2010. szeptember 15., szerda

"inta" és "csiss" (hinta és csúszda)

A képek még a budai várban készültek..




Hinta és csúszda, ez a két sláger mostanában. Nem is lehet sírás nélkül egyiktől sem elcsalni.


Hétfő óta nem használtuk a babakocsit, szépen gyalogosan bejárom az egész várost. Voltunk a piacon anyával hétfőn, vettünk tejet és hazafele még bementünk a kínai boltba is. Semmi gond nem volt vele, pedig közel másfél órát sétáltam.


Délután is gyalog mentünk az oviba Krsitófért, aztán apával találkoztunk a parkolóban és mentünk cipőt venni neki. Végül anya is kapott egy pár lábbelit és még papával is találkoztunk. Hazafele pedig felvettük Zolikát (anya unokaöccse) a körforgalomnál és hazahoztuk. Még Kristóf és apa kivitték a szekrényt mamáékhoz, addig mi anyával elkészítettük a vacsit és meg is vacsiztunk közösen.


Kedden is sétáltunk egyet a városban, különösebb vásárlási szándék nélkül. Aztán itthon babáztam, lovacskáztam, gyömöszöltem a nagy medvét és játszottam Kristóf autóival. Délután nehezen ébredtem, és délelőtt is többször eltörött a mécses, hisztisebb voltam mint szoktam. A kezem pedig könyékig a számban. Jönnek a szemfogaim, az alsó kettőnek már a hegye is mintha látszódna, hogy csak egy picit fedi már az íny. Uzsonnázni sem akartam, sírva fakadtam a székben, és mivel anyának nem volt most ideje varázsolni, menni kellett szülői értekezletre, így becsapott a táskába 2 banánt, amit aztán a szülői után hajlandó is voltam megenni. Még anyát okították mi az óvoda udvarán csúszdáztunk meg labdáztunk és kisautóztunk a gyerekekkel. Apa is jött, ő vigyázott rám. Nagyon élveztem minden percét. Aztán még felszaladtunk keresztanyuékhoz és tankolni, utána már vacsoraidő is volt. Simák papa járt erre, de nem láttunk belőle semmit,mert apa levitte neki amiért jött, fel sem nézett még 5 percre se hozzánk.. Állítólag fáj a lába... Anya csak keserűen mosolygott ezen az érven... Engem még annyira nem hat meg a dolog, Kristóf emlegeti néha. Reméli anya ez így is marad és nem fog nekünk hiányozni soha.


Ma reggel is gyalogosan oviztunk, aztán megnéztünk egy játékwebáruházat, aminek a lerakata itt van tőlünk nem messze. Vettünk apának egy meglepit még a jövő heti szülinapjára. Anya pedig a tortákon töri már a fejét.
Aztán hazajöttünk és én a folyamatos anyázáson kívül nagyon szépen eljátszottam. Babáztam, játszottam a gesztenyékkel.. ki-be pakoltam őket, autóztam, nézegettem képeskönyveket és főztem a babáknak. .Ja és a nagy maci is előkerült. Előszeretettel ülök rá és birkózom le ha a kedvem úgy tartja. :)


Délután apát nélkülözve töltjük majd megint, aztán a héten már csak eljutunk a mamáékhoz is.

2 megjegyzés:

  1. De jo setalokad van! En is teperek ezerrel, neha mindeki masnal gyorsabban, de sajna sokszor a fejem utan, nem anya utan.
    Szemfogakkal kuzdunk mi is, meglepoen etvagytalanul es keves, siros alvassal... hatha ezek utan mar mindketten fellelegezhetunk kicsit:)
    Ruben es Lori

    VálaszTörlés
  2. A gyaloglás Annánál néha működik aztán van olyan, hogy 1 métert sem hajlandó megtenni. Okosan ügyesen sétálsz, eljátszol, míg a tesó az oviban van :)
    Anna és Máté

    VálaszTörlés