Hétfőn és szerdán is a reggeli ebédkészítés után mentünk le anyával a városba. Vásároltunk, intéztünk egy-két dolog. Aztán irány haza ebédelni és alukálni.
Kedden csak délután indultunk el, mert anya fini aranygaluskát sütött ebédre a grízgaluska leves mellé. A végén én kelkáposztafőzeléket ettem,mert nem voltam hajlandó még csak megkóstolni sem a levest (előző nap lelkesen ettem, nem tudom éppen aznap mi volt a heppje), de mivel a főzeléket megettem így kaptam én is a kakaós részéből fini vaníliaszósszal. Délutánra elromolott az idő, és mivel az eső is szemerkélt, így a diszkont után keresztanyuékhoz vettük az irányt. Ők otthon voltak, és mivel semmi fontos dolguk nem akadt, náluk is maradtunk, sőt a sütőbe éppen bekerült hurkát felfaltuk vacsira. Naggyon fini volt.. Több mint egy fél hurkát benyomtam két szelet kenyérke belsejével. Másnap persze nem győztem rá vizet inni.
Szerdán délután apa kislánya voltam,mert anyuci kimenőt kapott tőlünk. PErsze Kristóf minden áron megpróbálta meggyőzni,hogy vigye magával,mert ő nagyon jól fog majd viselkedni, de anya őt is itthagyta nekünk. Az egyik barátnőjével találkozott anya és nagyon jól érezték magukat. Egy csokizó teraszán üldögéltek, beszélgettek néhány órát. De mire a vacsit befejeztük,és indultunk volna fürdeni addigra haza is ért. Úgyhogy ismét ő olvasott a Bárányfelhők c. verseskönyvből nekük lefekvés előtt.
Sajnos az esti elalvások rutinja még mindig nem terelődött vissza a régi mederbe. Sírás van a részemről amikor anya kimegy az ajtón. VAn hogy csak nyafogok, van hogy hosszabb ideig sírok, anya többször is feljön, megnyugtat,hogy itt van , nem megy el.. Reméljük lassan elmúlik ez a már több mint 1 hónapja tartó időszak.
A mai napot mamáénál töltöttük. Az idő tökéletes volt,nem sültünk meg és nagyon jót játszottunk kint délelőtt és délután is. Sokat segítettem dédinek kukoricát fosztani, papának is állandóan a nyomában voltam és neki is segítettem mindenben. Anya látja hogy nagyon rendmániás vagyok. Mentünk befele reggel és nyitva volt az előszobába egy szekrény ajtaja. Első dolgom volt hogy odamentem és becsukogattam az ajtót, aztán pedig megtapsoltam magam hogy milyen ügyes vagyok. Reggel anya mondta Kristófnak hogy vegye fel a szandálját. Én már szaladtam utána az előszobába, vettem elő a szandálomat, letettem magam elé, leültem a küszöbre és nekikedztem felhúzni. Mikor anya segített és készen lettünk már nyúltam is anya papucsa után és odaetttem a lába elé. Anya majd bepisilt a nevetéstől. :)
Ebédre fini bablevest ettem, vacsira pedig csirkepaprikást, délután viszont mama kukoricaáját is megrágcsáltam, bár több potyogott a földre mint ami a számba maradt, de tetszett hogy rájöttem, hogyan harapja a csőbe bele. Hétvégén mikor mamáéknál voltunk nem sikerült még.
A hétvégénk rendkívül mozgalmas lesz, mert köszönteni megyünk keresztanyuékhoz is és Lacusékhoz is. Anya pedig valami extra tortát tervez sütni, kérdés hogy lesz-e rá lelki ereje mellettünk,mert sajnos apa még szombaton délelőtt is dolgozni fog, 2-ig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése