2008. június 23. - A rémület

Hát ma délutánra jócskát kétségbe estem. Mert folyamatosan fájt a hasam és olyanokat szúrkált, hogy már a sírás kerülgetett. Igaz, hogy nem kíméltem magam délelőtt, de azért igyekeztem ésszel csinálni. Még a bevásárolt dolgokat is 2x-re hoztam fel az autóból. Délután vendégeink voltak, Líviék, így tényleg csak ültem, beszélgettem, tehát pihentem. Ennek ellenére mikor este apa megjött már kicsit kétségbe voltam esve. Így felhívtam a doktorbácsit és bekéretszkedtem hozzá.. Szerencsére jól vagy, még integettél is nekem a monitoron keresztül. Járt a kis kezed, lábad.. Minden rendben veled, csak nekem kell kicsit visszavennem a tempóból..:d Vigyázok rád kicsit rózsám!