Visegrád

Ez egy olyan hely, ahol Kristóf már többször is járt anyáékkal, de engem mindig kihagytak a buliból. Például tavaly is.. Na jó, nem haragszom anyának igaza volt hogy másfél évesen annyira nem lett volna egy nagy élmény. De most tetszett és élveztem.. bár negyed 12re már elfáradtam. Pedig ma nem háromnegyed 7kor ébredtem hanem egy órával többet tudtam reggel aludni.
És annyi volt az újdonság Kristóf számára is a visegrádi kirándulásunkban, hogy eddig még a fellegvárban fent Kristóf sem járt. Most együtt ment fel a család először.

Azaz Nagymarosig autóztunk, majd megvártuk a kompot. Addig gyönyörködtünk a tájban, csokiskekszet majszoltunk. A komppal átmentünk a Duna túlsó partjára, ahol újra autóba ültünk és s szerpentines úton felmentünk a fellegvárhoz.






Nagyon szép volt fentről a Duna és a Dunakanyar. Sétáltunk jó sokat. Láttunk katonákat, fegyvereket és kitömött állatokat is. Megmásztuk a sziklafalat ahol csak lehetett. És persze anya sok fényképet készített. Többek között a kalodában is lefotózott bennünket. :) JÓ móka volt. Először apa dugta be a fejét, és miután őt anya lefényképezte már mi is akartunk mind a ketten Kristóffal.. :D

Hazafele anya beült hátra közénk, így nem volt nyafi. A kompon ismét kiszálltunk és néztük a Dunát, aztán pedig hazafele gyorsan eltelt az idő az autóban. Természetesen nem voltam elég fáradt fél 1kor ahhoz hogy hagyjam anyát hogy megetessen.. CSak is egyedül.. mindent egyedül szeretnék mostanában. EGyre szebben meg tisztábban megy az evés is, de hát ilyenkor anya szereti ha segíthet. Aztán pedig egy nagyot aludtunk mindannyian.

Délután pedig mamáék várnak, és a madarak azt csiripelték,hogy palacsinta is lesz. :)