Itt a vége, fuss el véle..

Valóban, ténylegesen és végérvényesen véget ért a kisbaba korszak, elkövetkezett a nagylányos időszak kezdete.. Hogy miért is?  Az utolsó dolog is eltűnt az életemből ami a baba koromhoz kötött még, a cumi... Az úgy történt, hogy anya szerette volna az ovikezdéssel megszüntetni ezt a szokásomat, miszerint alváshoz ragaszkodom még a cumihoz. De mivel a munkába állása, a műtétem és az ovikezdés nem teljesen úgy alakult ahogy terveztük és túl gyorsan, számomra félelmetesen történtek a dolgok, anya nem akart még ezzel is bekeverni. Az oviban nem volt cumi a déli alvásnál az első pillanattól, amit kb. 1 hét alatt meg is szoktam. De itthon minden maradt a régiben. Aztán eljött a nyár. Anya azt tervezte,hogy ha ő is itthon lesz nyári szüneten akkor hadjáratot indít a cumi ellen. Megbeszéltük,hogy eltesszük ezt a kis segédeszközt, mert kidobni azért nem akarta, és csak úgy szónélkül elvenni sem. Vett neki anya egy tartót - az utolsó anyagi hozzájárulása a baba dolgoknak :) - abba beletettük.. 1 hétig olyan helyen volt ahol én is tudtam, és bár minden este megigértem hogy nem veszem elő, reggelre azért csak a számban kötött ki. Aztán egy este anya eltette olyan helyre miről nem tudtam. Ezen az estén másfél órába telt még el tudtam aludni, anya ott volt, simizett és válaszolt ha aggodalmaim merültek fel a cumival kapcsolatban. Éjjel is többször ébredtem, de pár perces simizéssel aludtam is tovább.. A következő délben 5 perc simizéssel elaludtam, aztán este 15 perc kellett összesen, és már az igazak álmát aludtam. Néhány nap még felébredtem 1-2x éjjel, de aztán az is elmaradt. Az egyetlen kérésem ez volt, hogy anya simizzen még el nem alszom. Ez pedig igazán teljesíthető kérés, főleg ha pár percet vesz csak igénybe a dolog. :) Azóta nagylány vagyok, cumi nélkül alszom! És a hab a tortán,hogy mindez pár nappal a nyaralásunk előtt történt június 28-án. Július 2-ántól pedig 5 napot a Balatonnál sátoroztunk, ami egy újabb kaland volt a számomra,hiszen ilyenben sem volt még részem. Délben a hűvösben, a szellős autóban aludtam és ugyancsak cumi nélkül, úgy hogy anya 5 percig simizett mindössze... Az utolsó nap pedig a strandon, a jövő menő emberek között töltöttem a délutáni sziesztámat, úgyhogy hogy anya húzott a pléddel együtt arrébb,mert a napocska folyton ki akart sütni.. és ez sem hatott meg... MÁsfél óra után úgy kellett ébreszteni,hogy vár a Balaton egy utolsó csobbanásra. :D

Sose gondolta volna anya, hogy ez ennyire egyszerű dolog lesz. Hogy csak az ő elhatározása és az első nap a következetessége kell hozzá és már működik is ez az egész... De hát így van, csak ennyi kellett..