2010. november 28., vasárnap

Vendégségben







Kezdjük a hetet hátulról. TEgnap délelőtt Lili volt ismét a játszótársunk. Ezúttal kicsit többet civakodtunk a szokásosnál, és Lili kicsit többet dirigált és akarta megmondani nekem mit tegyek, amire ezúttal nem voltam vevő.. így anya folyton azt hallotta hogy: "Maja!!!!!!" ... és utána jött hogy ha ezt vagy azt nem csinálod akkor hazamegyek, nem játszom veled.. és stb.. Anya többször avatkozott bele a dologba.. De aztán apa is befutott fél 10 után - reggelről el kellett mennie - és egy kicsit segített a gyereksereg megregulázásában. Játszottak is közösen a Zingóval ismét a nagyok, engem kitúrva, amit szintén kicsit könnyesebb szemmel fogadtam ma mint a múlt héten. Így már negyed 12kor kaptam is az ebédemet és fél 12 után nem sokkal már az emeleten is lettem hagyva alvás céljából.. A terv mondjuk eredetilge is ez volt,mert délután vendégségbe készültünk. Mintha tudtam volna, 2 óra előtt már ébren is voltam vidáman.. Így fél 3 után nem sokkal már az autóban ültünk és mentünk Pestre Lujzihoz és Lorihoz. A nyáron találkoztunk velük utoljára. Lóri jó nagyot nőtt,hiszen már 10 hónapos. Mászott, mindenhol felállt, és elvette amivel játszani akartam... Na ezen mélységesen felháborodtam. Mondtam neki mérges hangsúllyal hogy"baba".. de miután a többszöri felszólításra sem hagyta abba, és még ki is borította a memóriajátékot, szépen ott is hagytam... Ezek után mentem inkább a saját utamon és játszottam egyedül. Mondjuk a nagyok is inkább külön-külön játszottak, nem találták meg a közös hangot, de jól elvoltunk. Ettem fini kókuszgolyót meg muffit. Vacsira pedig fini szendvicset is. Jól éreztük magunkat. Akkor indultunk haza mikor már a gyerekek sorba kezdek nyűgösek és fáradtak lenni..

Itthon kaptunk még egy pohár tejet, aztán egy gyors fürdés és mese után fél 9 körül csendesedtünk el.


A köhögösem lassan elhagy... bár nem akarjuk elkiabálni.. 3 éjszakája már nem köhögök.. vagy 4 is lehet hogy meg van.. és az orromat is már csak azért szívja anya 2 napja 2-3x.. hogy biztos ami biztos alapon kijöjjön még ami esetleg benne van.. Mert az még mindig jellemző, hgoy a számon veszem a levegőt, tehát valami zavarhat még.. pedig kapok az orromon is.


Voltunk a múlt héten mamáéknál Kosdon,mert péntektől már nem nagyon fogunk találkozni egymással és még kihasználtuk az utolsó lehetséges napot.. Legközelebb majd karácsony 2. ünnepén leszünk együtt egész nap. Délelőttönként volt hogy ügyesen játszottam egyedül, volt hogy anyán csüngtem.. De a babázás, az építés, a főzés az autózás és vonatozás még mindig nagy sláger. Néha megtalálom a beszélő kutyust és akkor azzal is nagyokat tudok hancúrozni és táncizni ahogy énekel meg tapsolni mikor énekli hogy "tapsolj nagyokat". Zenét is szívesen hallgatok ha anya betesz valamit.. Mostanában ébredés után megint nem akarom a gyümit elfogadni, így pénteken is 5 óra volt mire hozzájutottam. Mert elmentünk az oviba Kristófért, aztán pedig ajándékot venni Lujzinak és Lorinak, és 5re értünk haza. De legalább akkor szívesen befalom amit elém tesznek.. Amúgy nincs gond az étvágyammal, minden csúszik.. sőt. .folyton ennék. Ezen a délutánon pedig még a koszorúra hiányzó 4 gyűrűt is kisütöttöttük mézeskalácsból és készítettünk más díszeket is. Kristóf nagy elánnal vetette bele magát a dologba, és én is beültem a székembe és kaptam egy darab tésztát,hogy alkothassak. Először raktam is egyből a számba.. de aztán anya felhomályosított hogy mit is kellene a nyers tésztával tenni.. De amikor az első adag kisütl azért megkóstoltuk őket.. finik lettek! :D


Ma Ádvent első vasáranpja van, így anya meggyújtotta a gyertyát a maga által készített mézeskalács ádventi koszorún. Úgy fogyasztottuk el az ebédet, ami nekem nagyon tetszett. MOndtam is a gyertya láttán hogy "hú ha" :D El szerettünk volna menni még a hétvégén a kis uncsitesónkat Titanillát meglátogatni, de sajnos a fiúk ismét betegek, így nem tudunk menni.. Pedig már anya kezd aggódni,hogy kicsi lesz a hálózsák amit ajándékba vettünk neki. REméljük azért karácsony előtt eljutunk még hozzá..

2010. november 20., szombat

Anyás napok és a fránya köhögés







Nem akar elhagyni engem.. Anya úgy érzékelte,hogy a nátha az oka, nem akar kitisztulni teljesen ott valami.. Így két napja ismét kapok fokhagyma kapszulát amitől szépen beindult a nátha, és nem ordítok mikor az orrom szívják,mert már nem olyan sűrű a trutyi.. De így köhögök.. Sikeresen hányok is, ha éppen az orrom nincs kitisztítva (reggeli ovi, vásárlás és mire hazaértünk másfél óra múlva már köhög rendesen mert folyik a trutyi). Ennek örömére a héten az egyik bolt pénztáránál is sikerült hánynom. Anyával fel is töröltették. Mert senki meg nem mozdult volna,hogy hoz egy felmosót. Anya lekezdte zsepivel, aztán a pénztáros nénitől kapott még hozzá papírtörlőt.. és az egész a kukába landolt.. Jó illat lehetett egész nap a boltban... :s De ez van.. Itthon még kabátot is mosni kellett.. De nem a hami jön, hanem a trutyi amit lenyelek.. :s Az éjszakák nem rosszak, tudok aludni, néhányszor köhögök, délben is.. de hát a jótól még mindig messze van. Lehet hogy a jövő héten újra a doki néninél kötök ki, bár anya nem sok értelmét látja.. de már 3. hete lesz hogy köhögök.

Szép idők voltak a héten is, vittük, hoztuk Kristófot az oviból. Voltunk sétálni is, meg intéztünk az ügyeket gyalogosan.

Csütörtökön este feljött anya egy rég nem látott barátnője. Nem is volt nálunk azóta,hogy én megszülettem. Mondtam neki hogy néni, és a végén már puszit is adtam neki.

Pénteken keresztanyu hozta az oviból Kristófot én pedig sírva ébredtem 2 órakor és nagyon nem önmagamat adtam egész délután. Napok óta gond van a kakimmal. Nehezen jön, ezért is sikerült többször a bilibe, és nagyon kemény.. Tegnap is ez lehetett a gond. Egész délután feszengtem, már reggeltől többször ültem a bilin és nem sikerült kinyomni. Sírtam délután sokat, a szemeim karikásak voltak és úgy néztem ki mint magam árnyéka. De se láz, se semmi más jel nem volt hogy beteg lennék. Szerencsére éjszakára sem lázasodtam be, csak az orrom dugult néha és a nátha zavart.. "csak.." :S

De tegnap délután meg ma délelőtt is itt volt Lili. Keresztanyuéknak dolguk volt,ma meg dolgoztak mind a ketten és mi anya gyerekei voltunk. Apa tegnap csak a fürdésre ért haza, ma is túlórázott.. Délután pedig mamáéknál lesz kacsákat pucolni.

Reggel már vidámabban keltem, nem voltam annyira elesett sem.. Csak anya sajnált néha a két nagy mellett,mert olyan kis anyátlan tudok lenni. A két temperamentumos, akaratos nagy eléggé elnyom. Csak nézek nagy szemekkel amikor kihagynak a játékból, vagy csinálom egy szó nélkül amit kérnek. Anya sajnál néha,mert sejtette hogy ez lesz.. Ezért is kezdtem el csapokodni,mert nem tudom máshogy érvényre juttatni az akaratomat.. Bár ez nem szép dolog, anya igyekszik róla leszoktatni.

2010. november 14., vasárnap

Károly és Szilvia nap

Először arról,hogy a köhögésem csak nem akar odébb állni.. .bár... Szóval az elmúlt éjszakák nyugisabban alakultak. Kedd és szerda éjjel még hánynom is sikerült, öltöztettek,meg ágyat húztak anyáék, annyira rámjött az a kínzó száraz nyavaja, hogy öklendeztem és fuldokoltam. De a gégész néni amit adott kedden, azt talán félig segítette,mert csütörtökön már jobb volt. Azért csak félig,mert anya a két hányás után abbahagyta a köptetőt. Ő sem bírja ilyenkor, csak sokkal rosszabb lesz tőle, úgyhogy visszatért a lándzsás utifű sziruphoz a sinupret helyett, és ez jobbnak is bizonyult. Majd beszerzet vagy 6 féle gyógyfüvet, amiből főzi nekem a teakeverékeket. Jóformán csak azon élek, azaz csak azt iszom. Illóolajokat is vett, amit az ágyamba cseppent,meg párologtatunk is napközben is.. A trutyi hígabb lett ott ahol le van rakódva, anyu gyanuja szerint az arcüregben, bár meglepő hogy ezt a gégész nem tudta megmondani... :s És az orrszívás kevesebb fájdalommal jár és már jön is belőle. Utána pedig csillapszik a köhögés.. Tehát csak ez a lecsorgó valami lehet az oka.. főleg hogy éjjel ha köhögök közben nagyokat nyelek is... Na mindegy.. már csak elmúlik lassan, és akkor a gyógyulás is tartós marad,mivel az immunrendszerem is megerősödik közben. Anya ebben bízik,mert Kristóf sem köhög mostmár.

Szombaton apap sajnos nagyon sokáig dolgozott, pedig éppen anya névnapja volt. De délelőtt ajándékként mi igazi jó gyerekekként játszottunk, pedig hárman voltunk. De élveztem Lili társaságát! Csináltam mindent amit mondott, és amikor ebéd közben anya mondta,hogy másnap megint jön délután, nagyon boldog voltam! :D Anya pedig megsütötte közben élete első képviselőfánkájt... ma le is teszteltük, fini lett! :) MÉg aludtunk sütött újabb 2 adagot,hogy biztosan elég legyen. Aztán mivel apa nem jött, és összesen másfél órát sem sikerült aludni, ráadásnak csodás meleg volt és a nap is sütött, így megindultunk sétálni. Egy nagy kört mentünk, le a dunapartra, majd egészen a végére és csak a nagy játszótérnél mentünk fel újra a belvárosba. A dómban éppen esküvő volt, és megcsodálhattuk előtte a mennyasszonyt meg a vőlegényt.. mondtam is hogy "néni" :D Vannak újabb szavaim is: tee=tea, tej, méé:=méz, bú, pár, hab= ez jelenti a vizet meg a homokot is, ne kérdezzétek mi az összefüggés. :D:D, ház, hammi, inni, és teszem a zsepit az orromhoz és fújnám, de anya megkevert azzal, hogy az orrspré után szívni kell az orrom, így fújás helyett szívom és a számmal fújok.. :D De majd megtanulom ezt is, mint már olyan sok mindent. Anya csak ámul és bámul rajtam. És kitartó vagyok. KÉpes vagyok a két kis műanyag Thomast összeakasztani. Megépítettem egy egész hosszú sínpályát teljesen egyedül. Kihordtam az összes sindarabját Kristófnak és egymás után tettem. Mikor anya mondta ,hogy tegyem a másik végéhez,mert ott már beütöm a fejem az asztalba, fogtam és arrébtoltam az egészet,hogy oda tehessem ahova én szeretném. :D Ha a mikró cseng, rohanok a konyhába hogy "enni" FEl sem lehet sorolni mi mindent tudok. Anya szerint döbbenet, hogy csupán megfigyelés és utánzás alapján mennyi mindent sokkal előbb elsajátítottam mint Kristóf.. Pedig Kristóf is sok mindent hamar csinált. Egy szó nélkül összepakolom a játékokat. Anya mondta szerdán a mamáknál hogy lassan öltözünk és indulunk haza. Erre én szaladtam a szobába és mondtam hogy "pa" azaz pakolni kell a játékokat. És hogy tudok apával veszekedni,ha valamit nem a helyére tesz!!!

Szóval, apa azért befutott a séta után nem sokkal, és hozott fini desszertet, meg felköszöntöttük anyát a névnapja alkalmából. Kapott tőlünk egy masszázsra egy ajándékutalványt, ami nagy vágya volt már! :D Együtt vacsiztunk, pancsi után pedig közösen ültünk Kristóf ágyán és hallgattuk a mesét.

Ma megint ez a fránya köhögés keltett 7 órakor, pedig aludhattam volna még... Aztán anya visszatett és pihiztem, de már nem tudtam elaludni. Apa és Kristóf pedig háromnegyed 8kor ágyba hozták anyának a kávécskáját. :D Reggeli után jött a nagy robot.. Mi porszívóztunk, pakoltunk, anya levest készített, halat rántott, elkészítette a krémet a fánkhoz és mosogatott vége láthatatlanul... Nem is marad esétre melegvíz az ősöknek, annyit...
De azért délre csak elkészült, és persze mi Kristóffal jót játszottunk addig! :D
Szunyáltam egy nagyot és mire felkeltem befutottak a vendégek is.. Azaz csak egy részük,mert Simák papa nem jött és Lacusék is betegek, ők sem jöttek. De Lili itt volt és ez volt a lényeg. Boldogan tettem amit kért és élveztem a játékot vele. :D
Megettem a banán után egy nagy szelet túrós sütikét amit mama sütött az ünnepelteknek.
Este 7 órakor ment el az utolsó vendég, addigra már a vacsin túl voltunk, úgyhogy gyors fürdés és mehettünk is anyával a közös meseolvasás után aludni.
Holnap pedig lustálkodhatok,mert Kristóf az 5 éves státuszvizsgálat miatt nem egy oviba, így nem kell 7kor kelnem. :D

2010. november 9., kedd

A nagy szeretet




Az úgy volt, hogy eddig Simák papával elég távolságtartó voltam.. sőt.. Hát még Ágival az élettársával, akit csak akkor láttam ha mi mentünk papához,mert sose jött el papával amikor az hozzánk jött köszönteni (az okát ne kérdezzétek, fogalmam sincs- a szerk.). A szombati köszöntés alkalmával első produkcióm az volt, hogy hasra vágtam magam a nappali ajtajában és sírva fakadtam amikor anya terelt befele. :O MIndenki nagy érthetetlen fejet vágott. Anya kiment velem az előszobába és beszélgettünk, felvett, megölelt, simizett, aztán visszemtünk és leültünk az új pihe-puha szőnyeg közepére. Mióta papa a nappalit is végleg leburkolta és belekerült az új szőnyeg,meg garnitúra, azóta nem voltunk náluk. De most jó volt ezen az új szőnyegen pihenni. Anya elővarázsolta Kristóf hátizsákjából a játékokat és lassan felengedtem. Menni azonban senkihez nem akartam... Aztán apa egyszer csak azt mondta" Szaladj, adj papának egy puszit". És én szaladtam és adtam... A következőleg Ági hívott - már sokadszor - hogy menjek hozzá.. Elszaladtam anya felé. Anya a fülembe súgta,hogy Ági meg szeretne dajkálni és szeretgetni engem... Gondolkodva álltam anya mellett, aztán odaszaladtam Ágihoz és nyújtottam a kezem hogy vegyen fel és a vállára hajtottam a fejem... :D Anya csak lesett... És ezt többször is megismételtem, sőt az ottlétünk közepe fele már szaladtam Papához is hogy "papa" és hagytam hogy felvegyen, dajkáljon és odabújtam hozzá,hogy papa! :D HIába, azért ez a különbség a lány és a fiú között... :D Meg a két papa között.. hiszen anyu apuját azért 1-2 hetente látom és sokkal jobban ismerem, ragaszkodok hozzá.


Kellemesen telt így hát ez a szülinapi köszöntés. Papa 59 éves lett, és már 6 unokával büszkélkedhet. Befutottak Lacusék is és mi is megnézhettük Tita babát.. Háátt.. én totál el voltam olvadva... Anya ölbe vette és én mentem, simiztem, csikiztem és elalélt ábrázattal mondtam hogy "baba".. Kristóf első reakciója az volt, mikor Lilit anya a kezébe vette (mondjuk ő akkor 13 hónapos volt), hogy tolta el a babát és csimpaszkodott hogy anya őt is felvegye. Miután felvette maradhatott a baba, nem volt gond már.. De nekem nagyon tetszett és nem zavart hogy anyánál van. Mikor kérdezték hogy visszük-e haza a babát, akkor mutattam magamra és mondtam hogy engem... :D Van otthon baba, nem kell még egy. :D:D:D


Ettem fini sütit, aztán vacsira göngyölthusit meg krumplipürét is. Hullára elfáradtam mire 7 órára hazaértünk. És a fürdés meg a mese után 1 perc alatt el is aludtam...


Azaz aludtam volna,mert ez a köhögés napról-napra, éjszakáról- éjszakára borzasztóbb.. Anya pedig tiszta ideg, hogy a milliónyi gyógyszerből semmi nincs ami arra lenne kitalálva hogy a valahol lerakódott dolgot felszaggassa, és ki tudjam köhögni. Ne kelljen fekvő helyzetben szenvedni. Múlt éjjel már hányni is sikerült... :( Bár igaz, hogy utána az éjszakánk sokkal nyugisabb volt, nem jöttek rám olyan nagy köhögési rohamok, csak kisebbek.. És anya szívja az orrom.. vagy az arcüregem vagy a fenen tudja,mert az orromból nem jön semmi csak ha kicsit tornázik vele, de érzi hogy akkor mélyebbről jön,mert nagyon feszítek és keservesen sírok, olykor remegek is.. Remek,hogy ez az egyetlen megoldás..

Ma jártunk a gégészeten... anya reményei beigazolódtak.. nem sok újat mondott a doktornő és 5 perc alatt lerendezett bennünket... :( amit adott, azt már anya eddig is próbálta... marad az orrszívás gyakrabban... :( jó lenne ha már vége lenne!!!


Azért a vasárnapi napunkról ne felekezzünk meg,mert Kristóffal nagyon jót eljátszottunk,akár szombat délelőtt, mikor apa dolgozott.. Nagyon vevő vagyok mostmár mindenre. Mindent értek, csinálom amit Kristóf kér és lehet együtt játszani amit Kristóf is élvez. Én meg azt élvezem ha tesókám kicsit túlpörög, olyankor olyan vicces dolgokat csinál, hgoy nagyokat lehet kacagni rajta. És megtanultam a műelesést, a pofavágást, a művetődést és minden olyat tőle amit egy alig 2 évesből ki se néznének... :D:D


Vasárnap egy koncerten is voltunk, a Sajtkukac együttes előadásán. A zene engem is magával ragadott, többször dőlöngéltem, ráztam a fejem (de komoly :D) anya ölében.. A szöveget annyira nem értettem, de nem maradtam le semmiről,mert anya szerint igen feledhető volt. De a zenei anyag magában nagyon kellemes, dallamos volt.

2010. november 5., péntek

Megint egy péntek


Ez a hét is ami mögöttünk áll bővelkedett eseményekben. Eljött Lili születésnapja is és felköszöntöttük őt! 4 éves lett az uncsitesó, akivel mostanában egyrejobban lejátszom én is. Bár Lili élvezi a legjobban,mert ő mondja hogy mit csináljak én meg megyek és csinálom. :D Kérdés meddig?? :D:D

Vittünk neki egy anya által kreált csodás tortát, ruhákat és egy pacit ami nekem is nagyon tetszett, úgyhogy anya eldöntötte,hogy a Kristóffal közös ajándék mellett a fa alatt lesz mind a kettőnknek 1-1 kisebb személyre szóló is. Nekem pedig ezek után egy lovacskát szeretne venni. Mondjuk egy polly poket lovat. Szeretem a pacikat meg a cicákat és kutyákat nagyon. :D

Enni sem győztem az ünnepségen. Először várakozás képpen bevátam egy banánt, aztán egy pogácsát majd egy szelet mézes-krémes tortát is amit mama sütött. Fini volt mind, és ha rajtam múlik akkor az étlapot is végig eszem. Pedig a kedvem nem volt túl rózsás, anya az óraátállításra fogja, de ki tudja mi volt az oka. Akkor kezdődödtek az éjszakai köhögések, amik mostmár a felső fokra hágtak, és szinte alig birok éjjel aludni.. Persze az orrom nem folyik, nem dugul, semmi más bajom nincs, nappal szinte nem is köhögök.. csak éjjel, fekve... :S:S

Szóval hiszti volt indulás előtt, délután, és ott sem voltam éppen fotogén kedvemben, elbújtam a gép elől ha megláttam. De azért ha keresztanyutól átkerülnek a fotók, mutatunk 1-2-t.


Voltunk a temetőkben is,mert anyáék szerint ilyenkor mindeki megy és emlékezik. Vittünk koszorúkat, amit itthon megcsodáltam mikor ébredésből jövet a konyha közepén találtam őket. MOndtam hogy "hú-ha" :D Gyújtottunk gyertyát, ami szintén teteszett de tudtam is róla ,hogy zsizs, és nem szabad bántani.


Voltunk mamáéknál is, egész szombaton ott voltunk, Lilit is vittük magunkkal és jól telt a napunk. Az alvásom nem volt óriási, de nem volt gond belőle délután. Még az udvaron is játszottunk egyet Kristóffal.


Kedden még apa itthon volt szabin sétáltunk a szép időben, konzultáltunk a doki nénivel, aki persze semmi okosat nem tudott mondani... :s adott orrcseppet és anya megállapította hogy a jövő héten szabin lesz. Úgyhogy keddre kértünk a gégészetre is időpontot... :s Hátha több szem többet lát, de anya nem túl sok reményt fűz hozzá.. Délután pedig Pestre mentünk Kristóf overállját kicserélni..


Szerdán pedig jött a gixer, mert anya délutánra kidőlt. Lázas volt és magyarázta,hogy nincs jól és ne nagyon ölelgessem, én meg furán néztem rá,hogy most meg mi baja van és miért hesseget folyton a közeléből. De aztán megjött apa, kaptam enni is, úgyhogy utána már nem volt bajom. És csütörtökön apa maradt itthon velünk. Voltunk a városban sétálni, addig anyánk pihent és igyekezett egy ehető ebédet összehozni. Kaptunk paprikás csirkét az előző napi borsóleves mellé ami nem volt rossz! :D


Ma pedig már anya egyedül küzdött velünk.. pedig nem érezte a toppon magát. REggel főzött ebédet és fél 10kor lementünk mert ebben a szép időben vétek lett volna idefent senyvedni, még ha anyánknak éppen jártányi ereje volt csak.. Na így hát ketten idétlenkedtünk Kristóffal felváltva, mert így igazán veszekedni való ereje sem volt.. Bár az út végére tesó meg lett kissé fenyítve, és én is visszavettem így a bohóckodásból. És anya vett levendula meg citromfű olajat, és úgy látszik segít!! NEm akarjuk elkiabálni, de a déli alvásom nem úgy telt mint az elmúlt 2 délben, hogy folyton köhögtem és alig aludtam. Megy a hideg pára fent és csepegtetett a matracomra anya, és nem is köhögtem szinte semmit, pedig már bő 2 órája alszom.. :D:D


Apa a hosszú pihenőnapok után holnap túlórázik, de délután megyünk Simák papát köszönteni,mert a héten névnapja és születésnapja is van.


És ma bepótoljuk a tegnap elmaradtat, és apát is felköszöntjük a NÉVNAPJA ALKALMÁBÓL!!!


BOLDOG NÉVNAPOT APA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!