Születés és névnapok tömkelege

Valamelyik nap ilyen átéléssel néztük a mesét a tv-ben. Na ez nálam csak néhány percig tart, Kristóf az aki egy óráig is képes így figyelni. :)



Este mikor anya aludni jött így talált rám a kiságyban. :)

A hétvége az ünneplések jegyébe telt. Azaz anya már pénteken is rákszült,mert főzött szombatra, hogy a tortasütés mellett már ebédet ne kelljen készítenie, főleg hogy apa dolgozott és egymaga volt velünk. Délután pedig egy jót játszottunk apával közösen,mert anya elment még a hizányzó dolgokat elintézni.

Szombaton apa nélkül ébredtünk ismét. Játékkal telt a délelőtt még anya tortát sütött. Szineztünk és kirakóztunk is kicsit együtt,meg főleg Kristóffal próbáltunk együtt és egyedül meglenni. Aztán délben én befaltam Kristóf adagját a töltelékből, rizibiziből és a zöldbablevesből, aztán elvonultam aludni; anya meg alkotni. 3 órakor jött fel felébreszteni, de a torta akkor már készen volt és a hűtőben lapult. Ettem fini banánt uzsira és már indultunk is az uncsitesómékhoz. Jól elvoltam, játszottam a babakocsival és a babával. Aztán a fiúk mellé beszáltam én is az autópályán tologatni az autókat. Sőt mikor már mindneki megunta én mentem ki apu után az erkélyre és még ő ott beszélgetett Lacival, addig én fújtam a buborékokat az elemes bubifújón. Nagyon tetszett nekem is! MEgkóstolmta a krémesnek a krémjét is, bírtam volna ha anya eszik vagy 6-8 szeletet :p Fél 6ra pedig elkészült a pipihusi és a krumplipüré és abból is jól belaktam. Anya már nem is adott utána semmit. A fiúk még kaptam csokit meg rudit a Simák papáéktól akik akkor futottak be, de anya a mienket eltette és csak ma kaptuk meg.

Itthon ittam egy nagy pohár tejecskét és fürdés után már 2. este nem kezdtem bele a szokásos félórás bőgésembe, hanem szépen egy kis duma után álomba is szenderültem.

Reggel anya keltett fél 8 előtt, a fiúk már addigra lent voltak a földszinten. Nem vettem zokon az ébresztést, mert végül is amikor anya fölmé hajolt én kinyitottam a szemem. És már cseles az ősöm,mert ha elkezdem a hisztit és elfordulok,meg ellököm a kezét hogy nem akarok kijönni, mindig megkérdezni,hogy maradok-e itt aludni,mert ő megy le a földszintre. Na abban a pillanatban mindig felpattanok én is és vége is legtöbbször a megkezdett cirkusznak.

Reggelire fini kalácsot ettünk meg joghurot és ittam tejcsit is utána. Aztán pedig apába bújtam. De szó szerint,mert egész délelőtt ki sem másztam belőle. CSak apa kellett. Együtt megépítettük Kristóffal a vasúti pályát és olyan sikítás meg kurjongatások közepedtem játszottam rajta,hogy anya csak nevetett a konyhában. :)

Ebéd után aludni tértem,mert délután megyünk keresztaput köszönteni. Valószínűleg megint nem itthon lesz a vacsi sem,mert keresztanyu finom hamival is vár, hogy ne csak sütikék legyenek az asztalon. Így csak fürdésre fogunk hazaesni.