Igazi kis huncutkodó hercegnő

Igen, anya szerint nagyon komunikatív lettem. Nagyon bújok, hízelgek, huncutkodok és játszom. Leginkább ha a nappaliban szabadon garázdálkodhatok az tetszik és persze a világ összes kincséért sem értem miért nem lehet a konyhában csattogni a csempén, amikor annak sokkal jobb a hangja. Ma anyának fönt volt egy kis tenni-venni valója reggelről az emeleten, és én addig a földre lettem lerakva. Úgy tetszett, hogy csattog a tenyerem. :) Nem is érdekeltek a játékok, csak jöttem-mentem és csapkodtam a tenyerem.

És tegnap az oviból jövet a városban bealdutam a babakocsiban. Cumi nélkül és ülve. Anya csak nézett. Azt hitte csak vicc és 5 perc múlva fent leszek. De nem így lett. CSak arra ébredtem, hogy felemelt és leindultunk a lépcsőházba felfele. Na aztán az aznapi alvásom kész káosz is lett, úgyhogy anya ezt is eldöntötte, hogy többet nem hagyja, mielőtt bealudnék, bármi dolga is lesz, jövünk haza.

Szerdán délután Anikó vigyázott kicsit rám, mert anyának pont az alvásom alatt kellett a szemész nénihez elmennie. Aztán Kristófot felvitte keresztanyuékhoz és jött értem. Uzsiztam és mind a ketten mentünk Liliékhez. Ahol én nagyon jól elvoltam, jöttem mentem, minden érdekelt. Lili még annyira nem tudott ezzel mit kezdeni, főleg hogy minden után nyúltam ami a kezében volt... :)

Ma pedig már 1 óra előtt mamáéknál voltunk,mert én délben méltóztattam felkelni a fél 10es fektetés után. Anya úgy remélte, hogy akkor délután alszom vagy másfél órát és mára nem is kell több alvás.. Hát nem lett igaza,mert hát én mindig máshogy tervezem mint ő... De jó volt a mamáéknál, mégha most is elég sok teendője volt és csak kicsit tudott velem foglalkozni. De papa is otthon volt és őt is láttam és ő is dajkált kicsit.