2010 NOSZVAJ - Életem első nyaralása III.

LOVAGOLÁS ÉS ÁLLATNÉZŐBEN (augusztus 17-18)

Naralásunk utolsó előtti napján egy nagy kalandban volt részem. Egerbe menet, amikor is vásárolni indultunk, megálltunk a Mátyus-lovastanyán és felülhettem egy ló hátára. A Váci Vigalomban csak nézhettem ahogy Kristóf lovagol, de mivel most egy lány vezette a pónit és megállt nekem, így anya feltett Kristóf mögé és egyedül is a lóra. Szerinte úgy ültem rajta mint aki nyeregbe termett.. Én pedig élveztem, még ha az arcomon nem is látszott,mert amikor levett anya, már kéretszkedtem is vissza rá. :)

Délután az udvaron voltunk, tologattam a csigabigátam, sütkéreztünk anyával és sertepertéltem apa körül, aki tüzet rakott az esti szalonnasütéshez. Olyan boldog voltam pedig nem adtak a kezembe egy nyársat sem a gonoszok és folyton távol tartottak a tűztől, és én hiába álltam a tálca fölé hammogva amin a kenyér és a nyers szalonna volt, csak azt hajtogatták,hogy még nincs kész a vacsi.. :O Ki érti ezeket??? De aztán elkészült minden, felvonultunk a teraszra és megvacsiztunk. Az se zavart,hogy a hűtőből nekem előkerült a tökfőzi, mert anya mellé fini szalonnazsíros kenyérkét nyomkodott a számba, egy kis paradicsommal megspékelve. Fenséges csemege volt.. Ja és a hintában ültem közben,mert ősöm lusta volt bentről az etetőszéket kihozni... :D:D

Másnap reggel mikor anya felkeltett fél 8kor már egészen üres volt a lakás. Szinte csak a holmiaim voltak szanaszét, és a reggeli az asztalon. Aztán mire én elkészültem, nagyjából apa is, és már indultunk is.. persze nem haza.. Mert hát anyáék folyton kiötölnek valamit.. Az odaúton annyira nem voltam lelkes, bár így hogy anya köztem és Kristóf között utazott, mint idefele is, nem volt annyi nyafogás, jól elbeszélgettünk, de jobban bírtam volna ha inkább hazavisznek... De ahogy beléptünk a vadaspark kapuján, már jöttem is kifele a babakocsiból. Kell az a fenének. VEttünk almácskát meg szotyit az állatkáknak, és én csak hordtam anyának,hogy adja oda nekik és irdatlan hisztit lerendeztem amikor Kristóf nem hagyta. Mert hát ő be akarta osztani,hogy minden állatnak jusson, ne fogyjon el mindjárt az elején.. De hát ennyi cirkusz belefért.. Még az a jó,hogy ilyenkor anya felvesz, én a vállára hajtom a fejem és már csendben is vagyok.. Aztán 2 perc múlva letesz és megyek tovább mintha mi sem történt volna.. :):)

A hatalmas vadaspark nagy részét ügyesen gyalogosan tettem meg. A visszafele távon a meredek szakaszon tolt anya és apa felváltva, de hát akkor már elmúlt 1 óra és fáradt is voltam.

Itt fogyott el az almácska a kisvödörből, és éppen ezt mutatom anyának,hogy már nincs több. :)

Fáradtság ide vagy oda, a végén azért én is ráültem az óriásteknősre, a kijáratnál.. Na persze nem volt igazi ám! :D

Hazafele másfél órát aludtam az autóban és békésen, jókedvűen ébredtem. Így nem volt semmi gond, akkor sem amikor a defekt miatt a szerelőműhelyben álltunk. .Persze közben meg is uzsiztunk. Ettünk dinnyét és kismackót. :D

Hazaérve pedig örömmel tettem a babámat, aki egész úton velem utazott.. a babakocsiba és tologattam. Felfedeztem több játékot is, és békésen elvoltam velük. Játszott hogy hiányzotak. És a hazaúton tökéjre fejlesztettem beszéldemet is. Már nem csak azt mondogattam hogy mama és papa, hanem megtanultam a "dédi" szót is. :) És a hintára pedig ahányszor megláttam mondtam hogy "apta"