Kitavaszodott

Végre anya végérvényesen elpakolta a bundás csizmát, cipőt és a vastag téli kabimat is. :) És mostmár ő sem annyira nyűgös minden reggel amikor el kell indulunk az oviba,mert nem fázik és nincs hideg.. :p Én meg végre megszereztem a motromat. Kedden mamáéknál egész nap motorozotam.. majdnem.. Na jó mást is játszottam, de a motor volt a sláger. Délután bent kezdtünk el játszani amikor anyáék elköszöntek és leléptek, hogy kettesben töltsék az estét. Mi meg mamáztunk. Semmi gond nem volt. Nem hisztiztem nem rosszalkodtam mamának. Eljátszottunk papával estig, aztán vacsiztunk, fürödtünk, meséztünk. Csak az elalvás nem akart sehogy sem sikerülni. Mikor mama jött be 10 órakor aludni én még mindig az ágyikómban feküdtem nagyra kerekített szemekkel és közöltem mamával hogy nem jó ágyikó. Nem sírtam semmi baj nem volt. Mama kivett, bújtam hozzá, élveztem hogy símogat, beszélget nekem. Forgolódtam mellette,meg az arcát símogattam. De nem találtam a helyemet. Volt éjfél is mire végre a saját ágyikómban elaludtam. Másnap aztán adtam mindenkinek. A világ legrigolyásabb, leghisztisebb hercegnőjét játszottam. Anyáék délbe jöttek meg és onnantól egész délután azt hallgatták hogy minden kérésre és megjegyzésre földhöz vágom magam, fetrengek és eszeveszett ordításba kezdek.. :( De anyu tudta hogy a fáradtság a legfőbb ok. Hiába aludtam délben 3 óra hosszát, az éjszakából kimaradt 4 órát nem lehetett pótolni. Csütörtökön már semmi gond nem volt egész nap. Éjjel jól kipihentem magam.

Úgyhogy összességében jól éreztem magam mamáéknál és nem volt gond az elválás. Pedig utoljára egy éve nyáron aludtam úgy el, hogy anyáék nem voltak ott. Reméli anya az idei nyáron párszor sor kerülhet majd erre. Csütörtökön és pénteken Kristóf oviba ment, így vittük őt reggel. Jól megáztunk, a ronda esős, szmötyi időt néztük aztán bentről és apát küldtük délután Kristófért..





Így hát itthon alkottunk. Pózoltam a gép előtt és mostmár én is tudom, hogy ha valamit csinálok, akkor szóljak anyának hogy fotózza le. Ez Kristóf szokása.
Csütörtökön voltunk a sóban is és szombaton is, akkor már Kristóffal kibővülve,mert apa dolgozott. A vasárnapot itthon töltöttük, némi szenvedés kíséretében játékkal, rendrakással, főzőcskézéssel.

Hétfőn is mamáztam. Már reggel kimentünk anyuval, miután Kristófot oviba vittük. Aztán anya járt fogorvosnál, nekem addig mama mesét olvasott és rajzoltunk. Délután pedig anya ment Kristófért és együtt játszottunk az udvaron. Megetettük a szomszéd néni pipijeit, hintáztunk, motoroztunk/bicikliztünk.

Ma örültünk hogy még kellemesebb volt a reggel. Így kényelmese, elég korán elindultunk és az ovi után megjártuk a piacot, a hobbyboltot, aztán játszottunk egyet a sóbarlangban, ahol ezúttal két másik kislány is volt rajtam kívül. Voltunk internetet fizetni és a védőnénihez is be szerettünk volna pofátlankodni (terhestanácsadásos napja van ma), de sajnos az új védőnéni nagyon bejelentkezéspárti, így egy lyukas 10 perce sem volt... :S Sose lesz már meg ez az egy éves státuszvizsgálat nekem, azt hiszem!

Így hát hazajöttünk. Én babáztam, vonatoztam, mesét olvastam, főztem, még anya elkészítette apa ebédjét. Az én brokkolifőzim már tegnap elkészült, és a leves is tegnapi maradék volt.