Már cirkuszba sem kell járni..

..én gondoskodok itthon a megfelelő előadásról.. Sőt, nem is annyira itthon, hogy az utcán és a lépcsőházban haladók is jól mulassanak azt érem el mindig.. Csak valami oknál fogva anya nem szereti a cirkuszt és nem élvezi az előadásomat...

A vasárnapunk úgy telt,hogy mire elkészült az ebéd (fél 10), addigra már az eső lába sem lógott annyira, így lementünk a vásárba. Főleg apának vásároltunk, de mi is kaputnk zoknikat, sapit, anya meg pirospaprikát, hogy finomakat tudjon főzni. Hazaérve megettük az ebédet és jött a jól megérdemelt alvás. A vásárban is lerendeztem egy műsorszámot amikor már nem akartam a lábamon menni, mert hát nem elég hogy felvesznek, nekem utána még ordítanom és rugdoskodnom is kell,hogy minedenki ruhája a sár miatt a szennyeskosárba végezze. Így délután egy új garnitúra ruhában menetre készen elmentünk apa keresztszüleit meglátogatni. Régen jártunk náluk. Mi annyira nem élveztük gyerekek,mert nem volt senki otthon csak a szülők, és az étkezőben nem sok érdekes dolog volt a számunkra. Ettünk sütit, és mivel anya vitt pár dolgot, én azért a lépcsőn jól eltologattam a vonatot, autót és a pici babát is lefektetettem aludni. Így nem sokáig voltunk, jöttünk is haza. Addigra az idő is megjavult és szerencsére egész héten csodás időben volt részünk..

Hétfőn reggel kezdődött az igazi cirkusz a részemről. Babakocsival kezdtük,mert több helyre, nagyobb távot kellett anyának bejárni.. Nem jött be.. Egész úton hajtogattam hogy "nem,nem" és a végén már igen hangusan.. A piacról megjöttünk és a kocsi visszakerült az autóba, mi meg gyalogosan a malom fele vettük az utat.. Az sem tetszett.. 4 m-enként megálltam duzzogni és mindenre amit anya mondott közöltem hogy nem.. A végén anya cipelt egy darabig, de akkor is ordítottam, hogy nem.. Hazafele az 5kg liszttel megspékelve játszottam ezt.. Na aztán az 5.re végkén nem jöttem.. Ordítottam torkom szakadtából. Anya szegény 2 emeletenként hozta a 3 szatyrot, letette, visszament értem, aztán enegem is felvitt néhány emeletet, aztán otthagyott, lement a szatyrokért. Füstölt a feje és nagyon dühös volt mikor felértünk a lakásba. Én ott abbahagytam a bőgést. Megmostuk a kezem és mentem játszani, és onnantól csak hajtogattam hogy anya,mert beszélgetni szerettem volna vele. A gonosz meg vagy 10 percig hozzám sem szólt, csak tett-vett járkált a lakásban... :s
Délután összeszedtük apát, Kristófot és elmentünk a kedvenc hajós játszóteremre. Mikor megláttam olyan boldog voltam... inta, csusz, azt sem tudtam hova szaladjak.. Na aztán a szeleburdiságnak meg is lett az eredménye.. Anya vigyázta lépteimet ahogy felmentem a nagy csúszdára, aztán arréb lépett hogy megfogja a kezem a másik oldalon még lecsúszom. Én meg visszabuktam és legurultam a lépcsőn. Még jó hogy a fejem a homokban landolt.. Egy kicsi horzsolásom lett a bal halántékam környékén és ordítottam vagy 10 percig.. De szerencsére semmi komoly nem történt, utána.. Amikor anya és apa is megdajkált már mutattam is újra ugyan azt a nagy csúszdát és mentem csúszni.. :s

Kedden a szokásos műsort előadtam, most csak felfele a lépcsőházban zengett tőlem minden. HÚzattam magam és közben ordítottam... nem akartam haza jönni.. pedig már 9 óra is elmúlt.. Délután Kristóf vágta le a díszhisztit az oviban, és mivel ottmaradt apával, azaz elment vele dolgozni, így hazafele én is hisztiztem újra anyunak.. tiszta öröm az élete mostanában, azt mondja..

A szerda egy szuperságos nap volt. Mamáéknál voltunk már reggel 8 után nem sokkal. Először bent a lakásban játszottunk. Építettünk, rajzoltunk, babáztam. Aztán miután mama kenyere megsült és a nap is kellően megszárított mindent és úgy, de úgy kisütött, elindultunk és sétáltunk a faluban egy hatalmas kört. 1 egész órát egy szó.. azaz nyafogás nélül sétáltam. Fogtam anya és mama kezét és hallgattam a madarakat, figyeltem a cicákat, kutyákat. Hazafele a papkertben még gesztenyét is találtunk frisset, amit az ovisok (ott van az óvoda) nem szedtek össze.
Délután anya elment Kristófért, és én mikor felkeltem mama felöltöztetett és mehettem az udvarra játszani. Hamarosan Kristóf is csatlakozott. Nagyon kellemes meleg volt még 5 óra után is, úgyhogy egészen 6-ig kint voltunk, aztán bent megvacsiztunk és már 7 óra is elmúlt mire hazaértünk apához.

Csütörtökön nem vásároltattunk anyával,mert sok dolga volt a konyhába. Apa szülinapját ünnepeltük és anya fini kókusztortát sütött apának,meg készített ünnepi vacsit is. Sütött kenyeret és igyekezett nem orraesni bennem,mert én mindent odahordtam a konyhába, oda a lába alá és ott játszottam. Mert hát kinek van kedve a szobába egyedül??? Nagyon gondoskodok a babákról mostanába. Itatom pohárból, etetem cumisüvegből. Sorbarakom, betakarom.. És fifikás vagyok ha tv-t akarok nézni. Már nem én ülök az ágyra és mondom hogy "sss" (azaz Thomast szeretné nézni), hanem viszem a babát és mondom hogy a baba szertetne a mesét.. :D:D

Délután már fél 3 előtt fent voltam,úgyhogy még uzsonna előtt odaértünk Kristófért az oviba. Aztán találkoztunk apával a parkolóba és felmentünk a kórházba,mert apa unokatesójának, Bélának megszületett kedden a kisfia. Sajnos a babát nem láthattuk,mert a babaosztályon volt, némi pici gond akadt nála szerdán,mert nagyon gyorsan bújt ki és nem bírt a kis szervezete belerázódni rögtön a kinti életbe. De már teljesen jól van és az anyukájával Szilvivel beszélgettek anyáék kicsikét. Mi meg igyekeztünk nem szétszedni a várótermet. :D
Aztán elintéztük apáéknak a családi csomagot a telefonos boltba, vettünk elemeket és jöttünk haza.

Megettük az ünnepi vacsit ami nagyon ízlett, de a torta utána még jobban. Egy szelettel én is benyomtam, és csak azért nem többet, mert anya azt mondta, hogy már a fülemen fog kijönni... :p Aztán felköszöntöttük apát még egyszer és az ajándékát is odaadtuk neki. A nagy buli vasárnap lesz, addigra anya süthet még egy másik tortát is. :D