Hinta és a kiskád vége

Ma mamáéknál kissé a nyűgösebbik Maját adtam elő. Elég sokat aludtam, bár a késő délutáni alvásomat egy kiadós röhögcsélés és nemi seggdobálás előzte meg, de azért csak bealudtam. De anya botor módon fél 6kor felkeltett,úgyhogy nem volt valami sok.

De ma megejtettük életem első hintázását. Nagyon nagy szemekkel és kétkedve figyeltem, hogoy vajon ez tetszik-e nekem, de amikor anya közben elkezdte énekelni a "Hinta,palintát" akkor már vigyorogtam. Meg Kristófnak is amikor odajött lökdösni és közben a csupasz talpamat csikizte. :) Azért a hintzás után - pedig lassan igyekeztünk lökdösni,mert kb. fél órával előtte evett - sikerült egy adagot apára büfiznem...

Este pedig már itthon a vacsi utáni randarílozás során többször eljátszottam, hogy mászok és felülök. És telejesen egyedül, segítség, támasztás nélkül ment a dolog. Csak mentem körbe-körbe. Megtettem 1-2 mászást, aztán ültem is, majd újra. És szépen el is tudok indulni az ülésből mászva. És mind ezt megfontoltan és elég óvatosan teszem. Nem vagyok hirtelen, érzem hogy billeg a helyzet néha és nem biztos az egyensúlyom, olyankor viszakozok.

Este pedig miközben a többiek vacsiztak én pedig éppen emésztettem elkezdtem hajtogatni,hogy "mama" :) Vagy fél órán keresztül csak mama volt. :) Úgyhogy bővült a szótár: mama, baba, apa..

És még egy nagy dolog mára. Megkapaszkodtam a kiskád szélébe és az egész fürdés azzal telt, hogy feltérdeltem és fel akartam állni. :) Anya nevetve mondta apának,hogy a kiskád pályafutásának végéhez közelít,mert Kristófot is ilyentájt rakták át a nagykádba, amikor minden áron fel akart állni a kicsiben. :) Úgyhogy legközelebb elhozzuk mamáéktól Lili ülőgyűrűjét, és onnantól jön a közös pancsi Kristóffal. :)