota.. Anya már tegnap megkérdezte apát, hogy szerinte az normális, hogy 8kor úgy kell az ágyból kiverni reggel - este 8kor már alszik - és délelőtt is másfél 2 órát, délután pedig másfél-2,5 órát is képes vagyok durmolni.. Apa szerint ő is szeretne ennyit aludni.. nekem mindegy, csak engem is hagyjanak.. :)

Nagyon szeretem Kristóf babáját megnyalábolni, odavinni valakihez aki vele együtt az ölébe ültet és együtt dajkáljuk a babát. Kacagok hozzá amikor anya elkezdi énekelni a tente-baba-tentét. :) És énekelek. Sokat magamnak, még elaltatni is így szoktam magam, dalolászva.. Fel tudok ülni segítség nélkül a kisasztalhoz és le is szálok.. A lovacskáról inkább még csak a leszállás sikerül, felülni nehezebb,mert magasabb. És amin be van anya halva.. a dupló legó kockáit össze tudom pattintani.. Fogok két kis kockát a kezembe, és addig forgatom meg próbálkozom vele még sikerül. Ekkor ezres vigyor kíséretében szétszedem és kezdem előről. És az alaplapra is sokszor rá tudtam már pattintani egy kockát.. persze azért hogy utána egyből le is vegyem. Tudom hogy hova való a zokni, a cipő, a sapka.. Raknám meg húznám is fel. És rájöttem hogy a táskámon a cipzárt hogy kell kinyitni.. Ma a kardigánom és a kabátom cipzárját is elkezdtem húzogatni le-fel.. anya legnagyobb örömére.. És ettem a múlt héten lekváros palacsintát. :D Fini volt.. Holnap pedig kalácsot fog anya sütni, és abból is kapok majd. Már napok óta olyan ebéd van,hogy anya nem főz nekem külön, hanem abból kapok. Tegnap például a húslevesből ettem májacskával. Ma krumplifőzi volt az ebéd fasírttal. Én a fasírt helyett pipiszárnyat kaptam bele a leveskéből. Fini volt. :d És nálunk a vacsorám is még mindig az amit ebédre ad anya. :)

És akkor essen szó a gonoszkodásokról. .. Ma megharapta az ujjamat.. de úgy hogy a foga nyoma benne volt.. :( Tegnap ráütött a kezemre amikor a járókát fogtam vele... és folyton kötözködik.. elveszi, arrébteszi, eldugja, eléfekszik... annak amit éppen én szeretnék, vagy amivel éppen én játszom ...

És persze ő veszi a leginkább zokon, hogy utána amikor jön szeretgetni akkor visítok és lökdösöm a kezét meg rázom a fejem... Na anya, erre varrj gombot... :(

Nem vagyok 100%-os

Az antibiotikum ma reggel elfogyott, de az orrom még mindig 1-2 óránként szívni kell,mert tele van trutyival. És ha megtelik, akkor még köhögök is alvás közben. Pedig volt 2 éjszaka is amikor egyetlen egyet sem köhhintettem.. Anya már kezd paranoiás lenni...
Ráadásnak a két felső szemfogam is egyszerre tolakszik, tiszta fehér és duzzadt a helyük. A fenekem pedig kezdett ettől a savas széklettől kimaródni. Anya vett bepantent, és ma már csak azzal kente a popóm, reméli szépen rendbeteszi,mert a délelőtti kaki után nagyon ronda piros és még hólyagos is volt.. :( De csak 2x volt kakim ma is, és nem is az a nagyon híg és büdi állapotú szerencsére.. A kedvem is igen változó emiatt. Délelőtt ma is rettentő sokat hisztiztem és nagyon zokon vettem amikor anya a járókába tett kétszer is,mert azt mondta végre itt az ideje, hogy a 3 vízmentes nap után rendesen feltakarítsa a konyhát. Szóval volt ordításban része a családnak mostanában,meg földhözvágós, fejet fogós, szemet takarós nagy előadásokban is.. De nem hatok meg vele senkit. Egyetlen egyszer vett ki anya a járókából, amikor Kristóf, csupa szeretetből jól megcsapkodta a kezecséimet amivel a járókát fogtam. Fájt mert piros lett és nagyon sírva fakadtam. Akkor anya kivett és megdajkált,megvígasztalt. De mivel a felmosás közepén volt, 5 perc múlva vissza is kerültem a járókába, amit még nagyobb üvöltéssel jutalmaztam...
Nagyon tudom a fejem rázni, ha nem akarok valamit, ezt így 13 hónaposan meg is tanultam. És ha éhes vagyok és megkaparintom az előkémet, akkor azzal járok és kelek és hajtogatom hogy ham-ham.. Az ivással anya már rájött hogy felesleges stresszelnie magát, és nem is fogja már senki instrukcióját meghallgatni,hogy mennyi folyadékot kellene innia egy ekkora gyereknek. Mert a bébi gyümiitalokat meg anya frissen facsart gyümilevét szívesen megiszom, és rájárok egész nap. De akkor tuti, hogy az esti 2dl tápi fele se fogy el.. Úgyhogy meg vagyok kínálva, ha anya eszébe jut, meg evések után,meg ha kérem.. HOl vízzel, hol teával, hol gyümilével, ami van, de nem fogok szomjan halni, ha még egy deci se csúszik le egy nap, és nincs 5-6 pisis pelusom. Elvégre nem vagyok már csecsemő és elvileg én úgy is tudom mi a jó nekem.. Hát nem az hogy eltelek az édes dolgokkal és aztán a tápit meg a főzit nem eszem meg..
Sajnos a méreckedés megint elmaradt, így már 6 hete megint nem mértek meg, de meg akarja anya várni,hogy mindneki meggyógyuljon, majd akkor elmegyünk a védőnénihez..

Doktornéninél

Már felkéreckedek az asztal mellé a kisszékre és leszálni nagyon szépen tudok egyedül is róla.

Az éjszakánk egy fokkal jobb volt mint a tegnapi, bár 1x így is szívott anya orrot nekem,hogy nyugodtabban tudjak aludni és kevesebbet köhögjek. Reggel elvittük Kristófot az oviba, délben pedig mentünk érte. És mivel a doktor néni 1ig rendelt így egyből utána oda..

Gégegyulladás a diagnózis, még mindig.. Antibiotikumot kaptam, de anya már ezt se bánja, csak végre jöjjek rendben,mert ez így borzasztó. Sajnos most anya nem kért időpontot, és jó sokan voltak még a rendelés vége előtt fél órával is. Így háromnegyed 2 lett mire hazaértünk. Úgyhogy anya gyorsan eloldotta a tablettát vízbe, beadta és már mentem is aludni.. Ma még nem is nagyon volt alkalmam játszani, de anya reméli,hogy tudok pihenni egyet és délután apával meg Kristóffal hancúrozhatok egy jót. Ő meg megy mamáékhoz utánpotlásért a kiürült éléskamra számára..

Nem múlnak a nyavaják

Vonatosat játszottunk Kristóffal. Hol én voltam a vonatvezető, hol ő. Csak nekem még segíteni kellett a kisszékre felülni, de leszállni már nagyon ügyesen tudok.

Nem is látni a képeken,hogy már 3 napja megint milyen nyavajás vagyok... :( Pedig szerdán és csütörtökön már anya azt hitte, hogy lassan, de biztosan kimászunk a kulimászból. Erre föl az elmúlt két éjjel megint nem aludt anyu 3 óránál sokkal többet.. Én próbáltam, de a köhögés annyira kínozott hogy az csak nyűglődés volt, nem alvás. Tegnap estére és ma délutánra pedig ismét lázas voltam. Szombaton konzultáltunk a doktor nénivel is telefonon, és holnap anya visz is hozzá... :( Az orrom folyik, egyik nap nagyon, másik nap alig.. A kedvem tegnap csak délutánra romlott el, amikor belázasodtam, így egy órával előbb ágyba is kerültem, de sajnos nem igazán tudtam pihenni. Sőt 8 órakor már az egész család az ágyban feküdt, de csak 2-5 óra között aludtunk nyugodtan mindannyian.

Ma délután elmentünk keresztanyut felköszönteni,mert a lázam is lement reggel a lázcsillapító után és hát a múlt hétvégén volt keresztanyu születésnapja, de akkor a kórház miatt nem tudtuk megtartani és nagyon vártak. De sajnos nem voltam a toppon. Közben be is lázasodtam, sírodgáltam, nagyon csorgott az orrom.. Aztán néha erőre kaptam, jöttem mentem, magyaráztam. De csak apa meg anya kellett, mamának sem hagytam hogy dajkáljon.. :( A vacsorám is nehezen csúszott, de itthon 7kor a tápit szívesen megittam, így legalább folyadék is van bennem.

Nem tudjuk milyen lesz az éjszakánk, de anya már előre készül, főzik a kávét,mert már nagyon nem bírja a 3 hét alvás nélküliség után magát.. Rettentően nyűgös ő is..

Mamázós nap

Sajnos a hó felénk esőbe váltott, úgyhogy nem volt benne részem tegnap.. Csak bentről néztük,hogy milyen egy "taknyos" idő lett.. De a mamáéknál jól éreztem magam. Dédi lakrészében jókat aludtam mind a kétszer. Mama fini céklát főzött nekem ebédre és vacsira. És néhány órát mama és papa gyerkőcei voltunk Kristóffal együtt,mert anya délután fodrászhoz ment, aztán pedig elmentek apával Pestre vásárolni. Az én névnapi ajándékomat is beszerezték, pedig nem volt ilyen tervük, de nem tudták otthagyni a boltban. :)
Egész nap úton voltam, jártam keltem a szobák között. Figyeltem a nagyokat,mert Lili is ott volt és néha próbáltam velük játszani. Megvizsgáltam a távirányítós nagy telepjáróját Kristófnak, tologattam a járástanító kis masinámat és játszottam minden félét.Hagytam magam keresztanyu által ölelegetni is, sőt, én kéretszkedtem és bújtam hozzá, aztán mamához is meg dédihez is.. Ilyet még ennyire nyiltan sose csináltam, mindenki oda meg vissza volt tőle.. :)
Este a vacsit is mamáéknál fogyasztottam el és itthon már csak egy gyors fürdésre, a mostani esti sóinhalálásra, orrszívásra és egy kis tejcsire volt idő, aztán már aludtam is.
Most éjjel nem is köhögtem, csak hajanlban meg reggel jött rám nagyon, de akkor már az orrom is szörcsögött, ez lehetett a köhögés oka is.. De egyik éjjel és nappal jobb, a másik rosszabb. Már annyira elegünk van belőle anyával de valahogy nem akarok meggyógyulni. Nagyon szép hurutosan köhögök, tehát legalább újabb kórházi veszély nem fenyeget - mert állítólag ha valakinél egyszer jelentkezett a krupp nagy az esélye rá újra, még elég nagy nem lesz.. - de ez azért már nem állapot hogy 3 hete köhögök én is... :(
A holnapi napunk apa nélkül telik majd, mert szegénynek túlóráznia kell, de reméljük ezúttal semmi nem jön közbe és vasárnap meg tudjuk tartani keresztanyu születésnapját is..

A kedvem töretlen...

Kórházban készült képeket csatolt anya. Szerencsére ezeken is látszik azért,hogy nem voltam elhagyatott, szomorú baba...

Szerencsére azzal semmi gond nincsen. Anya orrotszív sokszor, amit utálok - és mostmár a porszívós orrszívót bevetve, hogy tényleg jöjjön ki a trutyi - meg kapom a köptetőmet és a cseppeket amit a doktornénim felírt. Kiváltottunk egy gépet is amivel hideg sós párát tudunk csinálni, és ezzel inhalálok naponta 3x. Ma már úgy érzi anya hogy jobb a helyzet, a délelőtti és a déli alvásnál (ami mondjuk igen érdekesen alakult) nem köhögtem úgy mint tegnap.. Reméljük mostmár tényleg elmúlnak ezek a nyavaják rólam.
Hétfőn voltunk a doktornénimnél, és mivel 2 hét után először rendelt, anyának volt egy sejtése, hogy ezren lesznek, és szerencséjére negyed 10kor (10 van rendelés) fel tudta az aszisztensnénit hívni és kapott időpontot. Így nem kellett csak pár percet várjunk a dugig tele lévő váróban szerencsére. Bár még így is mire megvettük amit kellett, kiváltottuk a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszköz boltban a gépet, addigra már 1 óra volt. Én viszonylag hamar ágyba kerültem és aludtam is fél 4ig.. Ahogy felkeltünk és megettük az uzsit jöttek is papa és mama és itt voltak velünk kicsit délután.
Ma pedig Simák papa ugrott be ebéd előtt hozzám, hogy lássa hogy vagyok és hozott nekem meg Kristófnak banánt.
Holnap pedig mamáékhoz megyünk már reggel, és reméljük tényleg esni fog a hó, ahogyan jósolták,mert akkor egy nagyot hancúrozhatunk kint megint. Anyáék tervezik hogy délután kicsit magunkra hagynak mamáékkal és elmennek Pestre, de az időjárás még közbeszólhat...

Laryngitis, bronchitis.. 3 nap kórház

Csütörtök este készült a kép, apának is elküldtük, hogy lásson bennünket. Ugye hogy még csak betegnek sem nézek ki???



Ma hazajöttünk, hogy meggyógyultam és jól vagyok az még túlzás, de szerencsére annyira rosszul sem voltam és nem kínoztak agyon. Sópipáztam, vért vettek és anya azzal a fránya orrszívással nyaggatott folyton.. Na meg a pisiszacsival, de ezek a kisebb kellemetlenségek...
Holnap irány a házirovos, mert végre visszajött szabiról.. És jó lenne már ha én meg Kristóf is túljutnánk ezen a náthán.. mert már nagyon elég belőle...


Szóval. Csütörtökön még a városban voltunk délelőtt, de estére a köhögésem olyan szintre jutott,hogy fürdés után 40 percen keresztül folyamatosan rámtörtek a szűnni nem akaró rohamok, azaz már egybefüggővé vált a dolog és öklendezni is elkezdtem. Kristóf várta hogy anya meséljen, anya meg kétségbe volt esve,mert semmi sem használt. Aztán telefon keresztapunak, aki rögtön jött is értünk - mert hát papa éppen aznap adta el az autóját és így nem tudott volna jönni - Kristófra pedig addig Anikót kértük meg így este háromnegyed 9kor hogy vigyázzon rá. Elköszöntünk tesótól és mentünk az ügyeletre. Ahol az elős reakciója a kis doktor néninek persze az volt, hogy anyuci túlreagálja a dolgot és biztos az arcüregből csorog a váladék, azért köhög ez a gyerek.. Na aztán bemutattam.. mármint hogy hogyan is köhögök. Akkor már a doktornéni is felvonta a szemöldökét... Meghallgatott megnézett kikérdezte anyát. És hát a torokgyulladásomból heveny gégegyulladás és légcsőhurut lett.. Kaptam egy kúpot, egyből sópipázni küldtek és vért vettek a doktornénik, amit nagyon utáltam. Anya pedig megtudta hogy minimum 3 éjszakára be kell költöznünk a "hotelba, tengerparti sóslevegőt szívni" . A szerencse a szerencsétlenségben, hogy itt meg van a lehetősége a szülőnek hogy a gyermek mellett maradjon, hacsak nincs teltház, és nincs szükség a csecsemőágyak mellett elhelyezett felnőtt ágyakra egy nagyobbacska gyereknek. Hát most nem volt. Így anyával egymás mellett kaptunk 1-1 ágyat. És mivel sajnos én nem szopizok, így anya napi kemény 2500ft-ért élvezhette a "kórház-hotel" vendégszeretetét és vigyázhatott rám. Apát végül éjfél körül felhívtuk és elmondta neki anya hogy mi a helyzet. Én addigra már aludtam, bár egész éjjel sokat köhögtem. MÁsnap már jobb volt. Szakadt fel a cuccos. Sokat inhaláltunk és kaptam köptetőt. Más kezelésre szerencsére nem volt szükség,mert nem jutott olyan stádiumig el ez a hurut. Nem hánytam, nem volt a székletemmel sem gond, szépen ettem is, bármit amit anya adott.. Na mondjuk a pépes étrendnek kimondott kórházi kosztot inkább hagyjuk.. mikor a fokhagymás felvágottat nekem is hozták kenyérrel, csak éppen egy kis vajjal összedarálták.. :s De anya gondoskodott róla hogy legyen mit ennem. Na meg keresztapu, aki 3x fordult akkor este, vagy inkább már éjjel, hogy mindenünk meglegyen. Apa is hazaért péntek estére és jött is hozzánk egyből. Kristófra pedig azon az éjjelen mama vigyázott, akit szintén keresztapu hozott be Kosdról. Másnap pedig a tesó kibuszozott mamával és ott töltötte a hétvégét. Végül apa is kint aludt péntek és szombat este is hogy tesóval legyen és ne itthon az üres lakásban. Vasárnap délelőtt fél 11re már itthon voltunk, de mivel a nappali alvásaim kész káoszok voltak a kórházban, nagyon elfáradtam és egészen negyed 3-ig aludtam ma. A szerencs,hogy éjjel tudtam a kórházban is aludni. Annak ellenére is,hogy az utolsó éjjel kaptunk egy kis sorstársat, aki csak 7 hónapos volt és rosszabb állapotban mint én. Szegény délután 4 órán keresztül szinte végig sírt még az infúzió lement neki... :( És hát éjszaka is rengeteget sírt, anyucija sokat járkált vele.. De engem nem zavart, én hősiesen aludtam este fél 8tól reggel 7-ig.


A lefoglalásom volt a nehezebb feladat,mert hát mentem volna, és nem lehetettt. A rácsos ágy fogsága meg nem töltött el nagy örömmel... De végül túljutottunk rajta. És most reméli anya hogy sikerül mindent itthonra beszereznie, amivel megelőzhetjük a következő kórházi tartózkodást. Holnap pedig talán a doktornéni is mond okosat. Mert hát hazaadtak, de egyáltalán senki nem mondta anyának, hogy hogyan tovább, és most mi legyen,mert hát az orrom még mindig tele nagyon, és alvásnál még mindig köhögök, csak szépen felszakadóan, nem olyan ugató száraz, fárasztó köhögéssel...

Már lázasan

Vasárnap reggel lázasan ébredtem.. Anyát már a sírás kerülgette,hiszen tudta,hogy hétfőtől egyedül marad kettőnkkel,mert apa péntekig Makón lesz, oda küldte a cég,ahol most dolgozott... :( A kedvem végül is jó volt, a lázcsillapítótól le is ment a lázam és az orrom is megindult kissé... :( Így végül kimentünk a mamáékhoz 11kor,mikor a délelőtti alvásból felkeltem. Ott egész jól elvotlam, de délre ismét felment a lázam, és hát alvás közben és már napközben is köhögtem mert a náthám is megindult.. :(

Ezért én végig bent voltam a lakásban és csak bentről néztem ahogy esik a hó, és Rocky kutya szegény alig bír közlekedni a nagy hóban..

Hétfőn reggel is lázasan ébredtem. Apa elköszönt, mi meg felhívtuk papát,hogy jöjjön értünk és segítsen nekünk. De jól is tette anya,mert alig bírt az udvarból papa is kiállni, és a kórháznál teljes volt a káosz.. A parkolóhelyeken 10-15cm-es hó állat, nem túrta el senki, az autók kereke csak forgott a hóban, és alig lehetettt valahova beparkolni. Így mi felmentünk a gyerekorvoshoz, és papának egy jó fél órába telt,még megürült az egyik parkolóhely és be tudott állni..

Jó sokat vártunk,mert a doktornéni is elakadt és nem tudott a hótól jönni.. Azátn megvizsgált és vírusos torokgyulladást állpított meg. Mondta hogy erre nem kell antibiotikum. Írt fel nekem is acc100-at (azaz csak 2x50-et kell belőle meginni) és c-vitamint meg nurofent napi 2x ajánlott csütörtökig, ha van lázam, ha nincs. Már nagyon fáradt voltam mert 10 óra volt mire kijöttünk, én meg ilyekor már régen aludni szoktam.

Papával ki is mentünk Kosdra, az úton szépen be is aludtam. Ismét cumi nélkül csak úgy.. Így anya gyalogosan robogott el a fogorvoshoz,mert megint hogy én tudjak az autóban aludni a friss levegőn.

A délután folyamán nyűgöske voltam kicsit, és a vacsi sem csúszott, de nem volt annyira rossz a kedvem. Az orrom csorgott, eldugult, anya szívta is. Aztán papa hazahozott este bennünket, és itt is maradt még megfürödtem és anya megetetett.

Éjszaka éjfél után ébredtem meg, mert már nagyon tele volt az orrom. De mire anya lent előkészítette az orrszívót, addigra újra bealudtam. Köhécseltem is sokat, és hajnali 4 után,mire Kristófnak sikerült újra elaludni, én kezdtem nyöszörögni, szenvedni, köhögni és többször ébredtem. Végül orrszívás csak reggel lett, és anya elővette az antibiotikumos orrcseppet amit a mi doktornénink szokott adni. (Aki természetesen még a héten is szabin van.)

A reggeli szépen elfogyott és játszani is játszottam Kristóffal,meg viccelődtünk és egészen jól tűrtem, hogy nem engedett dolgokat nekem, most nem nyafogtam miatta mint tegnap mamáéknál. Aztán fél 10 előtt elmentem aludni.

Ma délután ismét ki kell ugranunk mamáékhoz,mert anyának van még egy foga amivel a fogorvoshoz el kell mennie. De csak akkor tudunk nekiindulni, ha nem kezd el esni a hó. Eddig ragyogóan süt a nap és szép, bár hideg idő van...