"Nekem a Balaton, a riviéra..."

Az idei nyaralás gyorsan indult, de annál jobban sikerült. Pár héttel későbbre volt tervezve az indulásunk, de mivel anyáék idén a Balatoni kempingezést tűzték ki célul, végül is bármikor megvalósítható volt ez a terv. A kánikula, és a nagy meleg, na meg a Balaton 30 fokos vize végül is július 2-án késztetett bennünket indulásra. 4 éjszakát töltöttünk Siófokon az Aranypart Kempingben. ahol remekül teltek a napok. A sátor állítás is egy nagy kaland volt a maga nemében,mert apa még sose látta felállítva mamáék sátorját, így anyával együtt ügyeskedtek rajta. A végeredmény azért teljesen kielégítő lett.. Főleg hogy utána lett ám fini lencsefőzelék fasírttal, és aki nem lakott még jól, az kapott paradicsmot, kenyeret és fasírozottat repetában. :D Ezt követően anya készített nekem egy kényelmes, szellős fekhelyet az árnyékban, az autó hátsó ülésén, ahol békésen szunyáltam több mint egy órát. Utána pedig, irány a Balaton, innen estig már csak némi alma és egy kis söröcske csalogatott ki bennünket vagy 10 perc erejéig..
Kedden reggelről látogattuk meg a nagy tavat és fürdőztük a habokban, aztán felszedelődzködtünk és Siófokra mentünk a Főzelékfaló nevű helyre, ahol nagyon finit ebédeltünk. Ráadásnak egy hűvös, kellemes pince helységbe ülhettünk be elfogyasztani az ebédet, ami a kinti 40 fokban nagyon jól esett mindenkinek. Utána visszamentünk a kempingbe, hogy csicsikáljak egyet, a délután pedig a vásárlásé lett, hogy beszerezzük az ennivalókat a hétre.
Szerdán felkerekedtünk és Szántódig autóztunk, ahol felsétálva a kopra átkeltünk a Balaton legkeskenyebb pontján. Tihanyba érkeztünk a szikrázó napsütésben. Itt pedig már egymással versengve várták a vendégeket a kisvonatok. Egy ilyen kis járművön mentünk fel egészen a Tihanyi apátságig. Itt gyönyörködtünk a tájban, a Balatonon úszó sok-sok vitorlás hajóban. Sétáltunk, megnéztük a belső Balatont, majd vissza visszavonatoztuk az állomásra ahol már várt a komp bennünket. Szántódra visszaérve egy hattyúcsaláddal is találkoztunk, akiket megetettünk és gyönyörködtünk bennük..Hazafele még egy kis vásárlás, majd ismételten 9 óra is elmúlt mire elcsendesedtünk és álomba merültünk a sátorban.
Sajnos a nyaralás negatívuma hogy a szemem begyulladt. Vagy a Balaton vizétől, vagy az indulás előtti napi pancsolástól, amikor is Esztergomban voltunk az élményfürdőben keresztanyuékkal. Valami nem tetszett a szememnek így a csütörtököt a reggeli után Siófokon folytattuk, ahol elmentünk a kórházba hogy szemcseppet szerezzünk a szememre. Persze maradéktalanul nem tartottuk be a doktor néni utasításait,mert akkor már többet nem is mehettem volna a vízbe. Ez pedig itt a Balaton partján eléggé nagy kínzás lett volna. Szóval megvolt a szemcsepp, így újra nyakunkba vettük Siófokot, mostmár alaposabban. Megnéztük a csodás víztornyot a belvárosban, sétáltunk a gyönyörűen felújított, feldíszített sétálóutcában, megnéztük a Hüllőkiállítást az egyik bevásárló centrum emeletén. Ezzel pedig majd nem szemben ismét ott volt a Főzelékfaló, így ezúttal is ott ebédeltünk meg. Majd a nagy meleg elől visszamenekültünk a kemping hűvös fái alá, ahol újra aludtam egy édeset. Utána pedig irány a Balaton! Pancsolás, csónakázás, hancúrozás.. Szigorúan csak a víz felett, hogy a szemem minél inkább kímélve legyen.
Az estének volt még egy fénypontja, még pedig az,hogy kibérelhettünk 1-1 kvadot Kristóffal, amivel egy egész órát kerekezhettünk a kemping területén. Nagy kaland volt, és rettenetesen élveztük mind a ketten. Iszonyatosan kitartó voltam és szépen komótosan, de tekertem azt a bringát 1 órán át.. :D
Pénteken már a reggeli ébredés és teendők után neki kellett állnunk. Még az ősök sátrat bontottak mi a játszóteret vettük birtokba. Majd kicuccoltunk a Balaton partjára, apa átállt a kinti parkolóba. Lángost és gyrost ettünk ebédre, aztán pedig én a pléden az igazak álmát aludni tértem, hogy felébredve még egy utolsót csobbanhassak a habokban. Aztán indulás előtt még egy nagyot fürdőztünk, de a közelgő sötét felhők és hogy mamáék várnak, kicsalogatott bennünket 5 óra után a vízből. Mivel a kánikula még javában tarott, így nem is haza, hanem mamáékhoz vettük az irányt, ahol több mint egy hetet töltöttünk el.