Névnapozás

Pénteken már minden visszatért a régi kerékvágásba,mert mi vittük Kristófot és hoztuk is el az oviból. Apa Csabi bácsival dolgozott még utoljára,ma pedig már az új munkahelyén.

Szombaton itthon voltunk, együtt játszottunk.. Bár anyáék elég sokat bosszankodtak Kristóf miatt, aztán össze is zördültek valamin, ami egy kicsit az én viselkedésemet is megzavarta. De az egész hetes hisztikhez képest szuper napom volt. Vidám voltam, jöttem mentem, "rendet" raktam, játszottam. Sőt, hagytam hogy Kristóf nyúzzon nagyon sokáig és egészen nyugodtan.. :) Anya csak lesett,mert ez nem jellemző rám. De ma élveztem. :)

És rákaptam a vízre. Tudom melyik a poharam (egy aventes kis fedeles tároló, amibe korábban a hamijait tettem a hűtőbe nagyon bevált, abból iszik). Megyek az asztalhoz és mutatom anyának hogy azt szeretném. Ő megkérdezi kérek-e inni, mire én már nyitom is a szám.. :) Ha meg csak éppen humoros kedvemben vagyok, akkor már menekülök is hogy nehogy inni adjon. Ha meg elég, akkor nekikezdek a bal kezemmel csapkodni, így anyának nagyon résen kell lennie. :) A frissen facsart gyümölcsleveket még mindig szeretem, meg az üveges bébiket is, de iszom szépen 4 napja a vizet is, így anya ritkábban ad édes dolgokat,mert szerinte a víz oltja a szomját az embernek igazán.

És megtanultam hol van a "kis okos fejem". Ha figyelek anyára, akkor amikor kérdezi tőlem, megmutatom neki . :)

A hétvégén megszületett Lujzi barátnőnk kiöccse is, aki majdnem a szülinapomon érkezett (16-án). :) Hatalmas baba! Anyáék megígérték hogy néhány hét múlva ha már nagyobb lesz és megjön a jó idő, elmegyünk és meglátogatjuk őt és a nővérét.

Vasárnap pedig mamát és dédit köszöntöttük a névnapjuk alkalmából. Ott töltöttük a napot. Én egész jól elvoltam, jöttem mentem, aztán vacsi előtt cirkuszoltam, mert hát én már éheztem és egyre mentem a konyhába, anya meg csak azt hajtogatta hogy még melegszik a főzelék. Na ordítottam is rendesen, hogy mindenki lássa mennyire botor mód éheztetnek engem a szüleim.. Látszik is, nem? :):):) Meg egy kis nyafogosó, duzzogós, járkálós műsorszámot is leadtam, mert hát így teljes a dolog. Hazafele szépen ültem az autóba és nem szirénáztam végig a 15 perces utat anyám legnagyobb örömére. Este viszont az elalvás nem ment egyből, kellett vagy 15 perc.. na persze ez sem tragédia. :)