2010. március 31., szerda

Tavasz, irány a szabadba!

Ezt meg is tettük a héten. Hétfőn mikor elvittük Kristófot az oviba vásároltunk anyával még néhány dolgot, aztán a jól megérdemelt délelőtti alvásomat töltöttem el. Utána jött a nagy játék, majd újbb alvás, amiből anya ébresztett 3kor. Aztán babakocsiba pattantam és már mentünk is Kristófért, összeszedtük a bicóját és irány a tér. Én itt szabadon garázdálkodhattam. Követ szedtem, köveken mászkáltam, jártam kelte, és nagyon tetszett hogy szabadon lehetek. Ordítottam is vagy 2 percig mikor haza kellett jönni és a babakocsiba kötött botor anyám.

Tegnap pedig hasonló volt a menetrend. Azzal a különbséggel hogy reggel autóval mentünk. Leadtuk tesót, aztán mi vásároltunk egyet, és vittünk kávét meg tejszít apának a melóhelyre. És mivel éppen 9 óra volt, anya még beugrott velem a doktor nénihez.. Szegény már éppen csak nem teszi szét a két karját, hogy nem tud mit mondani.. Szerinte ide-oda passzoljuk a megfázásos bacit egymásnak Kristóffal... :s Újabb antibiotikumos orrcseppet kaptam, lándzsás utifű szirupot kell ennem, sóba kellene menni a héten, de anyának kicsit elege van, na meg a pénztárcának is, és nem fér bele a napunkba.. De az mondta a doki néni,hogy ha nem javul a helyzet hét végéig, akkor hétfőn már ne is hozzá menjünk vissza, hanem a gégészhez fel a kórházba.. Még jó,hogy már ott is jártunk, csak akkor mikor a doki néni szabin volt, így nem is tud róla.. Még a végén kitalálják , hogy nagyobbak a manduláim és ki kell venni,mert attól vagyok beteg... :s

A menetrend innentől hasonló volt a tegnapihoz. Aztán mikor felkeltem, benyomtam egy joghurtot meg egy banánt és irány az ovi, utána pedig apával együtt a tér.. Felfedeztem egy fa pallót, ami a tér egyik végén vezet ki és azon járkáltam fél órán keresztül oda és vissza. Közben begyűjtöttem egy követ és egy frizbit, és ezeket szorongattam. A kislabdámmal a többi gyerek játszott, nekem nem kellett..
Hazafele már könnyebben indultunk, és még a játékbolt kiarakatát is megnéztük. Itthon megkaptam a jól megérdemelt vacsimat.
És anya a gépről ezúttal nem feletkezett meg. :)












Ma is autóval indultunk reggel,mert esett az eső, sőt zuhogott. Aztán még egy boltba is lementünk,mert anya a répatortához barnacukrot akart venni. Utána pedig jöttünk is haza,mert mivel ma még háromnegyed 7kor ébredtem, így a 9 órai alvásom nagyjából időben volt esedékes. El is aludtam és háromnegyed 11kor keltem.
Utána játszottam, itt volt Simák papa, aki pénzt hozott nekünk húsvétra. Fini zöldséges, tonhalas tésztát csinált nekem anya ebédre, és 1 órakor már aludtam újra.
Ma délután apa megy Kristófért az oviba, aztán a tesó szomszédolni fog. Így apa meg anya ma az enyém 2 órán keresztül!!! :)

2010. március 29., hétfő

Névnapozás a családdal

Talán ezen lepődtem meg a legjobban! Kaptam virágot keresztanyuéktól! :)


Jé, ez meg mi? És hogy kell fogni?






Lilikétől még puszit is kaptam hozzá! :)



Na valahogy így néz ki egy nagy 14 hónapos csajszi virágcsokorral a kezében! :)
A délután szuperságos volt! Már elkezdődött az ajándéközön amikor felébredtem a délelőtti alvásból. Anyáéktól és Kristóftól kaptam egy zenélő kiskönyvet és egy babát, egy ugató kiskutyabaráttal együtt.. Nagyon felragyogott a szemem mikor a babát kivettem a dobozból. Ma nem is volt másik baba a kezemben, csak az. :) Kristóf elnevezte Simák Lujzinak. :) Ebédig viszont a csomagolópapír volt ami leginkább lekötötte a figyelmem, Kristóf pedig teljesen beletemetkezett a könyvembe.. :)
Ebédre anya fini kacsacombot sütött nekem pároltkáposzta és krumplipüré kíséretében. Én viszont a káposzta helyett párolt brokkolit kaptam mellé, nagyon fini volt!
A déli alvás nehezebben jött össze, de végül majd másfél órát pihentem és mire felébredtem itt voltak mamáék. Tőlük egy babaágyat és egy csini tavaszi sapit kaptam. Keresztanyuéktól pedig egy babakocsit, hogy teljes legyen a repertoár.. Na ez volt az a dolog amit egész délután ki sem lehetett venni Kristóf kezéből! :o Úgy kellett anyáéknak néha rászólni,hogy ugyan már hadd toljam a saját babakocsimbat. :) Mama fini gesztenyés sütit is hozott, aminek a piskótáját meg is kóstoltam, keresztanyu pedig ropogtatnivaló sósat a nagyobbaknak ugye, akik tudnak már ropogtatni. :)
A délután folyamán itt volt Simák papa is, akitől egy rózsaszín motrot kaptam meg sok-sok banánt. Hozott sütit is.. A motor még nekem kicsit nagy, de anya szerint jövőre biztosan felnövök majd hozzá.. :) Minden esetre nagy sikere volt.. bár a 45nm-es alsó szinten a végén már 5 gyerek és 9 felnőtt társaságában igen érdekesen nézett ki a motorozó és babakocsit toló két "egyén" :)
Ugyanis Lacusék is jöttek, akik pántos bodykat hoztak nekem és innentől mi gyerekek rendkívüli mód jól elájtszottunk. Nem volt örjöngés, nem volt veszekedés. Igaz nem együtt, hanem egymás mellett, de jól elvoltunk. A felnőttek beszélgettek és mindenki jól érezte magát.
Ma délelőtt pedig, ahogy az oviból hazajöttünk a babakocsival járkáltam, meg a babával sokat. Nagyon tetszenek nekem. A kedvem töretlen és jó, csak az orrszívások alkalmával ordítok nagyon.. De már anya kínjába azt mondja, lassan még hozzá is szokunk... :S

2010. március 28., vasárnap

BOLDOG NÉVNAPOT KICSI LÁNYKÁNK!


Neved napjára mit kívánjak én?
Ragyogjon a szemed szebben mint a napfény,
Vigyázzák lépteid a legjobb angyalok,
Most így kívánok néked boldog névnapot!

Legyen legszebb ünnep lelkednek e nap,
Ma felhőt ne láss meg, süssön rád a nap,
Kísérjenek fényesnél fényesebb csillagok,
Én így kívánok néked boldog névnapot!

Ha én most jó tündér lennék e világon,
Te lennél a legboldogabb ezen a világon.
Jó tündér nem vagyok, de verset írhatok,
Hogy kívánjak néked boldog névnapot!

Ez a nap rólad szól, rólad nevezték el,
Gondolj rá sokáig millió örömmel.
Én is gondolok rád, mást úgy sem írhatok,
És kívánok néked sok boldog névnapot!

E napon mindenki csak szépet kívánjon,
Megkérem az Istent, örökké megáldjon.
Szebb ajándékot most úgy sem adhatok,
Ezerszer kívánok sok boldog névnapot!

(Biczók Tibor)

2010. március 26., péntek

Régen írtunk




Nem sok kedve van anyának ide ülni,mert sajnos a problémáink még mindig nem oldódtak meg, és már írni sem akar róluk...
Vasárnap még én apával itthon aludtam, az alatt anya és Kristóf a vásárban voltak. Délután együtt töltöttük itthon a napot, játszani próbáltunk, de én nyakig takonykórság voltam és a kedvem sem sikerült aznap a legrózsásabbra.
A hét elején nem tölrténtek különleges dolgok. Voltunk minden nap lent a városban, hétfőn a doktornéninél, akitől most kaptam valami kúpot és mivel a torkom is piros volt, 3 napig kellett a kataflámcseppet is adnia anyának.
Kedden délelőtt vásárolni voltunk lent, délután viszont elmentünk a főtérre. Én egy darabig a kocsiból néztem hogy Kristóf mászkál, szaladgál, aztán engem is kirakott anya és kedvemre jöttem mentem. Persze megtaláltam az első cigicsikket és kiskavicsot is. Meg egy pókkal is találkoztam akit nagyon meg akartam fogni, de fürgébb volt nálam.. :) Apa sajnos hétfőn és kedden is későn ért haza, éppen csak fürdésre esett be az ajtón.
Szerdán is voltunk délelőtt ügyeket intézni, aztán délután mire éppen összekészültünk az indulásra befutott apa, így együtt mentünk fel keresztanyuékhoz, hogy a csodás napsütésben és MELEGBEN játszunk egy nagyot. Kristóf biciklizett, Lili motorozott a ház előtt én meg először csak úgy róttam a kilométereket, aztán találtam egy babakocsit, azt tologattam, majd a kisvödröt és az ásót cipeltem. Nagyon élveztem... :) Az orrom sajnos nagyon folyt, így vagy 4x kapott fel anya és vitt be a házba orrot szívni... :S
És hát nem az orrfolyás a hatalmas tragédia, hanem hogy ettől nagyon köhögök, és éjszaka sokszor (van hogy 5-6x) jön le velem anya orrot szívni.. Néha szegény alig lát az álmosságtól.. Átaludt éjszakáról már néhány hónapja az ő részéről nem is beszélhetünk..
A tegnapi napot pedig kint töltöttük mamáéknál. Ahogy megérkeztünk mentünk a nyuszikat és a pipiket megnézni. Aztán bent játszottunk egy keveset, még nekem a délelőtti alvás el nem érkezett. Mikor felébredtem és megettem a fini sütőtököt ebédre, anya felöltöztetett és kimetnünk az udvarra a többiek után. Már sokkal ügyesebben jártam-keltem a göröngyök között. Barátkoztam a kutyussal, összeszedtem az autókat, cipeltem a kisvödröt, és mivel láttam hogy a nagyon másznak a mászókán én is akartam, de hát akkorát még nem tudok lépni.. :) Harcoltam Kristóf motorjával is, de az is nagynak bizonyult.
Délbe bementünk,mert Kristófot is várta az ebéd..
Hát a délutáni alvásom igen érdekesen alakult,mert bár negyed 2kor lefeküdtünk, még fél 3kor is dumáltam.. Anyám a haját tépte.Persze mire mindenki felkelt én bealudtam, de fél 4kor fel lettem verve,mert hát az uzsonnaidő régen elmúlt, és különben is mi lesz akkor este..
Uzsiztam aztán pedig ismét az udvaron kötötütnk ki.. Ekkor már hűvösebb volt a szél, a napocska is elbújt, de én élveztem hogy mehetek.. Az orrom sajnos tegnap is rettentet volt, alvás közben is sokat köhögtem és dőlt belőle a takony... :(
5 órakor bementünk ismét és még bent játszottunk kicsit, aztán indultunk haza.
Keresztanyuéknál sajnos csőtörés lett, így apa ezen a napon ott segédkezett egész délután. A fürdés végére érkezett meg így én csak egy puszit kaptam tőle, aztán már kaptam is a tejcsit és mentem aludni.
Ma anya ismét boldog volt,mert 6 órakor ébredtünk neki.. Ennek örömére 8kor már minden tiltásra (nem szabad) irdatlan ordításba kezdtem. És az orrszívás után már nem lehetett megnyugtatni sem. Úgyhogy még fél 9 sem volt de én aludtam... Így aztán fél 11 előtt fent voltam. Kaptam egy banánt és elindultunk a városba. A doktornénit is útba vettük, de tele volt a váró beteg gyerekkel, úgyhogy végül nem mentünk be...
Vettünk kenyeret, kalácsot, voltunk a piacon gyümit venni,mert felvágottat. Találkoztunk a mamával, aki éppen árult. Hazafele a rossmannba ugrottunk be még, aztán jöttünk is,mert már dél volt. Itthon megkaptuk az ebédünket, és ma gyorsabbra sikerült nekem is az elalvás, talán a délután is nyugisabban telik majd mint a délelőtt.. Apa ma szereli meg a vízvezetéket keresztanyuéknál,mert tegnap csak a hibát sikerült megtalálni, úgyhogy m is későn ér haza. A legnagyobb szomorúság,hogy még holnap is dolgozik... :(
Vasárnap viszont Maja névnapot ünnepelünk,mert (bár a naptár nem írja) én március 28án tartom a névnapomat. Anya már készül, és az ajándékok is készen várnak..

2010. március 20., szombat

Elmúlt napok dióhéjban






Ó csak a változatosság kedvéért, még mindig vagy már megint - anya már nem is tudja hogy fogalmazzon - betegek vagyunk.. Azaz csak ugyan az.. én köhögök és most jelen állápotban dől az orromból a lé, ez okozza a köhögést.. Apa nélkül a 4 nap eltelt.. viszonylag könnyen.. Kedden éjjel anya miattam - orrszívás 3x - és a fájó aranyere miatt egyáltalán nem aludt.. Szerdán... hát csak 2x szívtunk orrot. De szerda estére tesó is taknyos lett így csütörtkön ketten akasztottuk ki anyát, de estére már teljesen . Votlunk a doktor néninél aki újabb homeos dolgokat ajánlott és már ő is fogta a fejét.. nem látta a helyzetet olyan katasztrófálisnak, mármint az állapotunkat, de hát nem ő van velünk naphosszat és nem ő szenved hanem mi... Totál katasztrófa volt minden.. ehhez képest éjjel viszonylag aludtunk.. Pénteken a mamáéknál voltunk, csodás volt az idő, reggel egy nagyot játszottunk az udvaron. Barátkoztam a nyuszikkal, pipikkel, Rocky kutyussal.. nagyon élveztem csak úgy jöttem mentem a hepehupás talajon. Aztán bent játszottam és csak fél 12-kor mentem aludni.. Nem sikerült csak 2 órára az alvás így a hisztik kicsit tarkábbá tették a délutánt, de nagy baj nem volt. Apa is befutott fél 3 fele, így már együtt voltunk és együtt jöttünk este haza. Az éjszaka fél 1-től totál katasztrófa.. VAgy 10x szívták az orrom, szívtam a sópárát (a porlasztós készülékkel) de alig tudtunk aludni. A délelőtti alvásom úgyszintén így nézett ki, és sajnos a mostani sem különb.. Pedig ma Lacusék anyuját meg apuját mentünk volna köszönteni.. :( Helyettünk apa elment egyedül..

2010. március 16., kedd

4 nap apával
















Pénteken már itthon volt apa egész nap. Még én délelőtt aludtam addig apa és Kristóf vásárolni voltak, de délután sokat játszottunk együtt, meg rendet raktak, takarítottak anyával. Szombaton apa volt a játékpartnerünk még anya vásárolni volt,meg gyorsan odakészítette reggelről a pizzát,hogy mikor hazaesett el tudja készíteni ebédre. Én meg fini brokkolit ettem.


A vasárnap reggelt azzal kezdtem hogy 9 órakor akkorát estem a saját lábamba, hogy telibe lefejeltem a fotel alsó fa merevítőjét. Akkorát szólt,hogy talán a szomszédok is hallották.. Nagyon nagyon lila lett és hiába szorított rá anya jeges borsót jól meg is püffedt. A sírás hamar abbahagytam és mivel álmost is voltam már, mert fél 7 után nem sokkal ébredtem, így hamar elaludtam. Anya nem győzött felmászkálni hozzám, hogy megbizonyosodjon róla minden rendben van-e.. De mikor felébredtem csúnya volt az a púp a fejemen, mint akinek 2. feje nőtt és szép véraláfutásszerű színe volt. Apa felhívta az ügyeletes orvost, aki azt tanácsolta,hogy vigyenek be anyáék egy röntgen erejéig. Így 11kor megebédeltem és apa bement velem a kórházba.


Lent a sürgősségin megvizsgált egy doktorbácsi. Megnézte a pupillám, hogy hogyan sétálok, kikérdezte apát. Aztán elküdtek röntgenre, ami szerencsére semmit nem mutatott.. Utána még felküldtek a gyerekosztályra is a gyerekorvoshoz, hogy ő is nézzen meg alaposan.. Hát alapos volt. TEljesen levetkőztetett és tetőtől talpig végignézett. Bent is akart tartani,mert azt mondta ma már a 3. kisgyerek vagyok ilyen esettel és a másik kettőt benttartotta. De mivel jó volt a kedvem és tényleg nem látszott rajtam semmi, és mivel 10 percre lakunk a kórháztól, így hazaengedett. Húúúúú Anya meg itthon izgult másfél órán át..


A fejem bal oldala még mindig lila, de a 2 hete tartó szokásos náthámat és az éjszakai köhögésemet leszámítva szerencsére semmi bajom.


Így a tegnapi napot a mamáéknál töltöttük. Nagyon jól éreztem magam, aludtam is rendesen déleőtt és délben is.. bár a délibe anya belekotnyeleskedett és így rövidebb lett a kelleténél (féltem hogy fázik és bementem betakarni.. de nem sikerült,mert felébredt sírva, és nem tudtam már visszaaltatni..) Ennek ellenére azért délután is jó kedvem volt és este sem voltam túl nyafis. Viszont a vacsi után egykettőre bealudtam..


Sajnos az éjszakáim hol jobbak, hol rosszabbak. Van hogy csak 2x kelek irdatlan köhögéssel.. ekkor anyáék sóval inhalálnak meg kiszívják az orrom, de van hogy 4x is.. Nem akar ez a fránya elmúlni, sőt ma már megint sárgás jött az orromból... :( és emiatt folyton köhögök.. Anya ma vissza akart vinni a doktor nénihez, de végül nem jutottunk el.. de lehet hogy holnap mégis ott kötünk ki.. Inkább,mint megint a kórházban..
A mai napunk pedig már apa nélkül zajlik és hát a délelőtti elalvás után is olyan köhögés jött rám hogy orrot kellett szívni 20 perc után. Most meg már majd egyórája dumálok, és nem aludtam vissza.. anya csak fogja a fejét,mert délután biztos időben kell ébrednem,mert anyának jelenése van a fogorvosnál, bennünket meg visz a mamáékhoz..

2010. március 12., péntek

Eltelt egy hét

És nem tartozik a legkönnyebbek közé. Múlt pénteken mamáéknál voltunk, de mivel mama alig bírt a lábára állni,mert előző nap elesett, így nem tudott bennünket tartósan bevállalni. Szombaton apa gyerekei voltunk, anya még mindig csak igyekezett magához térni. A láza lement, de iszonyat köhögés folytogatta, már szinte fulladozott éjszaka.. Leköltözött a nappaliba, hogy ne köhögje tele bacikkal az emeletet éjszaka. És napközben is ezerszer szellőztettek az ősök..
Én köhögtem.. köhögök még most is.. Mellé pedig ezerrel fogzok. Ordítok, dobálom magam, visítok és nem hagyom sem dajkálni, sem megnyugatatni magam. Az orrszívással tele a bugyrom, az orr és szemcseppekkel is.. Most már biztos hogy az 5. fogam is kibújt, és a 6-at is már csak egy pici hártya válassza el. Most a változatosság kedvéért alul van az ínyem bekeményedve és megdavadva, de az őrlőfogaknál, viszont elvileg nem ők lennének a sorosok.. de hát ki tudja... Most jönnek egymás után, gondolják biztos, hogy le ne maradjanak valamiről.. bár én nem bánnám, ha egy kicsit komótosabban bújnának elő..

Vasárnaptól viszont anya nyakára szakadtunk,mert apa onnantól dolgozott.. Anya meg mint a félhalott igyekezett ebédet főzni és felügyelni ránk valamilyen szinten.. Nagyon nehéz volt. Főleg hogy a szeme majd le ragadt,mert aludni napokon keresztül nem tudott szinte semmit. Éjszaka apa kelt, orrotszívott, a sómaszkkal inhalált amikor rámjött a köhögési roham. Aztán viselte az ordításom amikor nem akartam visszaaludni. Pedig ilyen eddig nem fordult még elő, de az elmúlt két éjszaka ezzel jutalmaztam őket,mert folyton macerálnak és nem hagynak aludni..

Hétfőn anya felhívta a doki néninket, elmondta neki milyen vacakul van, és hogy mi sem vagyunk a toppon és megkérte ,hogy jöjjön és nézzen meg bennünket. Doki néni ellátta tanácsokkal, megnézett bennünket.. és sok szerencsét kívánt ahhoz,hogy mi ne kapjuk el az influenzát anyától...

Ma már apa szabin van, 4 napig velünk, és anya is alakul, csak a hangja valami borzasztó repedtfazék, és fekvő helyzetben a köhögés még mindig kínozza, bár kevésbé.

Én közben okos vagyok, szép vagyok, hisztis vagyok és értelmes vagyok.. na meg minden.
:) Rohanok teregetni, ha anya kezében meglátom a lavórt. Viszem az előkém a helyére, nem számít ha vizes és még a szárítóra kellene előbb tenni. :) Ha látom a tányérom és kanalam vigyorgok és tapsikolok.. hajtogatom hogy hamm-hamm.
Egyre több mindent mondok... brümmögök ha tolom az autót, mondom hogy búúú, beee, hamm, happa, anya, pá-pá és integetek is édesen ha van kedvem hozzá, ott, itt, nyamm-nyamm.. ha valami ízlik nagyon, baba és hozom a babát, puszi csak az ő kopasz fejére jár és ölelem ezerre.. brummogok, ugatok ha a macim vagy a kutyusom akad a kezembe, fújok,ha a lufit szeretném. A formabedobót imádom. Hozom, anya kinyitja kivesszük a formákat és úgy játszunk, hogy anya mutatja hova kell bedobni én meg bedomom. MÉg a szív formát is addig forgatom még be nem talál a lyukba.. Egyedül nem vagyok ilyen kitartó, de így közösen 4-5x is képes vagyok nevetve újra és újra kezdeni. És árulkodok. Apa rámszólt hogy tegyem le a telefontokot. Erre letettem és elmentem anyának mondtam "hö,hö". Anya kérdezte mi a baj, mutassam.. Elvezettem a telefontartóhoz és mutatttam meg mondtam hogy apa.. :) Nagyon lesem Kristófot hogy mit csinál és próbálom utánozni. MIkor felkelek és meglátok valakit már nyújtom is legtöbbször a cumimat neki, hogy tegye le. A hálózsákból bármelyikből pillanatok alatt kihámozom magam. Akár lentről akár fentről nyílik a cipzárja.. Anya már biztostűvel tűzi meg belülről,hogy ne tudjam a kocsit felhúzni rajta. Tudok direkt, játékból elesni. Ezt is ellestem Kristóftól. És van hogy mikor nyomom a kakit és anya kérdezi, hogy van kaki, kivesszük? akkor én nyúlok a nadrágomhoz, nyögök hozzá és megyek a pelenkázótáskához, szedem ki a cuccokat. :)

Keddtől viszont megint magunk leszünk, 3-an. Apa elutazik 4 napra.. Reméljük azért erről az időszakról már vidámabb beszámolóval jöhetünk.

2010. március 5., péntek

Búskomor bejegyzés

Szerdán reggel összetapadt szemekkel ébredtem. Azaz a bal szemem nézett ki így. Anya már majdnem sírva fakadt amikor meglátott. Azért Kristófot elvittük az oviba, remélve, hogy élvezheti a héten... Aztán apa ment érte délután mi meg a doktornénihez. Szerinte mivel hétfő óta éjszaka újra köhögök, és szörcsög az orrom bár ki nem jön belőle semmi, ez lehet azoka,hogy a szemem is begyulladt.. Kaptam szemcseppet és anya elkezdte adni a Stodált megint...
Tegnap egész nap apa volt a pesztránk,mert anya teljesen kidőlt. Nagyon lázas volt szegény, és ahányszor odamentem hozzá mindig hátat fordított, megsimizte a fejem búbját és mondta, menjek apához,mert ő beteg.. Ma reggel jött papa és elvitt bennünket hozzájuk. De sajnos szegény mama meg elesett, és ő is nehezen bírta velem a tempót. Biztos fáj is a lába jócskán és jól lefárasztottuk..
Holnap megyünk a sószobába.. hátha már történik valami csoda.. aztán apa lesz itthon a főnök,anyától még távol kell magunkat tartani. Vasárnap viszont apának már mennie kell dolgozni. Nagyon hosszú lesz így ez a nyavadt hét megint. És ha mi is betegek leszünk, akkor nagyon siralmas is...

2010. március 2., kedd

Megkésett fogzás..


Anya már napok óta érzi, hogy a szeszélyes hangulatomnak a fogaim az okai.. Ma volt 2 lazább kakim is. És még eddig gond nélkül toleráltam ha másfél óra után felébresztettek napközben, napok óta irdatlan cirkuszt rendezek le.. csak sajnos anya nem nagyon tud vele mit tenni,mert nem működhet úgy a napunk,hogy akkor és annyit alszom amikor és amennyit akarok..

Sírok, tekergek, dobálom magam, a kezemmel eltakarom a szemem.. :(

Ma háromszor kaptam a 30-as chamomillából, és napközben nem is volt semmi gond. Játszottam, a kedvem jó volt. CSak anya ne akarjon hanyadt fektetni pelenkázni és a számat se törölje meg kaja után, inkább hívjon egy cicát és azzal nyalassa le. Pedig a legóvatosabb módon próbál az ételmaradványoktól megszabadítani, de csak dobálom a fejem és ordítani kezdek ha hozzám ér ilyenkor... :(

Az esti tápszernek is lelkesen nekiestem, de 10 korty után ordítani kezdtem és eltoltam az üveget. Anya próbálkozott párszor, de csak dobáltam magam és ordítottam. Kínjába lecsavarta az üveg tetejét és akkor egyből csendbe lettem és nyitottam a szám.. úgyhogy apa hozott fel poharat és abból ittam meg az esti tápimat egy szó nélkül mind a 2 dl-t.. Utána persze újra ordítás, a cumi sem kellett egy darabig, anya ölelése sem volt jó.. Kaptam még hami előtt egy viborcul kúpot is, úgyhogy reméljük az egész éjszakám nem lesz szenvedés.. Végül a kiságyba hason befúrtam magam és sírtam, anya megkereste a szám és beletette a cumit, amit így elfogadtam és hüppögve, szívva elaludtam.. :(

Amikor anya kanállal etet,akkor semmi gond amúgy, az étvágyammal sem, és pohárból iszom már egy ideje a vizet meg almalevet, gyümölcslevet, amikor hajlandó vagyok inni.. Mert a csőrös itató sem jött be, köpöm ki a számból nagy ívvel.. Lehet hogy holnap már fürdés előtt kapom pohárból a tápit, megelőzve ezt az esti cirkuszt..

Pusziszkodni továbbra sem szeretek. Senkinek nem adok, ha jó paszban vagyok akkor dugom a fejem ha azt mondják adjak puszit, de persze nem én adom, hanem várom hogy kapjak.. Ma Kristófnak is dugtam, sőt oda is bújtam hozzá amikor hívott.. ez mostanában a kettőnk közötti kapcsolatra való tekintettel nagy szó.. Délután pedig együtt is ölelkeztünk anyával.. bár próbáltam tesót kitúrni, de aztán még én is öleltem egy kis ideig a kis kezeimmel. Ölelkezni és bújni, hízelegni azt viszont nagyon szeretek, tudok. Magamtól megyek apához, anyához és mostmár egyre többször volt hogy mamához, papához. A múltkor keresztanyunak is kínálkoztam hogy dajkáljon meg és a vállára hajtottam a fejem. Szeretem nagyon ha szeretnek. De csak úgy, akkor és addig ahogy azt én jónak látom. :)
Járkálok a babával, ölelgetem, puszilgatom. Ez is nem régi dolog tőlem. És a magam kis nyelvén dallamosan magyarázok is neki. Sokat dalolászok, rázom a fenekem, rugózok amint valami dalt hallok, vagy éppen a kezecskéimmel táncolok. Nagyon tudok kacagni, hátravetem a fejem és nevetek.. Ezt Kristóftól tanultam..
Az autóval is egészen barátságba jöttem, nem sírok már amint az ülésbe kerülök, szépen elnézelődök elég sokáig elviselem az utat. És ha nagyon fáradt vagyok akkor akár cumi nélkül is beájulok az ülésben.
Amint itt az idő és anya megindul a konyhába és már megyek a nyomában és keresem a szememmel a fazekamat - mert azt is felismerem ám - a tányérom és a kanalam.. És értem ha hisztizni kezdek és anya mondja, hogy egy picit megmelegíti és mindjárt adja a hamit.. Kacagok neki és örülök mikor elém teszi. Ma kelkáposzta főzeléket ettem, tegnap zöldbabot, mind a kettő fini volt. Hamarosan itt a névnapom (márc. 28) és anya már szervezkedik,hogy keresztanyuéktól, mamától és tőlük is igazi csajos ajándékokat kapjak, amiknek örülni fogok szerintük.

2010. március 1., hétfő

Megabuli és farsang egy hétvégén
















Szombaton a déli alvásom nem sikerült túl rózsásra, mert hamarabb ébredtem jóval mint szoktam. Az előnye,hogy fél 4kor már a sportcsarnokban voltunk, a hátránya, hogy este többször szinte ok nélkül sírva fakadtam. A fogacskám is erősen befojásolja a hangulatomat az utóbbi napokban, mondjuk az igaz..


A játszóház nekem nagyon bejött, iszonyatosan élveztem. Amint anya letett el is indultam, pechemre a bohóc bácsi felé, ami annyira nem jött be, úgyhogy 2 lépés után a kezem a szemem elé tettem és sírva fakadtam. Anya felvett hamar és meg is nyugodtam, így aztán a bohócműsort mi elkerültük nagy ívben. De onnantól jöttem, mentem, anya a nyomomban, követett. NÉha hátranéztem és vigyorogtam aztán mentem tovább... :) 3 ugrálóvárba is bementünk. 2-be anya jött velem, a harmadikba apa,mert hiába raktak be kívülről és fogták a kezem, a fal mellett nem akartam menni, hanem egyedül szerettem volna. Nem érdekelt, hogy elesek, hogy alig bírok felállni, nagyon tetszett.. :) Így mikor anya felemelt, hogy ideje indulni jó nagy ordításba és tekergésbe kezdtem a kezében. De aztán hamar megbékéltem apánál.


Hazafele csak be akartunk ugrani Liliékhez, de végül Kristóf kérésére ottragadtunk. És még mamáék is ott voltak, akinél először sírva fakadtam, de aztán bújtam hozzá, meg anyához és papához is.


Tegnap pedig anya csapott bulit délután. Sütött fánkot, amiből én botor módon nem is kaptam, aztán pedig kifestette Kristófot és felöltöztette bohócnak. Ez is tetszett. Vigyorogtam rajta és nem ilyedtem meg azon sem hogy anya meg apa kifestették magukat.. JÓt hancúroztam, riszáltam és ráztam a zenére és jól éreztem magam én is.. :)