Ma megint voltunk Ica néninél, és meghallgatták hogyan dobog a kis szivem. Na most aztán tényleg egy zokszava sem lehetett senkinek sem rám, rúgtam én ahol értem szegény anyát.. :s feszítettem a hasát, lent a szeméremcsontját, mindent. Sőt, anya most úgy látta,hogy a fájásmérő számai sem tizen és huszon értékeknél időztek, hanem háromszor is felkúsztak 50-re. Nem tudjuk ez mit jelent,mert a doki erre csak annyit mondott, hogy az nem számít,hanem anya mit érez.. Hát anya engem érez, de durr bele, most is.. :) Aztán a doktor bácsi levette a kenetet és megbeszélték, hogy hétfőn megy anya vérvételre reggel, aminek az eredménye meglesz már délutánra és kedden pedig az aneszteziológusoknál kell jelentkeznie.
A szülésznénivel is beszélt anya utána telefonon, neki is elmondta mi a helyzet. Noéim is beszélni fog még a doktor bácsival, és pontostják a dolgokat ha addig nem indulnék meg kifele...
Húú hogy ma milyen hideg volt felénk.. De anya megint hősként Kristóffal színházba volt.. Hát nem mondom,hogy kellemes volt nekem az az egy óra amit ülve töltött ott.. :s végig ficánkoltam szinte.. Most is azt teszem, úgyhogy az utóbbi napokban a gép előtt anya max. 1-2 bejegyzés erejéig képes ülni, aztán kész.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése