Húsvéti nyuszi és locsolók

Színház

Egész úton befelé az autóban hajtogattam hogy színházba megyünk. Karácsonyra kaptam meg a könyvet, amiben Kippkopp felébred téli álmából és találkozik állatokkal, a végén a katica játszik vele és mikor elrepül elindul hogy megkeresse a katicabogarat. Aztán anya és Kristóf a könyvtárból kihozták azt a részt, mikor Kippkopp és Tipptopp összetalálkoznak,majd együtt maradnak. Ezt a két könyvet ölelte át az a 35 perces darab amit a Kolibri fészekben megnéztünk. Az első 20 percben szinte meg sem mozdultam, csak éppen levegőt vettem. Az első történetet így hallgattam végig. Aztán mikor eljött az ősz és megjelent Tipptopp akkorra kissé elfogyott a türelmem. De semmi gond nem volt. Anya mellém telepedett a színes párnákra és halkan válaszolt a kérdéseimre, meg együtt néztük a darabot. Néha hozzábújtam, lefeküdtem, kicsit fészkelődtem. De koromhoz képest nagyon is figyelmesen szemléltem ami a parányi színpadon a két nagyon ügyes művész keze alatt kerekedett! Nagyon kedves, vidám, és gyerekközpontú előadás volt! És egy szuper élmény!

A vizicsibe

Kedden reggel is és délután is motorozhattam, amitől nagyon boldog voltam. Délelőtt piacoztunk, vásároltunk és igen későn értünk haza. Délután pedig elhoztuk Kristófot az oviból, majd a játszótérre vettük az irányt. Ahol én meg a homokozóba vetettem magam.. A béketűrésből nem hozott ki Kristóf kakilása miatt a roham sem, amit gyors iramban, minden holmit összeszedve ejtettünk meg kb. 10 perc alatt. Aztán mintha mi sem történt volna, visszatelepedtem a homokozóba. Majd motoroztam is egy keveset, kipróbáltam a rugóshintát, hintáztam és a csúszda is persze nagyon bejött. Már szinte egyedül megy a felmászás, csak anya azért szeret a fenekemnél lenni.. Hazafele induláskor az egész játszótér engem nézett,mert nemtetszésem kifejezéseként hasra vágtam magam, kalipálátam a lábammal, a kezemmel és oríííííítottam!!! De nagyon!!! Anya próbált szépszóval, de mivel nem ment, hóna alá csapott és megindult velem kifele a játszóról.. Na aztán a cirkusz egy idő után alábbhagyott, szerencsémre..

Szerdán is motorral tettük meg a távot az ovihoz. Ki kellett használni ezeket a csodás tavaszi reggeleket. Aztán 1-2 boltba ugrottunk be csak és a malomba lisztért, majd jöttünk is,mert anyának süthetnékje volt. El is készült a croasson és a kenyér is délutánra. Aztán lecipekedtünk és bevágtuk magunkat az autóba. Én már akkor tudtam hogy megyünk pancsizni. Összeszedtük Kristófot és apát aztán irány..





Én voltam a legbátrabb.. Semmi nem számított.. Az sem hogy anya nem ért vissza a csúszda másik végéhez, én csúsztam, aztán meg elmerültem. Úgy kaptak ki a vízből.. Kicsit kapkodtam levegő után aztán mutattam hogy mennék vissza csúszni.. Hiába állt valaki mindig mögöttem borultam párszor.. a csúszdában is keresztbefordultam, a lépcsőről is legurultam egyszer, de némi sírás után már másztam vissza a medencébe.. Őrült egy nő vagyok... :D:D Nagyon tetszett! És toltam el anyát a pezsgőmedencébe is és mentem volna még beljebb, egészen addig még el nem süllyedtem... :D Nagyon élveztem. A hazajövetel szerencsére nem volt annyira megrázó, mint előző nap a játszótéren.. Volt néni tiltakozás de aztán meg lehetett könnyen győzni és magamtól vettem a papucsomat és indultam meg.. :D
Hazafele zenét hallgattunk az autóban és fini péksütit nyammogtunk, egészen hazáig. Nyoma sem volt a fáradtságomnak, pedig a déli alvásom alig másfél órára sikerült itthon,mert sajnos most nem az orrom folyik, hanem fekve a köhögés kínoz... Fő a változatosság...
Itthon ittunk tejcsit, aztán fogmosás és pizsamavétel után kb. 5 perc kellett a bealváshoz. Reggel pedig fél 9-ig bírtam szundizni.. ellentétben Kristóffal, aki 6:10-kor így is fent volt. :D:D

Veresegyházon medvelátogatóban!

Mikor felkeltem délután még sült az utolsó tepsi pogi a sütőben, és anya elmesélte - mert nem akartam menni sehova - hogy megnézzük a macikat és csúszdázni is tudunk majd,meg lesz hinta is ott ahova megyünk.. Így egy idő után fellelkesültem..

Kristófnak már újságoltam az oviban hogy én nézem a macikat te meg hintázhatsz. KÉpzelhetitek milyen boldog volt.. hiszen imád hintázni... nem? :D Hamar összeszedtük Kristófot aztán apa helyet cserélt anyával és már mentünk is. Némi nyafogást, főleg a nagy részéről azért csak volt az úton, de odaértünk. És a macik bennünket vártak.!
Először a vonatra vágtáztam fel, aztán miután kiderült hogy kissé fog, anyáék másfele terelték a figyelmemet.



Bátran és lelkesen etettem meg a macikat, bár az első kanalat el is orozták tőlem mindjárt, de aztán apa segített, és nem találkoztunk több ilyen jó erőben lévő macikával .. szerencsére.


De a rénszarvas volt a favorit. Ő ette a legtöbb mézet..


Az ormányos medvék is tetszettek, főleg a kilátó tetejéről, de aztán vágtáztam vissza a kiindulóponthoz, a csúszdához. Közben még megnéztük a gólyákat is. Akik éppen ettek.. Csak hárman voltak és az egyik azzal szórakozott, hogy a vödörből kivette a halat, elvitte a tavacskáig, beletette, és abban ette meg...
Aztán csúszdáztam még, szaladgáltam a fa épületen, hintáztam, majd nem éppen önszántamból elindultam az autó fele. Érdekes mód a a hazafele út könnyebb volt. Sőt nagy örömömre az egyik vasúti átjárónál meg is kellett állnunk a piros lámpánál és megnézhettem a vonatot amint éppen elhúz előttünk.




Hazaérve egyből a kádban találtuk magunkat, aztán apának panaszoltam hogy nem kaptam vacsorát. :D Apa megnyugtatott, hogy ne aggódjak, most jön, mert anya éppen főzi a gombóckákat. Na aztán volt nagy falás.. a túrógombóc egy megunhatatlan a részünkről. Utána még egy bögre tej is lecsúszott..

Kisvakondot néztünk, apa meséjét hallattuk, aztán én nagyon hamar elaludtam,mert igazán mozgalmas volt ez a nap a számomra, ha még a délelőttöt is vesszük, amikor a városból fél 10 után értünk haza és én végig motoroztam az utat. Megjártuk a piacot is.. :)

Még egyet traktorozzunk...

Azt hiszem ez lesz a mai nap szlogenje.. Nagyon bejött.. Anya végig ott ment mögöttünk, mert attól tartott megijedek, ha nem látom, és nem is látszottam annyira lelkesnek, de a hazaúton végig emlegettem és még egyszer akartam menni..

Reggel az ébredésnél nem voltam ilyen lelkes.. azaz Kristóf megemlítette a gyurmázást és én minden áron gyurmázni akartam nem pedig vásárba menni.. Anyáék is kissé hülyének érezték magukat mikor kiderült hogy Vácon is vásár van, mi meg 50km-t autókázunk egy másik vásárért... De milyen jó, hogy így tettünk. Ez egy teljesen más hangulatú, típusú vásár volt. Kóstoltunk medvehagymás kenyeret, ami nekem nem jött be, de Kristófnak ízlett.. Vettünk fini tejtermékeket, mézet, kolbászt. Találkoztunk mamáékkal és utaztunk ezen a "traktorfogaton" :) Láttam egy szép fehér lovacskát, ami szintén nagyon tetszett és a duna partra is lenéztünk apával hogy köveket dobáljunk bele és gyermekláncfüvet szedjünk. Hazáig szorongattam az autóban.. :)
Megnéztük az íjazó gyerekeket és felnőtteket is. Kristófot pont nem láttam,mert akkor felfedező útra indultam magam, papa meg jött utánam, hogy azért el ne kóboroljak túl messzire. Simogattunk nyuszikat és a kis kecskék is nagyon tetszettek nekem, azokhoz is bemásztam volna, ha lehet.. Hazafele jutott azért egy kiadós hiszti a 2 perces autóhoz vezető úton.. Anya nem volt jó, apa kellett, de aztán már nem hagytam hogy fogja a kezem még az úton is egyedül akartam átkelni.. Mivel apa megfogta és nem engedte a kezem így volt nagy ordítás onnantól az autóig. Hazafele aztán megbékéltem és miután anya közölte, hogy kirak az út mellett ha nem hagyom abba, le is nyugodtam.. Süsüt hallgattunk, néztük az eget, ahol megjelent 1-1 repülő meg néha meredtem magam elé, anya azt hitte elalszom mire hazaérünk, de nem történt meg szerencsére.
Itthon belaktam az ebéddel és aztán 2 perc alatt el is aludtam. Gyurmázni pedig még lesz lehetőségem a délután folyamán..

Szeszélyes áprilisi hét

Egyedül raktam ki a kirakóimat. Van ami 2 van ami 3 részből áll. :)


Ezt pedig én építettem. És Kristóftól már nagyon ellestem a pózolást, meg egyből hívom anyát hogy "fénkez"(fényképezze) le amit csináltam. :)
Ja és az új szokásom még két szó hajtogatása, amitől anyának a haja az égnek mered: kukika és kakika... Így, ilyen formában.. Fantasztikus.. Főleg amikor az oviban, öltözés közben jut eszembe hajtogatni, amikor még Kristófon kívül 2-3 kisgyerek is öltözik a szüleivel.. Anya boldog.. mit ne mondjak..

Más téma, hogy a héten is voltam sóban 2x is végül. Szerdán délután mentünk így apa hozta el Kristófot az oviból bennünket meg majdnem megvert az eső, de még idejében haza tudtunk előle érni. Ill. ma délelőtt pedig apával és Lilikével kiegészülve mentünk 5-en és még rajtunk kívül is volt 3 kisgyerek, teljes volt a tömegnyomor... Ennyien még eddig sose voltunk, anya örül is hogy végül ő itthon maradt főzni meg vasalni.

A hisztijeim kicsit ritkultak, de azért a napi egy kijár anyának, és a kedvemből függ hogy mennyire vagyok leszerelhető vagy kitartó...

Gyönyörűen verselek, mondókázom. VAnnak kedvenceim, pl. tegnap anya egész délután a Kiskacsa fürdik.. és az Elvesztettem zsebkendőmet.. énekelte.. MÁr a végén Kristófra bízta a feladatot,mert neki a könyökén jött ki. De a mondókákkal, versekkel is így vagyok. Ha eljátszom magamban egy pillanatra sem áll be a kis lepcsesem, folyamatosan mondok valamit. :) Már többen megdicsértek anyának a napokban,hogy nagyon választékos a szókincsem és szépen beszélek, pedig idegenek előtt még nem is bontakozom ki annyira mint ha magunk között lennénk.

4 nap orszívás nélkül, és a hétvége eseményei..

Na ismét így sikerült. 4 olyan napunk volt a múlt héten mikor nem folyt az orrom.. Szombaton már ismét ragyogott többször és szívni kellett, tegnap óta pedig sűrű és még az evésben is zavar,mert nem kapok levegőt... :S Pedig még a sóban is voltunk csütörtökön délelőtt annak ellenére, hogy nem voltam beteg, és mégis... Úgy látszik ennek sose lesz vége.. Lehet hogy tényleg csak egy orrmandula műtét segít rajta??? Bár anya azért ezt még szeretné tologatni kicsit.. De nem igazán tudja, hogy van-e értelme.

Csütörtökön ovi után játszóterezni voltunk. Aznap még nem fújt úgy a szél, és mivel le volt Kristóf tiltva a bicikliről és szép napos idő volt, ezért sétálva elmentünk érte az oviba, és hazafele összefutottunk apával is, aki csatlakozott hozzánk. Bár anya azt hitte így nem neki kell majd a csúszdára emelgetni a fenekem.. Hát tévedett.. CSak anya.. napunk volt.. :s De még szerencse hogy ősz óta nőttem annyit,hogy elég volt a popóm picit tartani és felmásztam azon a hülye szerkezeten amit a csúszda végére építettek felmászó címszóval.. :S Aztán libikókáztam, hintáztam és rugós hintáztam is egy kicsit.. Sőt úgy is csúszdáztam hogy a végén nem anya hanem Kristóf kapott el. Az első alkalommal jól össze is fejeltünk.. :D Aztán megláttuk Emesét, akivel egy napon születtem a kórházban és anyáék egymás melletti korteremben voltak.. és csatlakoztunk hozzá a homokozóban. Kölcsönadta a játékait is. Mikor pedig felébredt a kishugát Sacit is megnéztük ám. Nekem mindig minden kisbaba tetszik, így őt is egyből cipelni szerettem volna.. De a végén megegyeztünk egy lábi simogatásban.

Pénteken délután Liliéknél játszottunk. A viták ellenére jól megvoltunk hármasban, és ezúttal nem közösítettek ki folyamatosan a nagyok.

Szombaton anyával voltunk itthon aztán délután pedig apával. Sehova nem mentünk a végén,mert a pénteki bolond szél nem akart alább hagyni, és anya fejét is majd lefújta, mikor a temetésre indult szombaton. Ja és egész nap tortát akartam enni. Anya délelőtt sütötte a piskótát, és miután hazaért délután, akkor készítette el a krémet és rakta össze a tortát. Én ebéd után, uzsonna után, vacsora után tortázni akartam.. Aztán csak megbékéltem vele, hgoy ez dédi szülinapi tortája, és majd vele együtt másnap délben fogjuk megenni..

Nem is hagytam ám magam másnap. Az ebéd után benyomtam egy becsületes szeletet belőle, és mindezt persze egyedül.. Mostanában ez a sláger. Mindent egyedül szeretnék... Anya igyekszik időközönként lekenyerezni és meggyőzni,mert pl. a leves ha híg, az nehezen megy egyedül, na meg hétköznap a reggeli,mert akkor sose indulunk el az oviba.. :D De amit lehet azt már egyedül fogyasztom. Önálló lettem. :D

Nagyon fáradt voltam mert reggel fél 8 előtt már felébredtem és háromnegyed 1 volt mire ágyba kerültem. Húztam is a lóbőrt, semmi nem érdekelt. Negyed 4kor anya úgy ébresztett fel. :D
Délelőtt voltunk az udvaron kicsit játszani. Motoroztam, homokoztam, meg is szereltem a motorom, még apa a felniket tisztogatta az autón. Délután pedig bent játszottunk a legóval, főztünk és babáztunk. Na és produkáltam magam mama vendége Juszti néni előtt. De a végén azért hajlandó voltam verseket, mondókákat is elmondani neki. :D

Ma délelőtt a várost róttuk, hogy végre be tudjunk esni a védőnénihez.. bár mivel időpontunk nem volt, koránt sem volt biztos,hogy van értelem és tud fogadni.. Voltunk ovi után a dm-ben a rossmannban a postán. Aztán elmentünk még a piacra is. Utána kicsit ücsörögtünk a váróteremben még a mi védőnénink megérkezett, de szerencsére korábban jött, így volt egy negyed órája ránk is. :D Kitöltötte azt a két oldalnyi papírt, megmért, ami már nem annyira a 2 éves adatokat sugallja, de annyira nem foglalkozott vele, simán beírta a papírra a jelenlegi méreteimet...
Tehát most 26 hónaposan 93cm és 14kg vagyok. Anya szerint tökéletesen arányos. :)
Hazafele még Enikővel, apa hugával is összefutottunk, akivel bár egy városban lakunk de én talán 3x találkoztam vele, így az utcán kicsi életem során.. Nem nagyon tartja a családdal a kapcsolatot. Azért anyával elbeszélgettek kicsit, én meg ott a buszmegállóban a járdaszigeten produkáltam magam kicsit. :D

Hazaérve gyorsan anya kipuceválta az orrom,mert nem vagyok hajlandó még mindig fújni, és már egyáltalán nem kaptam rajta levegőt. Aztán én játszottam, fotóalbumot nézegettem, anyával beszélgettem még megfőtt a szilvalekváros gombócom. A leveske után azt is befaltam és már mentem is aludni.

Természettudományi múzeum

Hazaérve anya előszedett régi fotókat, ahol Kristóffal még hármasban jártak a Természettudományi Múzeumban, és nevetve konstatálta, hogy szinte pontosan ennyi idős volt Kristóf (1 hónappal idősebb) mikor ő először járt ebben a múzeumban. És én is nagyon élveztem. Tetszettek az állatok, kérdezgettem Kristóf után, hogy "ezmi? ezmi?" és volt sok állat amit meg is ismertem. Mindjárt felérve az emeletre az oroszlánt szórtam ki és meglepettem mutattam felé.. :)
Vasárnap délután jártunk itt. ANya már 2 órakor felkeltett a délutáni alvásomból, szerencsére nem volt vele semmi gond. De valami ok miatt éppen április 1-jétől rövidítették meg a múzeum nyitva tartását, és csak 5 óráig volt nyitva. Nekünk pedig még be is kellett érnünk. Így már negyed 4-re ott voltunk. De így is éppen hogy elegendőnek bizonyult az idő, hogy végignézzük a kiállítást. Először a dínókertben kezdtünk, ahol életnagyságú dinoszauruszok voltak felállítva. Egy-egy táblán ismertető is szerepelt mellettük és persze a sokszor kimondhatatlan nevek.. :p Anya meg küzdött vele. :) Bencikusnak biztos tetszene.. ő jutott anya eszébe! :)





A Némó bárkájában a sok állat is nagyon tetszett, bár a végére már egy kicsit felpörögtem, így nekem valójában elég is volt ez a szűk másfél óra a számára. A dínókiállítás alatt meg is vacsiztunk, ami itthon elmaradt, aztán pedig az hazaindulás előtt még fini gyümit is ettünk. Vácra érve a fagyizóba vettük az irányt és kaptam először a tölcsérembe egy adag tejszínhabot is. Nagyon boldog voltam. :D

Azóta a hét félig meddig a szokásos mederben zajlik. Anya ramtyul volt már vasárnap estére, bedurrant az arcürege és a torka.. valószínűleg a légkonditól. Hétfőn mamáéknál voltunk, segítettünk neki,hiszen 1 hete műtötték a szemét és még kímélnie kellett magát. Anya ott is rosszul volt, aztán még bement Kristófért és apáért Vácra, de hazafele korábban indultunk és már alig várta,hogy túl legyünk a vacsin. Elment fürdeni, aludni, és csak reggel 8kor láttam legközelebb mikor felébredtem... Még akkor sem volt a toppon, így kedden nem is jártunk semerre.. azaz én nem jártam.. Anya délután fogorvoshoz ment, valamivel jobb állapotban. Apa hazahozta Kristófot és mi itthon játszottunk, okosan, apa pedig felügyelt bennünket.

Szerdán reggel gyalogosan mentünk oviba, aztán miután Kristófot leadtuk mentünk pelust venni nekem és néhány csekket befizetni. Voltunk még 1-2 boltba, majd hazamentünk az autóért és elmentünk a diszkontba és a lidl-be is. Sajnos szombaton temetésre kell anyának mennie,mert a keresztapukája meghalt, így csináltattuk csokrot is a számára. Rengeteget intézkedtünk és majdnem 11 volt mire hazaértünk. Anya még gyorsan megcsinálta a gombaszószt én játszottam még egy kicsit a babakonyhában, a babával meg rajzoltam is egyet. Aztán megebédeltem és nyugovóra tértem.. Mivel már 2kor fent voltam így időben mentünk Kristófért az oviba. Éppen az utolsó falat kekszet ette meg és már jött is. Én motorral mentem, anya meg volt olyan aranyos és eltolta Kristóf bicóját odáig. Így a tér fele vettük az irányt, ahol apa is becsatlakozott, azaz inkább leváltotta anyát, aki elszaladt tejért, ami a délelőtti ügyintézésből még lemaradt. Hazaérve színeztünk, rajzoltunk, apával építettem és mesét olvastunk, verseket szavaltunk. Utána pedig következett a fürdés és egy Mazsola és Tádé mese után hamarosan álomország felé vesszük az irányt!

Vendégek érkeztek

A héten anya megejtette az oviba a beiratásomat is végre. Így tényleg nincs mese, ovis leszek januárban. De elviekben már nem is bánnám, minden eset megkérdezem hogy másnap megyünk-e oviba, és amikor haza kell jönni, sosem akarok, ott akarok maradni játszani. Csak megmaradjon ez a lelkesedés, anya szerint. Ami már biztos hogy Klári néni - akinek Kristóf egy nagy kedvence és folyton ölelgetik és puszilgatják egymást, és akivel már én is barátságban vagyok, megyek mindig hozzá - és Szilvi néni lesznek az óvónénijeim.

Kedden délután apa gyerekei voltunk,mert anyával csak éppen váltották egymást. Kristóf aznap még nem volt oviban, így egyszerűbb is volt a váltás. Anya akkor ment beiratni, aztán pedig rohant a fogorvoshoz. Na nem azért mert annyira szereti, hanem mert nem akart elkésin. Szegény, kellemes 2-3 hónap elé néz; találtak nála 3 lyukas fogat, és az egyiknek röptibe a doktornéni neki is esett gyökérkezelés címszóval...

Szerdán apával kettesben mentünk Kristófért, meg a főtérre motorozni után, de mivel nem voltam hajlandó uzsonnázni, így jöttünk haza 5 órakor. Addig anyát jól helybenhagyták itthon.. Na nem kell semmi rosszra gondolni, csak szegénynek már hónapok óta fájnak a vállai, karjai és néhány hete jár egy bácsi aki meg szokta masszírozni. Ez történt szerdán is.

Csütörtökön Kosdon voltunk de én minden idők leghisztisebb, legdurcásabb napját, vagy csak délelőttjét produkáltam. Ennek örömére még az udvarra sem jutottam ki ebéd előtt,mert mire abbahagytam a puffogást meg a sírást, addigra fél 12 lett.Na akkor meg azért hisztiztem hogy nem akarok ebédelni, aztán meg nem akartam aludni. Még mielőtt Kristófért elindult volna anya fent is voltam és mehettem az udvarra. Aztán már Kristóffal együtt játszottunk. Apa is kint volt munka után így őt is bevontuk a játékba.

Pénteken semmi extra nem történt. Anya főzött, szombatra is,meg sütött egy tortát,mert szombat délutánra vendégeket vártunk.



Ezt a várat én építettem és már eltanultam Kristóftól hogy szólok anyának,hogy fotózza le velem együtt a művemet. :D

Szombaton reggel mikor felébredtem megjelent Lili is az emeleten. Nálunk töltötte a délelőttöt. De sajnos nem igazán találtuk a közös hangot, nem nagyon tudtunk együtt játszani. Volt egy időszak amikor hármasban játszottunk, de főleg néztem hogy Kristóf és Lili játszik, vagy rajzoltunk együtt, vagy pedig valaki duzzogott és ordított.. A délelőtt folyamán anya idegeit 3x is próbára tettem és hát egyszer a vendégek előtt is be kellett mutatkoznom hogyan is néz ki az a "földre vetem és fetrengek" műsorszámom. De azt is megmutattam hogy mindig és minden körülmények között bármennyit meg tudok enni. Ettem banánt, majd almás rácsost, aztán gesztenyetortát amivel Henit leptük meg mert ma van a születésnapja. Vacsi gyanánt jó sok pizzát is beburkoltam és egy nagy pohár kakaóval leöblítettem. Mindenki bennem gyönyörködött hogy milyen jóízűen eszem. :D
Itt pedig Lujzival pózolunk.