Hurrá, itt a nyár... és anya!

Szívesen jártam oviba az elmúlt hónapokban, megszerettem Klári nénit nagyon, de Szilvi nénivel és főleg Erzsike nénivel a dadussal is jóba viszonyba kerültem. Az angyalka, a szófogadó, okos kislány, a nagy megfigyelő én voltam. Nyoma sem volt a hisztiknek, makacsságnak, akaratosságnak, durvaságnak, ami azért itthon megjelenik egy nap párszor az életünkben. Az alvással sem voltak gondok, bár azért előfordult többször, hogy nem aludtam, vagy csak éppen. Ezt anya a délutáni hisztik milyenségében szépen le tudta mérni egy idő után.. A nem alvásnak az oka több esetben a rendetlenkedő, nem alvó gyerekek voltak, nem pedig az a tény,hogy cumi nélkül kellett aludnom. Ugyan is a cumi még mindig nagy alvótársam és igazán semmi hajlandóságot nem mutatok rá hogy nélküle aludjak el. Az oviban, de itthon minden alkalommal követelem. És most hogy elkezdődött a nyár, anya próbálkozik, de nem akarja a drasztikus utat választani, miszerint fogja és valami mesével úgy tesz mintha eltűnt volna. Látott már gyereket akin a mai napig látszik,hogy megviselte amikor 2,5 éves kora körül elvették tőle azt ami addig nélkülözhetetlen volt számára a nyugodt alváshoz.
Most pedig itt a nyár, és igyekszünk kihasználni minden percét. Azt is hogy apa furcsa munkarendje most kapóra jön majd azért,mert a heti 2 napnál többet tudnunk együtt lenni vele egész nyáron. A héten már anya is itthon van, úgyhogy számunkra is befejeződött az óvoda. A hétvége is mozgalmasan telt, apa munkahelyén volt családi nap, amit rendkívül élveztem. Volt koncert, arcfestés, lovagoltunk, ugrálóváratam töménytelen mennyiségben. Ettünk fini ebédet, kaptunk kulacsot, gumicukrot, lufit.. És persze ami nem utolsó, voltunk bent apa munkahelyén is gyárlátogatáson, és megnéztük hol dolgozik apa, hol pihen és mivel foglalkozik.. Kristófnak nagyon tetszett de én is már napokkal előtte emlegettem, hogy megyünk majd be apa munkahelyére! :)
Vasárnap pedig ellátogattunk a Hajógyári szigetre, a gyereksziget utolsó napjának rendezvényeire. Itt is ugrálóváraztunk, láttunk lovas bemutatót, játszótereztünk, meghallgattuk a Kaláka együttes koncertjét, megnéztünk egy bohócműsort. Aztán pedig beburkoltuk anya croassonjat amit még itthon sütött délben, hogy legyen mit vacsiznunk. :)
Június hónapban voltunk már egyszer a hajógyári szigeten, és tartottunk Kristófnak kerti partit, ahova eljött mindenki mamáékhoz és nagyon jót játszottunk a csodás időben kint az udvaron. Ettünk fini tortát és megünnepeltük,hogy Kristóf ilyen nagyfiú majd..

Szeptemberben pedig nekem is egy új időszámítás kezdődik abban az értelemben, hogy innentől én leszek az egy szem óvodás a családban, és már nem mehetek át Kristófhoz a másik csoportba ha valami nagy bánatom lesz.. És ezt már tudom is... tudatosan megjegyeztem a napokban és majdnem sírva fakadtam miatta.. Reméljük hozzászokom a gondolathoz még addig!