5. Simák találkozó

Pénteken - 8 hónap kihagyása után - végre találkoztunk újra Melindával, és anyáék Lívivel és Lacival. Ők azok, akik Münchenben laknak, és sajnos az elmúlt több mint másfél éveben nem tudtunk összehozni egy találkozót sem. Ami a másik sajnos, hogy fényképezőgép bár volt nálunk, de anya egyetlen egy képet sem csinált.. mérges is magára miatta.
De a délután nagyon kellemesen telt, és mivel alig másfél órát aludtam így 2-re már a gyár előtt voltuk apáért és 3 előtt meg is érkeztünk a célponthoz. Babáztam, kipróbáltam Melinda játékait, sütiztünk, a felnőttek beszélgetni próbáltak. Aztán autóba ültünk és átmentünk Erdőkertesről Veresegyházra a központba. Ott fagyiztunk egyet, ami érdekesen indult, ugyanis a felnőttek kiérték a fagyit és kiderült,hogy tejszínhabbal nem tud a bácsi szolgálni... Anya kicsit pipa is lett.. de aztán kértünk egy tölcsért és anya gyorsan megoldotta a helyzetet. Az élelmiszerboltban vett egy tejszínhabot, és azt nyomták bele a tölcsérembe. Így én sem maradtam "fagyi" nélkül. :) Séláltunk aztán a szökőkutak között. A Coop előtt valamiféle egészség délután volt, ott kipróbáltam a kicsi csúszdát, a kisházat, meghallgattuk a zenészek előadását, aztán visszafele vettük az irányt. Visszaérve Líviékhez anyáék előpakolták a csomagtartóból a nagy kupac ruhát amit vittünk Melcsinek, Lívi nagyon örült neki, és persze anya is,mert így legalább az én ruháim eladás nem gond, Melcsi örökli őket egytől egyig. Még cipőket is vittünk neki, meg Lili hintalovát és az én régi kis nyuszis motoromat.
Aztán megvacsoráztunk, anya meg Lívi készített szendvicseket, miután Melindát 7 órakor letették aludni,mert addigra már nagyon fáradt volt. 8 óra magasságában mi is elindultunk hazafele és jó későn, fél 10 fele kerültünk ágyba.

A szombati nap is fergeteges volt.. Jól éreztük magunkat és az időjárás is igen kellemes volt. Fél 11-re érkeztünk meg a Simák találkozóra, és lassan befutott mindenki. Sok kicsi velem egykorú gyerek volt. A vendéglátónk kislánya 2 hónappal öregebb nálam, és apa egyik unokahugának a lánya is. A másik unokahugának a kislánya pedig 2 hónappal fiatalabb.. Úgyhogy mi lányok voltunk túlsúlyban.. Volt egy pici baba is Balázska aki másfél éves volt, és még egy kislány aki velünk egy idős volt. Aztán jött Kristóf és utána már csak nála nagyobb fiúk voltak. Délután befutott még egy rokon egy 1 éves kicsi fiúval, aki annyira megriadt a nagy tömegtől, hogy vagy fél óráig vígasztalhatatlanul sírt.. De aztán csak sikerült megbékélnie.




Délelőtt és délután is csobbantunk a medencében, ami kellemes meleg volt, hiszen készültek ránk gyerekekre és fűtötték a medencét.
Aztán én még ebéd előtt leléptem anyával fél 1-kor és átmentünk pár utcával arrébb mamáékhoz hogy aludjak egyet. Egy kis levest is kaptam mamáéknál.
3 körül ébredtem és mentünk is vissza a többiekhez, bulizni tovább.
Volt sok finom sütike és még délután is fürödtünk egyet majd gulyáslevest ettünk anyával.



A kiskocsiban Lilike ül mellettem, ő az egyik másoduncsim, apa unokahugának a kislánya.
Este fél 7kor jöttünk el, és itthon már valóban nem volt sok energiánk, egy szendvics csúszott még le meg egy pohár tej, aztán irány az ágy..

Vasárnap sem unatkoztunk,mert délután elugrottunk Dominikékhez. Szüli és névnapi bulit tartottak ők is szombaton, de mi csak vasárnapra értünk oda. Azért kaptunk ám sütit, és kint a kertben mezitlább szaladgálva jót játszottuk a sok játékkal. Mászókáztam, csúszdáztam még a nagy vizipisztolyt is kipróbáltam Nagyon kellemes délután volt, nem is akartam hazajönni,mondtam én inkább ott alszom. :D